VIDEÓK

ELTE Sikerek Kerekasztal:♻️ Zöld fenntarthatóság♻️

Az ELTE Alumni szervezésében 2024. március 13-án sikeres, ELTE-n végzett szakemberek beszélgettek és osztották meg tapasztalataikat saját tudományterületük vonatkozásában “Zöld fenntarthatóság” témában. Napjainkat egyik leginkább meghatározó témaköre a zöld fenntarthatóság. Hogyan és a miként valósítható meg? Milyen környezettudatos lépéseket tudunk tenni, hogy fenntartható jövőt biztosítsunk a következő nemzedékek számára? Ilyen fontos kérdéseket vitattak meg a Kerekasztal meghívott vendégei köztük Mádlné Szőnyi Judit, hidrogeológus, egyetemi tanár, Professzúra vezető.


🎥Ismeretterjesztő kisfilmsorozat 🎥 - hidrogeológia

Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológussal is beszélgetnek abban a nyolcrészes, 15-15 perces kisfilmsorozatban, amiben különösen a pályaválasztás előtt álló középiskolásokhoz szólnak gondolatébresztő témákkal. Professzúra vezetőnk a “Kutatás” című részben a kutatói életpályát mutatja be, hogy mivel is foglalkozik egy hidrogeológus a munkája során. A film a Tomory Lajos Múzeum gondozásában az ELTE Stratégiai Iroda közreműködésével készült.


A felszíni és felszínalatti víz kapcsolatát bemutató terepasztal

A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) és a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra közös munkájának az eredménye az a terepasztal, ami felszínalatti és felszíni vizek kapcsolatát szemlélteti. 2023. március 30-án a Professzúra és a DUNAKÉKE jóvoltából az Eötvös Loránd Tudományegyetem Déli épületében a hallgatók egy rendkívüli óra keretében ismerhették meg testközelből a látványos terepasztalt. Mivel az ivóvíz hazánkban a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer mindannyiunk felelőssége vízkészletünk megőrzése, ezért fontos megértenünk az összefüggéseket.
A helyszínen egy kisfilm is készült, amiben Oláh Soma, az egyik ötletgazda mutatja be a látványos terepasztalt, ezzel közérthetővé téve a vízkörforgást.


LÉTELEM PODCAST: Víz a talpunk alatt - tegyük láthatóvá a láthatatlant!

A WWF Magyarország podcast sorozata

Mádlné Szőnyi Judit, professzúravezetőnk a Lételem podcast vendége volt, ahol a felszínalatti vizek jelentőségéről beszélt. Szó esik a felszínalatti víztől függő ökoszisztémákról, a partiszűrésű vizekről, a minőségi kútfúrás fontosságáról, az ipari és mezőgazdasági vízfelhasználásról, valamint a hazai ivóvízszolgáltatásról is. A klímaváltozás témaköre kihagyhatatlan, ami itt is említésre kerül: az éghajlatváltozás hatásaira reagálva megoldást jelenthet a felszín alatti térrészekbe való víz betározása, ami egy új kutatási és technológiai fejlesztési irány. A kutatók és a szakemberek munkája mellett ugyanakkor fontos az egyéni hozzállás is, azaz mindenki törekedjen a víztakarékosságra, a fenntartható vízhasználatra. Szemléletváltásra van szükség.

A beszélgetés meghallgatható itt.

A Dunakanyar a Prédikálószékről
Fotó: Kis-Csitári Teréz

Kutatóink gazdafórumon Jászszentlászlón:

a vízhiány enyhítésének lehetőségei a Dong-ér és a Kelő-ér mentén

“A vízhiány enyhítésének lehetőségei a Dong-ér és a Kelő-ér mentén” címmel rendezett gazdafórumot a WWF Magyarország és a Dongér-Kelőér Vize Egyesület 2023. január 20-án Jászszentlászlón. A helyi művelődési házban megrendezett esemény résztvevői megismerhették a természetközeli vízpótlási módszerek alkalmazásával és a víz visszatartásával eddigi elért, bíztató eredményeket. A tanácskozásra a környékbeli gazdákat és érdeklődőket, valamint szakembereket hívtak meg, hogy bemutassák, milyen módszerekkel lehetséges a Homokhátság elsivatagosodását megállítani. A rendezvény meghívott előadói között szerepeltek a Professzúra munkatársai: Mádlné Szőnyi Judit és Szkolnikovics-Simon Szilvia, valamint Csiszár Endre (BÁCSVÍZ Zrt.). Kutatóink a felszínalatti vizek jelentőségéről, a móricgáti tőzeges tó és a jászszentlászlói horgásztavak megmentésének lehetőségeiről, valamint a szakszerű kútlétesítés időszerű kérdéseiről beszéltek.

Az eseményről a Kiskunmajsa Város és Térsége TV készített riportot, ami megtekinthető itt.


Felszínalatti vizekről az M5 Multiverzum ismeretterjesztő műsorában

(2022. december 4.)

Az M5 Multiverzum csapata elkísérte Erőss Anita hidrogeológust a Professzúra munkatársát és Csiszár Endre hidrogeológust (Bácsvíz Zrt.) a Tass, Gudmon-foki vízbázis területére, ahol a felszínalatti vizekről és ivóvízellátásban betöltött szerepéről kérdezték őket. A beszélgetés megtekinthető a mediaklikk-en, a felvételen a 7:20-től.


