Vízkörforgalom a felszín alatt is...

„Őrizzük meg kéknek a Dunát!” – hangzott az idei Duna Nap jelmondata, melyet immár 20. alkalommal rendeztek meg a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából, idén június 17-én. A program ezúttal a Gyerek Sziget rendezvényhez csatlakozott, így a tizenegy meghívott szervezet a Hajógyári-szigeten kínált izgalmas és tartalmas időtöltést sokszáz  érdeklődő családnak. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra, ELTE  és a DUNAKÉKE Egyesület standja Fotó: Kis-Csitári Teréz A Duna Nap helyszínén a kiállítók sátraihoz érve a gyerekek Duna útlevelet vehettek át, s az egyes standokon végighaladva játékos ismeretterjesztő feladatok teljesítése során pecséteket szerezhettek. Az összes pecsétet begyűjtve új ismeretekkel és egy kis ajándékcsomaggal gazdagodhattak. A gyermekeket többek közt ráksimogatás, óriás kirakós játék, és víziállat-kvíz várta. Az immár hagyománynak számító dunai haltepelítés, illetve árvízvédelmi bemutató sem maradt el. A Professzúra idén is r...

Az idei Víz Világnapja alkalmából készült el a Látható és láthatatlan vizek terepasztala azzal a céllal, hogy bemutassa a felszíni és felszínalatti vizek kölcsönhatását, a hozzájuk köthető természeti jelenségeket és azok társadalmi jelentőségét. A terepasztal létrehozását a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) kezdeményezte, és saját maguk építették meg azt Tóthi Tamara, Tóth Melitta, és Oláh Soma egyetemi hallgatók tervei alapján, Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia és Mádlné Dr. Szőnyi Judit oktatók támogatásával. Fotó: DUNAKÉKE „Az egész terepasztal működését a vízkörforgalomra alapoztuk. Egyrészt szerettük volna bemutatni, hogy a légköri jelenségek, a felszíni vizek, és a felszínalatti vizek összefüggő rendszert alkotnak, a víz állandóan mozgásban van közöttük. Sőt mi több, a vízkörforgalom a klímaváltozás hatására drasztikusan változik, amit szintén igyekeztünk valósághűen szemléltetni. Harmadrészt, megjelenik az emberi tevékenység szerepe is, amely eléggé ...

  Minden év március 22-én világszerte felhívják a figyelmet a víz jelentőségére. Idén sincs másként, ráadásul a 2022-es év a felszínalatti vizek éve is egyben! “Felszín alatti vizek - Láthatóvá tenni a láthatatlant” jelmondat üzenete az, hogy ugyan nem látjuk közvetlenül a szemünk előtt rejtve maradó vizeket, mégis fontos figyelni rájuk, tudni róluk, mert értékük felbecsülhetetlen. Az idő előrehaladtával jelentőségük csak fokozódni fog.  A “felszín alatti világ" jelentőségét tovább növeli, hogy az életünkhöz szükséges vízkészletek jelentős részét innen nyerjük ki. Gondoljunk csak ivóvízkészleteinkre, az élelmiszerek előállításához szükséges vízmennyiségre, vagy a termálfürdők testi és lelki felüdülést biztosító hévizeire, a zöldségtermelésben és a távfűtő hálózatokban felhasznált hőenergiáról nem is beszélve. Fontos, hogy ezzel az értékes kinccsel megfelelő tudatossággal gazdálkodjunk annak érdekében, hogy még nagyon sokáig megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelke...

A Hidrogeológusok Nemzetközi Szervezetének (IAH) a Víz Világnapja (március 22.) alkalmából kiadott angol nyelvű közleményének magyar változata.

