Bejegyzések

Tudj meg többet a felszínalatti vizekről címkéjű bejegyzések megjelenítése

Magánkutakkal kapcsolatos hasznos információk

Kép
Felszínalatti vízkincsünk mennyiségi és minőségi értelemben is fenntartható igénybevételének egyik alappillére, hogy a napjainkban jóformán minden kertben megtalálható ásott, vert, fúrt kutakat szakszerűen szakemberekkel alakítsuk ki, tartsuk karban és ha szükséges szüntessük meg. Ahhoz, hogy a szakszerűséget adott esetben mi magunk is tudjuk ellenőrizni, fontos, hogy hiteles forrásból származó és szakmailag helytálló információkkal rendelkezzünk ebben a témakörben, ugyanúgy, ahogyan bármilyen megvásárolt műszaki cikkhez rendelkezésre áll a használati és kezelési útmutató. Háztartási kutak létesítésével, fenntartásával-üzemeltetésével és megszüntetésével kapcsolatos hasznos információkhoz a http://kuttulajdonos.vizugy.hu oldalon lehet tájékozódni. További hasznos letölthető útmutatók és érdekességek a témával kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán.

"Okos” vízkészlet-gazdálkodás a háztartásokban

Kép
Napjainkban egyre inkább felértékelődik a környezet-tudatosság. Nincsen ez másképpen a vízkészlet-gazdálkodás területén sem. Az alábbiakban Csiszár Endre hidrogeológus foglalta össze a kert körüli vízgazdálkodási tanácsokat. Otthonainkban a kerti dísznövényeket, virágokat, fákat és veteményest is megfelelő mennyiségű és minőségű öntözővízzel szeretnénk ellátni. Ehhez leginkább sekély mélységű fúrt kutakat és a tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvizeket használjuk fel . Az öntözővíz mennyiségén és minőségén felül kiemelten fontos a megfelelő talajművelés alkalmazása, mely a talaj fellazításán, a háztartásban keletkező szerves anyagok komposztálást követő talajerő-utánpótlási célú felhasználásán, és szükség esetén -  a gyökérzóna környezetében a talajfelszín növénymaradványokkal (pl. levelekkel) történő “lefedésén” alapul. Komposztálás Forrás: Xforest.hu Komposzt kijuttatása a növények gyökérzetéhez Forrás: Dr. Kocsis István: Komposztálás, biogáztermelés (2011) Talajlazítás, -eg...

Mesterhármas? Vizes élőhelyek, felszínalatti víz és öntözés - érzékeny egyensúlyban

Kép
Ha egy tavat, lápot vagy mocsarat látunk, ritkán jut eszünkbe a felszínalatti víz, holott ezek gyakran részben vagy egészben a felszín alól kapják vízutánpótlásukat. Ezért is nevezik ezeket  felszínalatti víztől függő ökoszisztémák nak. Azt, hogy egy folyó vagy az esővíz táplálja az élőhelyeket, könnyű elképzelnünk. De a felszínalatti víz bekerülésének megértéséhez a fizikai folyamatok modellezése és némi képzelőerő is szükséges. Ha érdekel, vágjunk bele! Ehhez vegyünk példaként egy felszínalatti vizektől függő ökoszisztémát, melynek vízutánpótlásáról és a vízkitermelés élőhelyre gyakorolt hatásáról 2015-ben jelent meg egy tudományos cikk Zurek és szerzőtársai tollából a Hydrogeology and Earth System Sciences című szaklapban.  Forrás: Zurek, A.J., Witczak, S., Dulinski M.R., Wachniew, P., Rozanski, K., Kania, J., Postawa, A., Karczewski, J., Moscicki, W.J. (2015):   Quantification of anthropogenic impact on groundwater-dependent terrestrial ecosystem using geochemical a...

Fókuszban a vizes élőhelyek - még mindig nem értjük a vizes élőhelyek jelentőségét?

Kép
Az elobolygonk.hu Természet rovatában megjelent cikk a vizes élőhelyek jelentőségével foglalkozik. Tudtad, hogy a vizes élőhelyeknek is van világnapja és idén tartották az 50. évfordulóját? 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezmény t, amelyben az aláíró államok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, és 2000-ig 19 területet (köztük a Fertőt, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) került a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, és a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának napján tartjuk a vizes élőhelyek világnapját. De miket is sorolhatunk a vizes élőhelyek közé? "Wetland" -nek, azaz vizes élőhelynek nevezz...