Ismeretterjesztő pályázat egyetemi hallgatóknak

A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra Alapítvány ismeretterjesztő anyagok készítésére ad lehetőséget BSc, MSc és PhD hallgatók, doktorjelöltek részére tudománynépszerűsítő célzattal. Tóthi Tamara, az ELTE TTK-n harmadéves, földtudományi alapszakos, geofizika szakirányos hallgató TIK TOK videóját küldte be a felhívásra.


Földtudományos forgatag 2022

A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) a Földtudományos Forgatag rendezvényét online kerekasztal-beszélgetéssel indította 2022-ben. Az esemény első napja a felszínalatti víz témakörével kezdődött, ahol a meghívott szakértők Dr. Erőss Anita, Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia, Oláh Soma voltak a Professzúra részéről, valamint virtuálisan jelen volt Dedák Dalma a WWF munkatársa is. A beszélgetés megtekinthető az MFT YouTube csatornáján.


SCIENCE PODCAST

Az ELTE Természettudományi Kar Tudománynépszerűsítő Podcast sorozata

Az ELTE Természettudományi Karának hallgatói és oktatói közössége 2020-ban azért indított a fiatalok körében népszerű podcast csatornát, hogy a természettudományok szerteágazó területeit hitelesen és egyszerűen tudja megismertetni az érdeklődőkkel. Minden adásban más-más meghívott vendég beszél az aktuális és népszerű természettudományos felfedezésekről és eseményekről. A hallgatóság a podcast csatornán első kézből értesülhet a természettudományos innovációkról az ország legkiválóbb kutatóinak tolmácsolásában. Mádlné Dr. Szőnyi Judit habilitált docens, Professzúra vezetőnk, valamint Dr. Erőss Anita tudományos munkatárs is vendégek voltak egy adás alkalmával. Kutatóinkat többek között arról kérdezték mivel is foglalkozik egy hidrogeológus, mit kutathatunk vizeinkkel kapcsolatban? 


Kutatók Éjszakája 2022

2022. szeptember 30-án ismét jelenléttel került megrendezésre a Kutatók Éjszakája az országban számos helyszínnel. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra filmes programján 5 rövidfilmen keresztül mutatta be a felszínalatti vizek titokzatos világát az ELTE TTK campusán. Az alábbi felvételen elsőként Oláh Soma ÚNKP díjnyertes kétperces kisfilmjét láthatjuk, amiben rávilágít a fenntartható vízgazdálkodás fontosságára. Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus előadásával a felszín alatti vízszállító szalagok nyomába eredünk. Tóthi Tamara hallgató TIK-TOK videójából kiderül, hogy mi kerül a poharunkba. Dr. Erőss Anita hidrogeológus kisfilmjéből megtudhatjuk, hogy vajon az ivóvizek is lehetnek radioaktívak? Végül a szaknépszerűsítő felvételünk bemutatja mivel is foglalkozik a hidrogeológus.


Mi a vízhiány oka?

Az Axióma Plusz műsorában Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia hidrogeológussal készítettek interjút, amelyben a napjainkat sújtó vízhiányról kérdezték.


Vízhiány Magyarországon

Az alábbi videóban Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia hidrogeológust a Professzúra munkatársát kérdezték az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló vízhiányról. Aggasztó a Velencei-tó, a hazai folyók, tavak, patakok helyzete.

Forrás: Axióma


“Klímaváltozás Magyarországon” 1. rész: Szárazság - dokumentumfilm

“Klímaváltozás Magyarországon” című filmsorozaton keresztül 3 fiatal próbálja bemutatni és felhívni az emberek figyelmét a klímaváltozás problémájára hazánkban. Az első rész az országban tetten érhető szárazságról, aszályról, elsivatagosodásról, vízhiányról szól, elsősorban olyan helyeket bemutatva, ahol leginkább égető a probléma. Elsősorban a Nyírség és a Duna-Tisza-köze területén található vizes élőhelyeket keresik fel, úgymint Szank Kocsma-tó, Debrecen Vekeri-tó, Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, ahol a vízmennyiség csökkenése veszélyezteti az élővilágot is. Az egykor vízzel borított területek helyett mindenhol - a helyiek elmondása szerint évek óta - kiszáradt térségek, puszták fogadták őket.
 
A videóban szerepel Dr. Szkolnikovics - Simon Szilvia hidrogeológus, a Professzúra munkatársa, aki a duna-tisza-közi Móricgát környékének vízáramlási viszonyait és a lehetséges vízvisszatartási lehetőségeket vizsgálja Mádlné Szőnyi Judittal együttműködésben, a WWF megbízásából. Az interjú idején az egyetemi hallgatóknak szervezett terepgyakorlat keretében végeztek méréseket a területen.

Forrás: Climate Chronicles


Erőss Anita videója: " Megvizsgáltuk, mi van a csapvízben!" (2022. július 6.)

Erőss Anita hidrogeológus, a Professzúra munkatársa a felszíni és felszínalatti vizek természetes radioaktivitását kutatja. Az alábbi videóban betekintést nyerünk egy hidrogeológus munkájába és megtudhatjuk kutatásának milyen jelentősége van a mindennapjainkat tekintve!