“Jelentős romlásnak indult az erdélyi Szent Anna-tó ökológiai állapota az elmúlt tíz évben. A kristálytiszta víz egyre zöldebb, átláthatósága egyharmadára csökkent, aminek a háttérben feltételezhetően egy idegenhonos halfaj megjelenése, valamint a turizmus jelentette terhelés áll” - írja a 24.hu cikk e.   Vulkáni működés révén kb. 30 ezer éve  hatalmas robbanások eredményeként jöhettek létre azok a mély kráterek, melyekben ma a Szent Anna-tó és a Mohos-láp található. A Szent Anna-tó 950 méteres magasságban lévő, kerekded alakú, kis kiterjedésű ( kb. 0,2 km ² ), a legnagyobb mélységében 5-7 m mély, csapadék által táplált védett krátertó.   “A tó rossz vizminőségének fő forrása a közel tíz éve megjelenő invazív halfaj, az ezüstkárász túlzott elszaporodása okozza” - adta hírül a sokszinuvidek.24.hu egy korábban megjelent cikk ben. Emellett másik probléma a turizmus okozta többlet nitrogén- és foszforterhelés,  ami az utóbbi évtizedekben látványosan megnőtt tur...

A víz az egyik legfontosabb természeti kincsünk, ami nélkül nem jöhetett volna létre élet a Földön . A tiszta ivóvíz az egyetlen élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható , az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele. Sajnos a hétköznapok sodrában nem értékeljük eléggé, szennyezzük és pazaroljuk, pedig hiánya és károsodása életünket alapjaiban forgatja fel. Ezért nélkülözhetetlen, hogy már fiatal korban felhívjuk a fiatalok figyelmét a víz védelmére, megőrzésére. Ebben segít a lenti három kedves animáció, amelyek a gyerekek mellett a nagyobbak és a felnőttek számára is élvezetes időtöltést nyújtanak!  1. A víz körforgása Ebben a videóban két vízcsepp és az felhő nagymamájuk segítségével nyerhetünk bepillantást, hogyan lesz a vízcseppekből iható ivóvíz. Megismerhetjük a víztisztítás folyamatát, aztán a szennyvíztisztítás lépéseít, de persze a gyermekek részére befogadható módon bemutatva. Hogyan jutnak a vízcseppek a pohárból vissza az égbe? Tekintsd meg a felvételt és kiderül! 2....

Ha egy tavat, lápot vagy mocsarat látunk, ritkán jut eszünkbe a felszínalatti víz, holott ezek gyakran részben vagy egészben a felszín alól kapják vízutánpótlásukat. Ezért is nevezik ezeket  felszínalatti víztől függő ökoszisztémák nak. Azt, hogy egy folyó vagy az esővíz táplálja az élőhelyeket, könnyű elképzelnünk. De a felszínalatti víz bekerülésének megértéséhez a fizikai folyamatok modellezése és némi képzelőerő is szükséges. Ha érdekel, vágjunk bele! Ehhez vegyünk példaként egy felszínalatti vizektől függő ökoszisztémát, melynek vízutánpótlásáról és a vízkitermelés élőhelyre gyakorolt hatásáról 2015-ben jelent meg egy tudományos cikk Zurek és szerzőtársai tollából a Hydrogeology and Earth System Sciences című szaklapban.  Forrás: Zurek, A.J., Witczak, S., Dulinski M.R., Wachniew, P., Rozanski, K., Kania, J., Postawa, A., Karczewski, J., Moscicki, W.J. (2015):   Quantification of anthropogenic impact on groundwater-dependent terrestrial ecosystem using geochemical a...

Az elobolygonk.hu Természet rovatában megjelent cikk a vizes élőhelyek jelentőségével foglalkozik. Tudtad, hogy a vizes élőhelyeknek is van világnapja és idén tartották az 50. évfordulóját? 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezmény t, amelyben az aláíró államok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, és 2000-ig 19 területet (köztük a Fertőt, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) került a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, és a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának napján tartjuk a vizes élőhelyek világnapját. De miket is sorolhatunk a vizes élőhelyek közé? "Wetland" -nek, azaz vizes élőhelynek nevezz...