Tájékoztató a házi kutak megvalósításáról és fenntartásáról

Kép
Egy családi ház kertjében egy kút megléte óriási kincs. Nemhiába ragaszkodnak a már a meglévő kutakhoz, illetve nem véletlenül gondolkodnak saját kút kivitelezéséről a kerttulajdonosok. A kerti kutak felméréséről (Tudás- és hírcseppek: “ Kerti kutak felmérése ” ), kútfuratási tudnivalókról , valamint a felhagyott, lezáratlan, kedvezőtlen műszaki állapotú kutak veszélyeiről már adtunk hírt a blogon. Most egy hasznos tájékoztató ra hívjuk fel a figyelmet, ami röviden és lényegre törően mutatja be a házi kút megvalósításának lépéseit és annak fenntartásának mikéntjét .  A kiadvány a Belügyminisztérium gondozásában készült 2017-ben.

Vízkörforgalom 2.

Kép
Egy korábbi posztban kiderült hol találjuk Földünk vízkészleteit és átlagosan mennyi időt tölt el a víz a különböző szférákban. A következőkben azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy milyen folyamatok biztosítják a szférák közötti vízmozgást a vízkörforgalom során. A vízkörforgalom folyamatai (Rostron és Tóth 1992 nyomán) Forrás: Mádlné Dr. Szőnyi Judit, Ádám Béla (2012): Földhő, hőszivattyúzás A vízkörforgalmat a Napból érkező energia generálja. A napsugárzás energiát közöl a tengerek és óceánok vizével, amely a nagy kiterjedésű szabad vízfelületen könnyen párolgásnak indul, és a légkörbe kerül vízgőz formájában. Kisebb léptékben ugyanez a jelenség játszódik le tavak, folyók felszínén, valamint jéggel és hóval borított területeken. A fizikai párolgás folyamatát szakkifejezéssel evaporáció nak nevezzük. A növények által végzett párologtatás a transzspiráció , amely során szintén víz kerül a légkörbe, forrása leginkább sekély felszínalatti víz, beszivárgó csapadékvíz. A légkörbe került v...

Vízkörforgalom

Kép
Vajon mit tapasztalnánk, ha követnénk egy vízcsepp útját néhány napon, éven, akár évtizeden keresztül? Hányszor változna a halmazállapota? Mennyi időt töltene el a különböző közegekben? Milyen természeti folyamatokban venne részt? E kérdésekre a vízkörforgalom mélyebb megértésével kaphatunk választ. Vízkörforgalom (USGS nyomán lefordítva) Forrás: USGS Globális szinten a bolygónk zárt hidrológiai rendszert alkot , vagyis a Földön található víz mennyisége konstansnak tekinthető még évmilliók távlatában is. Ugyanakkor a vizek folyamatos mozgásban vannak és állandó változáson mennek keresztül . Ez az egyirányú, ciklikus változás, melynek során a víz a Föld három nagy rezervoárja: atmoszféra, litoszféra, hidroszféra (és ezek alrendszerei) közt különböző formában, körforgásszerűen „vándorol”, a vízkörforgalom rendszere. A folyamat energetikailag vezérelt: a Napból sugárzás formájában érkező energia generálja, majd az energiaminimumra való törekvés elve érvényesül. A vízkörforgalom tárolói (W...

Mi történik a nyers vízzel addig, ameddig a poharunkba kerül? Korszerű víztisztítási eljárások

Kép
Egy korábbi bejegyzés ünkből már kiderült, mennyi természetes vagy épp emberi tevékenységből fakadó szennyezés érintheti vízbázisainkat. Most megismerkedhetünk azokkal a fizikai és kémiai víztisztítási eljárások kal, melyek segítségével a nyersvízből – legyen szó felszíni vagy felszínalatti vízről – végül biztonságos, tiszta ivóvizet állíthatunk elő. Hazánkban a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer az ivóvíz, így nem meglepő, hogy a víztisztításhoz precízen kidolgozott és megbízható technológiákat alkalmaznak. A különböző eljárások szükségessége a nyersvíz minőségétől függ, melyet a víz forrása nagyban befolyásol. Az ELTE Természettudományi Karán Záray Gyula professzor vezetésével, egy négytagú konzorcium összefogásában egy konténeres víztisztítási eljárás t fejlesztettek ki, amely kistelepüléseken tudja biztosítani a már biológiai úton megtisztított szennyvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítását és fertőtlenítését. Ez az új vízkezelési eljárás képes a környezeti veszélyt jelen...