Interjú Mádlné Szőnyi Judittal a Víz Világnapja apropóján, Pátria Rádió

(2022. március 22.) /hanganyag/

Professzúravezetőnk, Mádlné Szőnyi Judit meghívást kapott a Pátria Rádió műsorába, ahol Vasík János kérdezte a Víz Világnapja alkalmából. A beszélgetésben többek között elhangzott a Kárpát-medence vízellátottsága, az itteni víztartók tároló képessége. Fontos a felszínalatti vizek rendszerszemléletének ismerete határainkon innen is túl, ugyanis a felszínalatti vizek nem ismernek határokat. Éppenezért a tudósokon kívül a politikusoknak, civileknek egyaránt meg kell érteniük e vizek jelentőségét, védelmét. Az adásban szóba került a Professzúra hidrogeológusainak kutatási tevékenységei, úgy mint a vízgazdálkodást támogató, a víztöbbletek (villámárvizek) megtartására irányulók.
 
A beszélgetés meghallgatható ezen a linken.

Szijártó Márk szereplése a Novum Tv műsorában (2022. március 21.)

A Professzúra munkatársa Szijártó Márk (okl. geofizikus, doktorjelölt) a Víz Világnapja alkalmából szerepelt a Novum TV műsorában. Márk beszélt a felszínalatti vizek nélkülözhetetlen szerepéről a mindennapjainkban, hiszen ivóvizünk jelentős része innen származik. A műsorban szó esett a rendszerszemléletről, amit a Professzúra, mint tudományos központ képvisel. Márk ismertette a vízáramlási rendszerek összefüggéseit, továbbá kitért a vízbázisok jelentőségére is. Az adásban szemléletes és látványos animációk tették még érthetőbbé mi is zajlik a talpunk alatt!


Víz alatti járatrendszer Budán

A Válasz.hu videóriport-sorozata, a Láthatatlan Budapest, amiben fővárosunk ismeretlen vagy megközelíthetetlen értékeit keresik fel és teszik láthatóvá a készítők. 
A második évad III. részében a Molnár János-barlangot ismertetik meg a nézőkkel. A videóban Dr. Hajnal Géza hidrogeológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi docense beszél a barlang múltjáról, jelenéről és titkairól.
A videó megtekinthető itt:

Kossuth Rádió, “Felfedező – a környezetről” című műsor (2022) /hanganyag/

A Kossuth Rádió “Felfedező – a környezetről” című, január 3-ai műsorában a fenntartható vízgazdálkodás került fókuszba. Az adás első részében a vízhiány kockázatairól és megoldási lehetőségeiről kérdezte interjú alanyait a riporter. A helyszín a Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expo és világtalálkozó előrendezvénye, ahol többek között Láng Istvánnal az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatójával, Cseh Tibor Andrással a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkárával és Bíró Tiborral a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánjával beszélgettek a témában. A riportokból készített összefoglaló, valamint a teljes adás visszahallgatható itt.


Szijártó Márk előadása a Földtudományos Forgatag keretében

A Magyarhoni Földtani Társulat egy év szünet után, 2021-ben on-line formában rendezte meg a Földtudományos forgatagot november 12 és 14 között. Három nap alatt több, mint 20 földtudományokhoz kötődő intézet, szervezet és cég munkatársai mutatták be az aktuális eredményeik legjavát kerekasztal beszélgetések, előadások és filmek formájában.
 
Az eseményen a Professzúra munkatársa, Szijártó Márk geofizikus doktorjelölt - a Föld Napja rendezvénysorozathoz hasonlóan - egy ismeretterjesztő előadást mutatott be “Vajon mi áramlik a talpunk alatt? A felszín alatti vízáramlásról röviden, egy geofizikus szemüvegén keresztül” címmel. Az alábbi videó a teljes vasárnapi programot tartalmazza, Márk prezentációja 55:56-tól indul.


Szijártó Márk előadása a Föld Napja rendezvénysorozat keretében

A Földtudományi Civil Szervezetek Közössége a 2021. évi Föld Napja apropójából online rendezvénysorozatot hirdetett elsősorban a középiskolás célközönség részére. A tanóra hosszúságú interaktív előadások Zoom platformon kerültek megszervezésre.

A sorozat részeként, 2021. április 28-án a Professzúra egyik munkatársa, Szijártó Márk geofizikus doktorjelölt tartott előadást, “Vajon mi áramlik a talpunk alatt? A felszín alatti vízáramlásról röviden, egy geofizikus szemüvegén keresztül” címmel. Márk ismeretterjesztő videókkal tarkította előadását, amelyen keresztül a hidrogeológia rejtélyes tudománya szemléletesen került bemutatásra a hallgatóság számára.


Formabontó beszélgetések a Kossuth Rádióban.

“Az Este” című műsor (2021) /hanganyag/

No még egyszer: A Kossuth Rádió “Az Este” című műsorában a kérdező szerepét minden hétköznap este más és más házigazda vállalja magára. Házigazdaként neves szakértők, elismert és közismert emberek hallhatók, akik egy-egy estére olyan vendéget hívnak meg, akivel szívesen beszélgetnek szakterületükről. A témák, akárcsak a szereplők, az élet minden területét érintik és akárcsak az élet, hol vidámak, hol szomorúak, de minden esetben elgondolkodtatóak.

2021. október 27-én geológus beszélgetett hidrogeológussal. Dr. Juhász Árpád Mádlné Dr. Szőnyi Juditot kérdezte Budapest termálvizeiről. A beszélgetés meghallgatható itt.