A Föld Napja (április 22) alkalmából szerte a világon különféle eseményeket szerveznek, melyekkel a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet. Ha behunyt szemmel magunk elé képzeljük a Földet, akkor egy “Kék bolygót” látunk. Ez pedig a víznek köszönhető, ami a Föld felszínének mintegy háromnegyed részét borítja.  Tudtad, hogy a Földön található összes víz mintegy 97,2%-a sós tengervíz? Az édesvíz mennyisége csupán 2,8%-a a Föld vízkészletének, melynek jelentős része (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban vagy gleccserek formájában található, kötött víztömeg formában. Így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 %-a. Talán meglepő, de jó ha tudod, hogy a hozzáférhető édesvízkészlet 98%-a a felszín alatt rejtőzik. Ehhez képest szinte elenyésző a felszíni vizek és a talajnedvesség édesvízkészlete. A Föld napján  “fedezzük fel” a láthatatlan felszínalatti vizeket! Ábra: Freeze és Cherry 1979; Fetter 1994 nyomán Forrás: Mád...

A Ráckevei-Soroksári Dunaágnál az elmúlt évtizedeinek egyik legsúlyosabb környezetszennyezése következett be 2020. december 10-e környékén. Ismeretlenek nagy mennyiségű, több köbméternyi fáradt olajat engedtek le a Szigetszentmiklós, Ádám Jenő sétány és a Tebe utca sarkánál lévő esővízgyűjtő csatornába, valamint annak kifolyójába. Az olajat a kifolyó alatti nádas fogta meg kb. 3-4000 négyzetméteren, így szerencsére a víztestbe nem került be a szennyezés. A nádasban lévő stégek mellett azonban több helyen 20-25 cm vastagságban áll a fáradt olaj a Natura 2000 terület ex-lege védett úszólápjában. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az esetre gyorsan reagált és a vízügyesek alapos és lelkiismeretes munkát végeztek. Felvétel a kármentesítés egyik helyszínéről és a munkálatok résztvevőiről Forrás: OVF   A telex.hu  és a turistamagazin.hu az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF) által készített videót tett közzé , ami az olajszennyezés okozta helyreállító munkálatokat rögzíti. Eb...

Létezhetünk víz nélkül? Valamennyien tudjuk a választ, hiszen mi magunk is jórészt vízből vagyunk. Élelmünk, ruházatunk előállítása is rengeteg vizet emészt fel. Mennyien nélkülözik az egészséges ivóvizet egyre növekvő népességű világunkban? Vajon megbecsüljük-e eléggé a kék bolygónkat meghatározó vizet? Március 22-én  a világon mindenhol ünnepeljük a Víz Világnapját, amikor szervezetek, intézmények, állami szervek kitüntetett figyelmet szentelnek a víz jelentőségének különféle események megrendezésével. Ezen alkalomból az IWRA (International Water Resources Association) “World Water Day 2021: Valuing Water” címmel egy ingyenes webinar -ra invitálja az érdeklődőket.  A 2021-es Víz Világnapjának témája a „Víz megbecsülésére” -re irányul. A gazdasági kérdéseken túl ez a téma magában foglalja az emberek vízzel kapcsolatos környezeti, társadalmi, és kulturális értékét is. Ha érdekel a webinar, az IWRA felkészülésként javasolja az ENSZ 2021. évi vízfejlesztési jelentés ének tanu...

Vajon mit tapasztalnánk, ha követnénk egy vízcsepp útját néhány napon, éven, akár évtizeden keresztül? Hányszor változna a halmazállapota? Mennyi időt töltene el a különböző közegekben? Milyen természeti folyamatokban venne részt? E kérdésekre a vízkörforgalom mélyebb megértésével kaphatunk választ. Vízkörforgalom (USGS nyomán lefordítva) Forrás: USGS Globális szinten a bolygónk zárt hidrológiai rendszert alkot , vagyis a Földön található víz mennyisége konstansnak tekinthető még évmilliók távlatában is. Ugyanakkor a vizek folyamatos mozgásban vannak és állandó változáson mennek keresztül . Ez az egyirányú, ciklikus változás, melynek során a víz a Föld három nagy rezervoárja: atmoszféra, litoszféra, hidroszféra (és ezek alrendszerei) közt különböző formában, körforgásszerűen „vándorol”, a vízkörforgalom rendszere. A folyamat energetikailag vezérelt: a Napból sugárzás formájában érkező energia generálja, majd az energiaminimumra való törekvés elve érvényesül. A vízkörforgalom tárolói (W...