Egy regionális partiszűrésű vízbázis működésének bemutatása egy példán keresztül

Kép
A partiszűrésű kutak jelentős szerepet töltenek be Magyarország ivóvíz ellátásában , ahogy egy korábbi bejegyzésben is megfogalmaztuk. Egy partiszűrésű vízbázis előnye, hogy ott is megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet tud szolgáltatni, ahol más vízforrás egyáltalán nem, vagy nem a kellő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. Azonban ezek a területek nagyon sérülékenyek , mivel sekély mélységben települt, jellemzően homokos-kavicsos vízadó rétegeket termelnek, amelyek fölött általában nem települt megfelelő vastagságú rossz vízvezető képességű agyagréteg. Ezáltal a felszín felől érkező szennyezőkkel szemben jellemzően nincs védettségük. Mindezek ismeretében egy partiszűrésű vízbázis üzemeltetése és a háttér-területeken végzett tevékenységek folyamatos odafigyelést igényelnek . Csiszár Endre hidrogeológus a Hidrológiai Közlöny ben megjelent, “ Kihívások a Tass, Gudmon-foki parti szűrésű regionális vízbázis üzemeltetésében ” című írásában egy alföldi, 9 települést magába f...

A szakszerűtlen vagy felhagyott kutak veszélyei avagy Hioszi Tatiosz és a "poshadt vizű kút" - ma is aktuális?

Kép
"A vízkitermelésre használt vízbázisaink aktív védelme elengedhetetlen annak érdekében, hogy a mai de a jövő generációk számára is rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet. Bár kevesen gondolnak rá, de a felhagyott, lezáratlan, kedvezőtlen műszaki állapotú és szakszerűtlenül kivitelezett kutak potenciális veszélyforrást jelentenek a felszín alatti vizek állapotára . Ezeknek a kutaknak a szisztematikus felderítése és szakszerű lezárása, vagy megszüntetése tovább nem odázható fontos feladat” - emelte ki Csiszár Endre hidrogeológus. Hibásan és a műszakilag helyesen kivitelezett kút összehasonlítása Forrás: A települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól A hidrogeológus már több fórumon is felhívta a figyelmet a problémára. Most egy cikket is megjelentetett A felhagyott, lezáratlan, kedvezőtlen műszaki állapotú kutak veszélyei, avagy az aktív vízbázisvédelem fontossága és kihívásai címmel. A cikkből id...

Partiszűrésű kutak

Kép
„Vízszállító rendszerek a földkéregben. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos új ismeretek és tanításuk lehetőségei” Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Makádi Mariann cikke a GeoMetodika online folyóirat 2019/1 számában jelent meg.    Az írás nemcsak a földrajz tanároknak és középiskolás diákoknak szól, hanem mindenkinek, aki többet szeretne megtudni a felszínalatti vizeket mozgató és összetételüket befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Rovatunkban Mádlné Dr. Szőnyi Judit tolmácsolásában hétről hétre témaköröket közlünk az írásból, kiegészítve azt további információkkal. Jó tanulást kívánunk! Partiszűrésű kutak Magyarország felszíni vizekben viszonylag szegény, ugyanakkor nálunk a felszínalatti vizek szinte az ország egész területén hozzáférhetők. Ezért nem is meglepő, hogy a teljes közüzemi vízellátás közel 98%-ban felszínalatti vízkészletekre épül . Ennek oka, hogy a felszíni vizek többnyire csak a nagyobb folyók mentén hasznosíthatók. Korábban a hegyvidéki ter...

Honnan származik az ivóvíz Magyarországon?