Fotó: Kossuth Rádió

Kristóf és Csilla vízi kalandjai… a telített zónában

Kollégánk, Déri-Takács Judit a The Groundwater Project felkérésére elkészítette a “Wally & Deanna's Groundwater Adventure... to the Saturated zone” ismeretterjesztő mese magyar fordítását. A könyv 1993-ban íródott Leanne Appleby és Peter Russell szerzőpáros által, ami játékos módon mutatja be a vízkörforgalom és a felszínalatti víz kapcsolatát, és most már elérhető magyarul is! Ajánljuk kicsiknek, nagyoknak egyaránt! Ismerjétek meg Kristóf kukac és Csilla vízcsepp kalandos történetét!

A mese magyar fordítása letölthető itt: https://cutt.ly/WD_Hungarian

A felkérésről és a fordítás folyamatairól kérdezték Déri-Takács Juditot. Nézzétek meg a vele készített interjút (angol nyelvű):


Új Nemzeti Kiválósági Program 2020/2021 online zárókonferencia

Az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) 2020/2021-es időszak zárásaként az ELTE idén is online intézményi konferenciát szervezett 2021. augusztus 31-én. A program által támogatott ösztöndíjasok a nagyközönség számára prezentációjukkal számoltak be kutatási eredményeikről. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai közül Trásy-Havril Timea a földtudomány és környezettudomány szekcióban mutatta be “Az éghajlatváltozás felszínalatti vízáramlási rendszerek működésére gyakorolt hatásainak vizsgálata hidrodinamikai modellezéssel” című tudományos munkáját.

A zárókonferencia további előadásai itt tekinthetők meg a YouTube-lejátszási listán.

Kossuth Rádió, “Az Este” című műsor (2021) /hanganyag/

"A hidrogeológiai kutatások számos felismerése, az új típusú gondolkodás révén több lehetőségünk van legfőbb kincsünk, a víz létének, tisztaságának megóvására" - mondja a hidrogeológus. 2021. augusztus 3-án a Kossuth Rádió vendége volt Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus, akit Juhász Árpád geológus kérdezte a felszínalatti vizekről, a jövőről. A gondolatébresztő beszélgetés  meghallgatható itt.

Fotó: Kossuth Rádió

Honnan van a vizünk? Meddig lesz elég?

Gyetván Csaba “Honnan van a vizünk? Meddig lesz elég?” című, egyik legújabb videója ismét a víz körül forog. Ezt szó szerint is lehet érteni, mert a víz körforgását mutatja be abból a megközelítésből, hogy honnan érkezik az ivóvíz, hol és hogyan tárolják, valamint hol és hogyan tisztítják. Ahogy a felvételen is elhangzik: az ivóvízünk döntően a felszínalatti vizekből származik. DE miért is és hogy lehetséges ez? A folyókból (pl.: Dunából) nyert ivóvíz is felszín alattinak számít! A kulcs ehhez a folyómenti kavicságy, valamint az ebbe mélyített partiszűrésű kutak! A riporter ellátogat Kecskemétre is, ahol a helyszínen Csiszár Endre hidrogeológus a BÁCSVÍZ Zrt. munkatársa betekintést nyújt egy kecskeméti mélyfúrású ivóvízkút belsejébe. A videó egy részletes és körültekintő összefoglalás az ivóvíz termelés lehetséges megoldásairól, annak tárolásáról és a víz teljes kezelési hálózatáról. Érdekes adalékokkal szolgál általános ismereteinkhez, amit a csapvízről tudunk.


Kőbe zárt világok - Geotermia

A "Kőbe zárt világok” című ismeretterjesztő videó sorozat következő része a geotermiáról szól. Magyarország geotermikus nagyhatalom, de miért is? A választ Dr. Szanyi János hidrogeológustól tudhatjuk meg, aki mesél az ország kedvező hidrogeológia adottságairól. A geotermikus energia hasznosítása a termálvíz hőmérsékletétől függ. Hazánkban közel 1000 termálkút üzemel, ezek egyharmadát fürdők veszik igénybe és hőmérsékletük 36-38 fok közötti. 50 fok felett fűtésre (fóliasátrak, üvegházak, lakóépületek), 120 fok felett áramtermelésre használják a termálvizet. Szeged jelenlegi földgáz alapú távfűtésének “zöld átállítását” tervezik geotermikus energiára. Ennek részleteiről Dr. Kóbor Balázs ügyvezető igazgató, Szegedi Távfűtő Kft.számol be.

Miért legyél hidrogeológus?

“Jelentkezz az ELTE TTK, Földtudományi alapszakjára!” célzatú üzenettel a pályaválasztás előtt álló középiskolás fiatalok részére készítettek egy rövid videót az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék munkatársai, Csondor Katalin, Baják Petra, Oláh Soma és Tóth Ádám. A felvétel egy hidrogeológus munkáját mutatja be úgy, hogy attól mindenkinek megjöjjön a kedve, ahhoz, hogy az ELTE-re jöjjön tanulni és velünk tartson!


Kőbe zárt világok - Budapest felszín alatti vizei

Az “Empowering girls to become the geoscientists of tomorrow” (ENGIE), azaz "Lányok, legyetek a holnap geotudósai!” projekt keretében több kisfilm is készült a földtudományok szakterületén dolgozó eredményes kutatónőkkel.
Ilyen kisfilm a "Kőbe zárt világok - Budapest felszín alatti vizei" című ismeretterjesztő videó is, melyben Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus a víz jelentőségét emeli ki, hiszen életünk nélkülözhetetlen feltétele. Ha a Föld vízkészletét nézzük annak kevesebb mint 3%-a édesvíz. Éppen ezért védelme és fenntartható használata kulcsfontosságú az emberiség jövője szempontjából. Magyarország és ezen belül Budapest geológiai adottságainak köszönhetően gazdag felszínalatti vizekben. A kisfilm ezen keresztül mutatja be a termálvizek feltárásának múltját, jelenét és a jövőbeli értékét az éghajlatváltozás okozta kihívások tükrében.