“Ahol a láp és a homokbuckák találkoznak – a Kolon-tó” - olvashatjuk a turistamagazin.hu oldalán megjelent cikk címeként.  A Kiskunsági Nemzeti Park területén elhelyezkedő, a térség legnagyobb édesvizű mocsara (a 2962 ha kiterjedésével) a Kolon-tó. A Homokhátságba benyúló egykori Duna-ágból alakult ki, ami jelenleg az elmocsarasodás és az elöregedés állapotát mutatja. Környezetében nádasok, telepített erdők (akácosok, gyümölcsfák) és homokdűnék találhatóak.  Kolon-tó Forrás:  https://www.turistamagazin.hu/hir/ahol-a-lap-es-a-homokbuckak-talalkoznak-a-kolon-to A cikk a tó történelmi eredetével indul - már a Tihanyi Apátság alapító levelében (1055) említésre került -, a 19.-20. századi vízlecsapolás, tájátalakítás a Kolon-tavat is érintette, valamint tőzegbányászat is folyt itt az 1950-es években. A Kolon-tó gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik, népes az énekesmadár-állománya, amik bemutatását az ide érkezőknek különböző tanösvények kialakításával oldották meg a N...

Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője, egyetemi tanár a tiszai Alföld változásairól, tektonikai és az ember által előidézett, és az itt soha nem látott ütemű talaj süllyedéséről írt az Ellensúly közéleti folyóiratban közölt cikk ben. Az index.hu szemlézte az írást és “Debrecen alatt évente fél centimétert süllyed az Alföld, ez pedig baljós előjel” címmel cikk et adott közzé. Az ELTE TTK oktatója szerint a térszínsüllyedésnek két fő oka van: a szabályozatlan talajvíz-kitermelés és a kőolaj, illetve a földgáz kinyerése (ami miatt a meglazult talajszerkezet összeroskad); ehhez hozzájáruló tektonikus lemezek mozgása. Tímár Gábor elmondása szerint a kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. A kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 mm-re gyorsult. Debrecen környezetben 5 mm és Szolnok esetében évi 3-4 mm térszínsüllyedést mértek a geodéták. ...

A XIX. században végezték el a Duna szabályozását, aminek elsődleges célja az árvízvédelem és a hajózhatóság biztosítása volt. Ehhez társult később új elemként az energiatermelés. Az emberi beavatkozás hatásai mostanra erősödtek fel annyira, hogy egyre sürgetőbbé válik a szemléletváltás, az újfajta vízhasználat és az innovatív megoldások. Szentendrei-sziget csúcsa Kisoroszinál, jobb felső sarokban távolban a váci Naszály-hegy látható Forrás: https://hajozas.hu/magazin/itthon/912sziget-van-a-duna-2900km-hosszan-nemetorszagtol-romaniaig/   “A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vezetésével kilenc Duna-menti ország kutatói vizsgálták az emberi beavatkozás hatásait a folyóra. A három évig tartó DanubeSediment projekt eredményeként számos, külön-külön régóta ismert probléma közös gyökerét sikerült immár tudományosan is igazolni: a kulcs a Duna hordalék-háztartásában rejlik ” - írja a 24.hu hírportál megjelent cikk ében. A cikkben az összefüggésekre Dr. Baranya Sándort...

