Mi lesz veled Szent Anna-tó?

“Jelentős romlásnak indult az erdélyi Szent Anna-tó ökológiai állapota az elmúlt tíz évben. A kristálytiszta víz egyre zöldebb, átláthatósága egyharmadára csökkent, aminek a háttérben feltételezhetően egy idegenhonos halfaj megjelenése, valamint a turizmus jelentette terhelés áll” - írja a 24.hu cikke.

 

Vulkáni működés révén kb. 30 ezer éve  hatalmas robbanások eredményeként jöhettek létre azok a mély kráterek, melyekben ma a Szent Anna-tó és a Mohos-láp található. A Szent Anna-tó 950 méteres magasságban lévő, kerekded alakú, kis kiterjedésű (kb. 0,2 km²), a legnagyobb mélységében 5-7 m mély, csapadék által táplált védett krátertó.

 

“A tó rossz vizminőségének fő forrása a közel tíz éve megjelenő invazív halfaj, az ezüstkárász túlzott elszaporodása okozza” - adta hírül a sokszinuvidek.24.hu egy korábban megjelent cikkben. Emellett másik probléma a turizmus okozta többlet nitrogén- és foszforterhelés,  ami az utóbbi évtizedekben látványosan megnőtt turisztikai forgalomnak tudható be. A tó körül piknikezők, fürdőzők ételmaradékai, szemetük, és egyéb hulladékaik jelentős terhelést okoznak egy ilyen zárt, viszonylag kis ökológiai közösségre.

Fürdőzők a Szent Anna-tónál

Forrás: MTI

 

“A kizárólag csapadék által táplált rendszerek csak úgy állnak kapcsolatban a felszínalatti vízzel, hogy vizet adnak le a medrükön keresztül, tehát megmaradásuk a csapadéktól függ. Vízminőségük is közel áll a csapadékvíz összetételéhez, így bármilyen extra terhelés megváltoztatja az eredeti vízösszetételt és a tó állapotát jelentősen rontja. Ez persze a felszínalatti vízzel táplált tavak esetében is fennáll, de ebben az esetben talán még hangsúlyosabb. Ezért a környezeti terhelés csökkentése elősegítheti a természetes viszonyok visszaállását” - tette hozzá Szkolnikovics-Simon Szilvia hidrogeológus.