Új Nemzeti Kiválósági Program online konferencia az ELTE szervezésében


Az ELTE 2020. december 14-én online konferenciát szervezett az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) 2019/2020-as ELTE-s ösztöndíjasai részére, akik e digitális rendezvény keretei között számoltak be a program támogatásával megvalósult kutatási eredményeikről. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai közül 4-en is sikeres pályázók voltak a 2019/2020-as időszakban. Csondor Katalin, Szijártó Márk, Markó Ábel és Oláh Soma a Földtudomány és környezettudomány szekcióban mutatták be prezentációjukat.

Felsőoktatási Doktori Hallgatói, Doktorjelölti Kutatói Ösztöndíj kategóriában Csondor Katalin az “Ivóvizek természetes radioaktivitásának hidrogeológiai szempontú vizsgálata parti szűrésű vízbázison” című előadása

Felsőoktatási Doktori Hallgatói, Doktorjelölti Kutatói Ösztöndíj kategóriában Szijártó Márk a “Termohalin konvekció numerikus vizsgálata porózus közegmodellben” című előadása

Felsőoktatási Mesterképzés Hallgatói Kutatói Ösztöndíj kategóriában Markó Ábel a “Geotermikus visszasajtolási problémák és megoldási kísérletük vizsgálata medencehidrogeológiai szemszögből” című előadása

„Tehetséggel fel!” Felsőoktatást Megkezdő Kutatói Ösztöndíj kategóriában Oláh Soma  a “Fenntartható vízgazdálkodás és ivóvízszolgáltatás” című előadása

Az esemény programja és valamennyi előadás elérhető itt: ÚNKP online konferencia 2020

Az ÚNKP ösztöndíjprogram kiírt pályázatai az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósultak meg.

Kutatók Éjszakája 2020 ONLINE

Az ENeRAG H2020 projekt és a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra három látványos videóval készült a 2020. november 27-én online keretek között megrendezett Kutatók Éjszakájára. Az elkészült felvételek segítségével az érdeklődők betekintést nyerhetnek a felszínalatti vizek rejtett világába.

Tudod-e, hogy a víz a szemünk előtt elzárt régióban, a felszín alatt is folyamatos mozgásban van? Vajon van e összefüggés a felszíni és felszínalatti vizek között? Milyen hatással lehet az emberi tevékenység a felszínalatti vizekre? Hogy viselkedik egy szennyező a szemünk elől elzárt térrészben? Mennyi vizet fogyasztunk mindennapi tevékenységeink során és vajon mennyi víz áll rendelkezésünkre globálisan? A videókban bemutatott egyszerű és mindenki által elvégezhető kísérletekből, és az előadásból játszva választ kaphatunk a kérdésekre!

Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, az  ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék egyetemi docense, az ENeRAG projekt koordinátora és a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra vezetője tart előadást a szemünk előtt elzárt felszínalatti vizek világáról, rávilágít a túlhaladott fogalmakra és a modern hidrogeológia szemszögéből hívja fel a figyelmet a vizek felszíni és felszínalatti folyamataira. A hallgatóság bevonásával  három kísérlet is bemutatásra kerül, melyek szemléletesen demonstrálják, hogy az emberi tevékenységek jelentős hatással vannak a felszíni és felszínalatti vizekre.
Egyszerű kísérletekkel a felszínalatti vízszállító rendszerek nyomában

A következő felvételen Baják Petra, az ELTE TTK másodéves hidrogeológus doktorandusz hallgató mutat be egy kísérletet, amely szemlélteti, mi történik ha emberi (szennyező) tevékenység következtében a felszíni és felszínalatti vizeket szennyezés éri. A felvétel alapján, aki kedvet kap saját maga is elvégezheti a kísérletet és tanulhat a felszínalatti vizek rejtett világáról.

Mi folyik a talpunk alatt?! Szennyezőanyagok útja a felszín alatt

A harmadik videóban Oláh Soma, az ELTE TTK földtudományi alapszakos hallgató a fenntartható vízgazdálkodás és ivóvízszolgáltatás lehetőségeinek megismeréséről beszél elsősorban a felszínalatti vizek vonatkozásában. Oláh Soma ezzel a videójával az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasok körében 2020-ban meghirdetett tudománykommunikációs verseny “Mesterképzés és tehetséggel fel!” összevont kategóriában I. helyet szerzett.

Két percben a fenntartható vízgazdálkodásról

ELTE Innovációs Nap, kerekasztal-beszélgetés Mádlné Szőnyi Judit

az ENeRAG H2020 projekt tudományos koordinátora részvételével

Az ELTE Innovációs Nap idén, 2020. november 12-én online formában került megrendezésre. A rendezvény kiemelt programjának keretében Mádlné Szőnyi Judit egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amely az EU Horizon 2020 és a hamarosan meghirdetésre kerülő Horizon Europe keretprogram által kínált lehetőségeket tárgyalta.