Kép
Elgondolkodtál már a kérdésen: vajon honnan származik a poharadba töltött víz? Talán egy mészkőhegység karsztvizét fogyasztod? Vagy számodra is a Duna menti parti szűrésből biztosított a vízellátás? Esetleg egy mélyen a talpad alatt található vízadó réteg rejti ivóvizedet? Ebben a bejegyzésben az ivóvíz előállításához használt vízbázisok alapvető tulajdonságaival ismerkedünk meg. Az ivóvíz előállításához használt vízforrás, azaz nyersvíz többféle eredetű lehet: származhat felszíni vízből vagy a felszín alól, sőt akár közvetlenül a csapadékból is. Az ivóvíz eredete nagyban befolyásolja minőségét, kémiai összetételét, ezáltal élettani hatásait és a szükséges víztisztítási eljárásokat is. Amennyiben lehetséges, felszínalatti vizet célszerű  ivóvíznyerés céljából használni, mert ezek a vízbázisok általában kevésbé sérülékenyek, ezáltal tisztább, biztonságosabb ivóvizet tudnak szolgáltatni, mint a felszíni vizek . Ráadásul legtöbbször a kitermelésük is gazdaságosabb, és kevesebb tisztí...

Célzott felszínalatti vízutánpótlás

Kép
Valószínűleg kedves olvasóink közül is többen vannak, akik a háztetőről összegyűjtött esővízzel öntözik kiskertjüket, árkokban gyűjtik össze a domboldalon lefolyó vizet, vagy a csapot megnyitva parti szűrésű ivóvizet fogyasztanak. Ezek a rendszerek a célzott felszínalatti vízutánpótlás (angolul managed aquifer recharge – rövidítve: MAR) megoldásai közé tartoznak, így a vízkörforgalom módosításával, környezetbarát módon, hatékonyan segítik elő a felszínalatti víz megfelelő minőségi, mennyiségi állapotának fenntartását. A MAR rendszerek a víztartók tudatos, irányított vízutánpótlását jelentik. Ehhez valamilyen felszíni víz, csapadékvíz, vagy akár tisztított szennyvíz is felhasználható az utánpótlás céljának megfelelően, amely többféle lehet: a vízszintcsökkenés megakadályozása arid területeken vagy száraz évszakban, ezáltal kellő mennyiségű víz biztosítása a növényzet és mezőgazdaság számára a víztartalékok növelésével. Ehhez akár megfelelő minőségű tisztított szennyvizet is ha...

Fenntartható fejlődés

Kép
Fenntartható mezőgazdaság, fenntartható divat, fenntartható fejlődés, fenntartható jövő, fenntartható vízgazdálkodás… Legtöbbünk találkozott már az előbbi kifejezésekkel. Ugyanakkor jobban belegondolva nem is olyan könnyű megfogalmazni, mit is jelent pontosan a fenntarthatóság. Vajon a fenntartható fejlődés elérhető cél, vagy inkább soha meg nem valósuló álomkép az emberiség számára? A fenntarthatóság fogalma az ENSZ 1987-ben kiadott Brundtland-jelentése szerint  jelen szükségleteink kielégítése anélkül, hogy ezzel akadályoznánk a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésében . Ez a definíció nyilvánvalóvá teszi a fenntartható fejlődés megvalósításának legnagyobb nehézségét is: senki sem tudhatja a jelenben, hogy pontosan milyen erőforrásokra, milyen mértékben lesz majd szüksége az emberiségnek a jövőben. Ugyanakkor a jelenlegi fejlődés és jólét elképzelhetetlen a természetes erőforrások, nyersanyagok használata nélkül, vagyis nem őrizhetünk meg mindent a következő generá...