Magyarországon is tetten érhetők a globális klímaváltozás nyomai: 2020 tavasza meglehetősen száraz, aszályos időszak volt, míg júniusban az extrém esőzések, villámesőzéseket, felhőszakadásokat kellett átvészelni. E szélsőséges időjárási jelenségek (aszályok, árvizek, hőhullámok) okozta következményekre keres megoldást a LIFE-MICCAC projekt , amiben 5 magyarországi település vesz részt. Bátya, Püspökszilágy, Rákócziújfalu, Ruzsa és Tiszatarján községek esetében olyan Magyarországon alkalmazható módszereket alkalmaznak, amik által  ellenállóbbá válhatnak a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben. A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, így ezek a megoldások jó példák lehetnek más települések számára is A qubit.hu tudomány rovatában megjelent cikk ben ezt az 5 települést és a természetes vízmegtartásra irányuló kidolgozott módszereket mutatják be. Bátyán a hirtelen lezúduló...

Elgondolkodtál már a kérdésen: vajon honnan származik a poharadba töltött víz? Talán egy mészkőhegység karsztvizét fogyasztod? Vagy számodra is a Duna menti parti szűrésből biztosított a vízellátás? Esetleg egy mélyen a talpad alatt található vízadó réteg rejti ivóvizedet? Ebben a bejegyzésben az ivóvíz előállításához használt vízbázisok alapvető tulajdonságaival ismerkedünk meg. Az ivóvíz előállításához használt vízforrás, azaz nyersvíz többféle eredetű lehet: származhat felszíni vízből vagy a felszín alól, sőt akár közvetlenül a csapadékból is. Az ivóvíz eredete nagyban befolyásolja minőségét, kémiai összetételét, ezáltal élettani hatásait és a szükséges víztisztítási eljárásokat is. Amennyiben lehetséges, felszínalatti vizet célszerű  ivóvíznyerés céljából használni, mert ezek a vízbázisok általában kevésbé sérülékenyek, ezáltal tisztább, biztonságosabb ivóvizet tudnak szolgáltatni, mint a felszíni vizek . Ráadásul legtöbbször a kitermelésük is gazdaságosabb, és kevesebb tisztí...

"A Fertő-tó vízszintje mindig is ingadozó volt, többször ki is száradt. A klímaváltozásnak köszönhetően szélsőségessé váltak az időjárási viszonyok, valamelyik évben aszály, máskor túl sok csapadék a jellemző. Az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása jelentősen leapasztotta a Fertő-tó vízszintjét. Mivel jelentősebb természetes vízfolyás csak a Vulka-patak, a Rákos-patak, illetve pár kisebb patak táplálják a Fertőt, az fokozottan ki van téve a csapadék mennyiségének. Magyarország és Burgenland tartomány egy stratégiát készül kidolgozni a Fertő-tó, a kapcsolódó ökoszisztémát, a mezőgazdaság és a turizmus megmentésére. Konkrétan arról lenne szó, hogy Magyarországról érkezne valamilyen módon plusz víz a mederbe. A WWF és a Zöldek kritikát fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, szerintük ugyanis beláthatatlan következményei lennének annak, ha mesterségesen, teljesen más összetételű vízzel töltenék fel a tavat.  A Fertő ugyanis egy összetett ökoszisztéma, sós tó, a létezéséhez...

„Vízszállító rendszerek a földkéregben. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos új ismeretek és tanításuk lehetőségei” Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Makádi Mariann cikke a GeoMetodika online folyóirat 2019/1 számában jelent meg.  Az írás nemcsak a földrajz tanároknak és középiskolás diákoknak szól, hanem mindenkinek, aki többet szeretne megtudni a felszínalatti vizeket mozgató és összetételüket befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Rovatunkban Mádlné Szőnyi Dr. Judit tolmácsolásában hétről hétre témaköröket közlünk az írásból, kiegészítve azt további információkkal. Jó tanulást kívánunk! Új fogalmak a régiek helyett - Miért idejét múlt a talajvíz és a rétegvíz elkülönítése? Még ma is széles körben használatosak a talajvíz és az attól vízzáró kőzetrétegekkel elszigetelt rétegvíz fogalmak. Holott a felszín alatti vízszállító rendszerek és a rendszerszemlélet megjelenése alapjaiban változtatta meg a korábbi a hidrogeológiai gondolkodást. Ma már bátran...