Balról jobbra: Magyari Enikő, Plesoczki Mihály, Csuzdi Szonja, Mádlné Szőnyi Judit

Az élő idejű szakmai beszélgetést Magyari Enikő, az ELTE tudományos rektorhelyettese vezette. Mádlné Szőnyi Judit az ENeRAG H2020 projekt tudományos koordinátoraként osztotta meg a tapasztalatait elsősorban a Twinning programról, valamint az intézményi menedzselés fontosságáról. 

A kerekasztal-beszélgetésén Csuzdi Szonja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzetközi Főosztályának vezetője és Plesoczki Mihály, az ELTE Pályázati Központ igazgatója is részt vett. A beszélgetés célja az aktuális innovációt érintő finanszírozási lehetőségek és programok megismertetése mellett az ELTE-n dolgozó oktatók, kutatók és hallgatók pályázási kedvének ösztönzése volt.

A rendezvény teljes programja megtekinthető az alábbi videóban, a kerekasztal-beszélgetés 2:17:00 perctől kezdődik:


Tudomány és Parlament: Víz jelentősége és korlátai a 21. században

A Magyar Tudomány Ünnepének (MTÜ) központi programjai között kiemelt szerepet kapott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programja.

Az MTÜ programsorozatot immár 17. alkalommal rendezte meg az MTA november 3. és november 30 között. A központi, MTA Székházban futó programokon túl országszerte több helyszínen, számos érdekes tudományos és ismeretterjesztő rendezvényre került sor. A MTÜ célja, hogy a legfrissebb tudományos eredményeket minél szélesebb körben közvetítse, még a jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban is. Az idei év mottója: „Jövőformáló tudomány.”

Az MTA Nemzeti Víztudományi Program résztvevői az eddig elért eredményeket, a további terveket, kutatási irányokat a november 10-én „Tudomány és Parlament: Víz – jelentősége és korlátai a 21. században” című előadássorozat és panelbeszélgetés keretében ismertették.

Dr. Szűcs Péter, egyetemi tanár, rektorhelyettes (Miskolci Egyetem) a rendezvény első előadójaként tartotta meg “Innovatív megoldások a felszín alatti vízkészletek hasznosításában” című előadását. 

Dr. Szűcs Péter az MTA-n tartott előadásakor
Forrás: mta.hu

Az eseményről készült teljes felvétel elérhető:

A Föld kincse a geotermia

A Miskolci Egyetem rektorhelyettesét, Szűcs Péter egyetemi tanárt az Ozone tv-ben a geotermikus energiáról kérdezték. Az alábbiakban a legfontosabb megállapításokból szemlézünk.

Hazánk jó adottságokkal rendelkezik, ennek minél teljesebb körű kihasználása a cél. Magyarország is a karbonmentes áramtermelés, energiafelhasználás felé tart és ehhez elengedhetetlen a megújuló energiaforrások jobb kiaknázása. A geotermikus energia kétségbe vonhatatlan előnyökkel rendelkezik: környezetbarát, tiszta, egyenletes és a nap 24 órájában rendelkezésre álló energia. Felhasználási területei jelenleg: fűtési, mezőgazdasági, balneológiai és áramtermelés. 

Miért vagyunk magyarok szerencsés helyzetben? A Kárpát-medencében a földkéreg a világ átlagnál vékonyabb, magasabb a geotermikus gradiens és a hőáram. Ennek oka, hogy a kőzetburok a miocénben, kb. 18 millió éve kivékonyodott, emiatt a kéreg átlagos vastagsága csak 25–28 km. A geotermikus gradiens értéke magas (kb. 4,5-5 C°/100 m). A medencét kitöltő porózus és karbonátos képződmények hazánk területének 70%-án termálvizet is tárolnak és emiatt Magyarország gazdag hévforrásokban. 
A földkéreg vastagsága a Kárpát-medencében és környékén (Eperjesi & Lenkey L. in Mészáros & Schweitzer (ed.) 2002)

Ugyanakkor egy geotermikus beruházás megtérülési ideje akár 25-30 év. Kezdetben nagy költségigényű és 5-10 év múlva hoz nyereséget a rendszer. Lokális energia ellátásban nagy szerepe lehet egy ilyen beruházásnak. Néhány megawatt-nyi (MW) áramtermeléshez 5-10 szeres MW-nyi hőtermelés társul. Ez egy város vagy egy térség energiaellátásában jelentős szerepet játszhat.

“Magyarország energiaellátását tekintve eléggé sérülékeny. Ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségben használunk külföldről importált földgázt és kőolajat. Mindenképpen előnyös ha hazai energiaforrásokra támaszkodva lokális szinten, független, kevésbé sérülékeny energiaforrásokat is bekapcsolunk a magyarországi energiaellátó rendszerbe. Ha városi léptékben gondolkodom ugye Miskolc például a legjobb példa erre, ahol a 60 MW-nyi hőkapacitással Közép- Európa legnagyobb geotermikus fűtőerőműve van. Gyakorlatilag Miskolcon a lakótelepek nagy része, illetve a középületek nagy része geotermikus energia alapú fűtéssel van ellátva és egy hasonló rendszer épült ki Győrben” - emelte ki az interjúban Szűcs Péter.

“Európa negyedik legfejlettebb országa vagyunk a direkt hőhasznosítás tekintetében, ami elsősorban fűtési célú hőhasznosítást jelent (a felszín alatti közeg hője kerül hasznosításra). Jó példa erre Miskolc, Győr, Szentes és a hódmezővásárhelyi geotermikus fűtőrendszer. De a jövőben nagy potenciál van az áramtermelés és hőszivattyús rendszerek esetében is” - hangzott el a videóban.