Vízbázisvédelem

Kép
A tiszta ivóvíz közös érték, egyben mindannyiunk számára elengedhetetlen szükséglet is. Ahogy az előző bejegyzésben már részletezésre került, a természetben zajló biológiai és kémiai folyamatok, valamint az antropogén szennyezés hatására azonban a nyers, kezeletlen víz ritkán felel meg az emberi fogyasztáshoz szükséges igen magas minőségi követelményeknek – annál is inkább, hiszen hazánkban az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer . A következőkben olyan hazai intézkedéseket tekintünk át, melyek a felszíni és felszínalatti vízkincs megóvását szolgálják! Forrás: https://www.vizugy.hu/print.php?webdokumentumid=62 A jó minőség elérésének egyik kulcsa a vízbázisvédelem , vagyis hogy vízkészleteinket természetes állapotukban minél jobban védjük a szennyeződésektől . Ennek során első lépésként állapotfelmérést kell végezni, majd ez alapján kidolgozható a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságos üzemeltetése. Ezt a vízbázis körüli védőterületek biztosítják, mel...

Felszínalatti vizeket érintő szennyezések

Kép
Sajnálatos módon sokszor szembesülünk azzal, hogy az emberi szennyezés nem ismer határokat : az ipari forradalom óta elárasztjuk a bolygót vegyszerekkel, le nem bomló műanyagokkal, szeméttel. A mértéktelen szennyezés mellett kiaknázzuk a Föld nyersanyagkészleteit és megbolygatjuk a természet folyamatait. A felszínalatti vízre a legnagyobb veszélyt talán az jelenti, hogy „láthatlatlan” módon, mélyen a talpunk alatt található, így sokszor bele sem gondolunk jelenlétébe és sérülékenységébe. Bár a felszínalatti víz védettebbnek tekinthető, mint a felszíni víz, mégis számos természetes vagy mesterséges szennyezőanyagot tartalmazhat. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a vizek e két nagy csoportja egymással szoros kapcsolatban áll, így egyiket sem kezelhetjük a másiktól elszigetelten. Ennek jelentőségét jól példázza a 2006-ban Miskolcon kialakult járványhelyzet , amelyet bakteriológiailag szennyezett ivóvíz okozott. A szennyezést az ivóvízellátást biztosító kutak 76 km 2  vízgyűjtő terü...

Bányászat és a felszínalatti víz kapcsolata

Kép
A bányászati tevékenység komplex geológiai-műszaki szaktudást igényel, melynek szerves részét képezi a hidrogeológia tudományága is. A bányászat és a víz kapcsolata igen szoros és leginkább két dologban nyilvánul meg: egyrészt a bányászat jelentős beavatkozást jelent a természet rendjébe, így a vízkörforgalom egyes elemeit is módosítja regionális szinten, az egész vízgyűjtőre nézve ; másrészt a felszínalatti víz kiváló szállítóközegként viselkedik, így az esetleges szennyezőket is könnyen mobilizálhatja . A következőkben ezt a két szempontot fogjuk részletesebben tárgyalni. A vízkörforgalomban tapasztalható változások megértéséhez fontos észben tartanunk, hogy – a modern hidrogeológiai szemlélet alapján – a talajvíztükör alatti telített zónában minden pórust kitölt a felszínalatti víz (lásd a blog “ Új fogalmak a régiek helyett - Miért idejét múlt a talajvíz és a rétegvíz elkülönítése? ” című bejegyzését). Ezért ha a kitermelni kívánt nyersanyag a talajvíztükör alatt található, ak...

Új fogalmak a régiek helyett - Miért idejét múlt a talajvíz és a rétegvíz elkülönítése?

Kép
„Vízszállító rendszerek a földkéregben. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos új ismeretek és tanításuk lehetőségei” Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Makádi Mariann cikke a GeoMetodika online folyóirat 2019/1 számában jelent meg.  Az írás nemcsak a földrajz tanároknak és középiskolás diákoknak szól, hanem mindenkinek, aki többet szeretne megtudni a felszínalatti vizeket mozgató és összetételüket befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Rovatunkban Mádlné Szőnyi Dr. Judit tolmácsolásában hétről hétre témaköröket közlünk az írásból, kiegészítve azt további információkkal. Jó tanulást kívánunk! Új fogalmak a régiek helyett - Miért idejét múlt a talajvíz és a rétegvíz elkülönítése? Még ma is széles körben használatosak a talajvíz és az attól vízzáró kőzetrétegekkel elszigetelt rétegvíz fogalmak. Holott a felszín alatti vízszállító rendszerek és a rendszerszemlélet megjelenése alapjaiban változtatta meg a korábbi a hidrogeológiai gondolkodást. Ma már bátran...