A teljes interjú megtekinthető itt.

Forrás: Ozone tv

Budapest Inferno - A Molnár János-barlang titka című film

A Budai-hegységben, a Rózsadomb alatt számos barlang található, mely a termálvizek nyomát őrzi. Ezek egyike Budapest II. kerületében rejtőző Molnár János-barlang, amely Európa legnagyobb és leglátványosabb barlangja, mely a különböző hőmérsékletű vizek keveredésével jött létre, és formálódik napjainkban is. Járatainak nagy része vízzel kitöltött.

A Lukács-fürdő forrásbarlangja, Malomtavi-barlang, Szent Lukács-barlang, Molnár János-tavasbarlang neveken is ismert üregrendszer kiemelkedő természeti értékekkel bír, kialakulásáért a mélyből feltörő karsztos hévizek felelősek. A Molnár János-barlangból felszínre jutó források vize egészen a 19. századig liszt-, majd lőpormalmokat is hajtott, majd a Lukács-fürdő vízellátáshoz járult hozzá, 20-23 fokos termálvize kiváló gyógyvíz. A Frankel Leó utcai egykori Népgőzfürdő mellett található Malom-tó nevét a felszínre jutó víz által működtetett malmokról kapta.

A természettudományok iránt érdeklődő 19. században élt gyógyszerész, Molnár János volt az első kutató, aki vizsgálni kezdte a tó vizét és bejárta a barlang felszínről elérhető részeit. Mérései alapján arra következtetett, hogy a hegy oldalában nyíló üreg egy nagy víz alatti barlangrendszer része lehet, mely közvetlen kapcsolatban van a tóval, hiszen ugyanolyan összetételűnek bizonyult az üreg és a tó vize.

A Molnár János-barlang járatai a Rózsadomb alatt
Forrás: National Geographic, 2003 augusztus

Mára a barlangot feltáró búvároknak  már több mint 8 km hosszan sikerült bejárni az üregrendszert. Hidrológiai szempontok miatt 1982 óta fokozottan védett természeti értéknek minősül. A barlang egyediségéhez hozzájárul, hogy a főváros lakóövezete alatt húzódik. A barlang teljes hossza ma sem ismert, feltárása a jövőben hosszú évek munkájával lehetséges.

A jelenlegi kutatások a már meglévő járatok, termek jobb megismerését célozzák. Vizsgálják a víz áramlását, a mélyben élő vakrákokat, csigákat, a kőzetrepedéseket kitöltő kristályokat, fosszíliák sokaságát pl. kagylók, cápafog fossziliákat. “A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársaiként az 1990-es évek óta foglalkozunk a barlang és környezete felszínalatti vizeivel. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a langyos és a termálforrások felszínre jutása hogyan járulhatott és járulhat ma is hozzá e csodás víz alatti barlangi világ kialakulásához” - tette hozzá Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra vezetője.

A Budai Termálkarszt része a Molnár János-barlang, amely Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere

A Budapest Inferno - A Molnár János-barlang titka című film a felszínalatti vízzel telt járatokat kutató búvárok munkájába nyújt betekintést, leginkább a barlangi élőlények és az elhalt szervezetek maradványainak elemzése szempontjából.


2020. ÚNKP Tudománykommunikációs verseny I. helyezett - Oláh Soma

Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasok körében meghirdetett tudománykommunikációs verseny “Mesterképzés és tehetséggel fel!” összevont kategóriában I. helyet szerzett Oláh Soma, az ELTE TTK földtudományi alapszakos hallgatója. Pályázatának címe: Fenntartható vízgazdálkodás és ivóvízszolgáltatás. A téma, amit feldolgoz a fenntartható vízgazdálkodás és ivóvízszolgáltatás lehetőségeinek megismerése, elsősorban a felszínalatti vizek tekintetében. Hogy miért olyan fontos és aktuális ez a téma? Soma által készített videóból megtudhatjuk.


Honnan érkezik a budapesti csapvíz?

A videó közérthetően bemutatja a partiszűrésű csápos kutak szerepét és azt, hogy honnan is kapja Budapest a csapvizet. Helyszín a Dunakanyar, Verőce.


Harmadik Kor Egyeteme - Erőss Anita: Rejtett természeti kincseink a

talpunk alatt (2018)

A „Harmadik Kor Egyeteme, ELTE – a tevékeny időskorért” program célja, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem a főváros támogatásával az idősebb korosztály számára is megnyissa a tanulás lehetőségét. A kezdeményezés célja az aktív idősödés, az élethosszig tartó tanulás és a generációk közötti párbeszéd támogatása és népszerűsítése. Az Egyetem így is törekszik arra, hogy értékalapú és hatékony kapcsolatot alakítson ki szűkebb és tágabb környezetével, s nyitott egyetemi központ legyen. A programot az ELTE PPK, a Budapesti Nyugdíjasok Szövetsége, és Az Életet az Éveknek Országos Szövetsége szervezi.
A program részeként Erőss Anita hidrogeológus tartott 2018-ban előadást Rejtett természeti kincseink a talpunk alatt címmel. Anita előadása megtekinthető:


Tóth József Professzor székfoglaló előadása a Magyar Tudományos

Akadémián (2016)



Tóth József
Fotók: mta.hu/ Szigeti Tamás

2016. szeptember 1-én, a Magyar Tudományos Akadémián "A Tóthian talajvíz-áramlási elmélet és annak következményei kezdettől (1963) máig" címmel székfoglaló előadást tartott Tóth József Professzor, mint a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Az előadás teljes terjedelmében megtekinthető:



S alúl a víznek árja..." - hidrogeológia új megközelítésben - 

TudásPresszó Mádlné Dr. Szőnyi Judittal (2013)

A Föld Napja alkalmából 2010 óta minden évben megrendezésre kerül a Tudományfesztivál. A Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Éve jegyében 2013-ban a III. Tudományfesztivál programjai az éltető víz és a tudomány kapcsolatának témakörére összpontosítottak.


Ennek keretében készítettek interjút  Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológussal a TudásPresszó ScienceCafe műsorában.


Mádlné Dr. Szőnyi Judit: A geotermikus energiahasznosítás hazai helyzete - 

Rádió Orient (2012) /hanganyag/


2012. szeptember 27-én az Rádió Orient vendége volt Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus, ahol a geotermikus energiahasznosítás hazai helyzetéről kérdezték. A beszélgetésről készült hanganyag elérhető itt.

TEDxYouth@Budapest - Czauner Brigitta: A szemléletváltás ereje (2011)

A TEDxYouth gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. Különleges látásmódjuk, érzékenységük, nyitottságuk segíthet más szemszögből látni a világot, ami által motiválhatnak más fiatalokat. A TED és TEDx partnerei 2010-től az ENSZ Egyetemes Gyerek Napján (november 20) a világ számos pontján (Tokió, Melbourne, Amsterdam,…) rendeznek TEDxYouth eseményeket. Ezen a napon a világ a fiatalokra figyel, az innovatív, friss, újító ötletekre és nézőpontokra, gyerekek, fiatalok által megvalósított projektekre és ifjú tehetségekre. Hiszen a jövő az ő kezünkben van.

Czauner Brigitta hidrogeológus a TEDxYouth@Budapest (x = independently organized TED event) előadássorozat Theme: The Creative Genius szekciójában tartott előadást 2011. november 18-án. Brigitta előadásának címe: A szemléletváltás ereje, ami megtekinthető:


Mindentudás Egyeteme - Mádlné Dr. Szőnyi Judit:

Talpunk alatt is folyik? – Felszín alatti áramlások a víz körforgalmában (2011)

A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra Alapítvány vezetője, Mádlné Dr. Szőnyi Judit 2011-ben a Mindentudás Egyeteme 2.0 programsorozatának keretében tartott előadást a felszín alatti vízáramlások és a víz körforgalmának kapcsolatáról. Megtudhatjuk többek között, hogy a vízföldtan rendszerszemléleten alapul, a vizek nem talajvízként és rétegvízként elszigetelve találhatók a felszín alatt, hanem különböző behatolási mélységű (lokális, köztes és regionális) rendszerekbe szerveződve folyamatos, többnyire lassú mozgásban vannak. Azaz, kapcsolatban vannak egymással!

Előadás közben Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Mindentudás Egyeteme által szervezett programon.

A videót megtekintve izgalmas ismeretekre tehetsz szert, egy hidrogeológus előadásában! Az előadás teljes anyaga megtekinthető itt.

Az előadás után a jelenlévőknek lehetőségük volt, hogy kérdéseket tegyenek fel. A kérdések és rájuk adott válaszok megtekinthetők itt. 

Rövid előzetes:

A program szervezői készítettek az előadóval egy bemutatkozó kisfilmet, ami elérhető itt (0:22 másodpercnél kezdődik).

Mádlné Dr. Szőnyi Judit

Mádlné Dr. Szőnyi Judit: A geotermikus energia, készletek, kutatás,

hasznosítás (2008)

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Magyar Tudomány Ünnepét 2008-ban. A rendezvénysorozat mottójául "A tudomány az élhető Földért" gondolatot választották a rendezők, összhangban azzal, hogy az ENSZ 2008-at a Föld Bolygó Nemzetközi Évének nyilvánította. A témának az Magyar Tudományos Akadémia külön hangsúlyt adott azzal az 5 napos programsorozattal, amelyet 5 elem: a föld, a víz, a levegő, és a tűz, illetve ötödikként az ember jegyében szerveztek.

2008. november 6-án Mádlné Dr. Szőnyi Judit a “Tűz” elem kategóriájában tartott előadást A geotermikus energia, készletek, kutatás, hasznosítás címmel. Az előadás megtekinthető itt.
Forrás: mta.hu

Tóth József Professzorral interjú angolul (2007)

Az IAH “The hydrogeologist time capsule” rovatában 2007-ben az USA, Colorado állambeli Denver városában adott interjút Tóth József hidrogeológus professzor. A beszélgetés betekintést nyújt a professzor szakmai pályafutásába és elért eredményeibe, melyek hozzájárultak a “modern hidrogeológia” megszületéséhez. A riporter Ben Rostron hidrogeológus, Tóth József egykori diákja és a kanadai Alberta Egyetem professzora.
A Professzorral készült interjú (angol nyelvű) megtekinthető:
 

Tóth József Professzorral készített interjú (2006)

A Magyar Mérnök Kamara egyórás, televíziós műsora részeként készült interjú Tóth József hidrogeológus professzorral 2006 november  29-én. 

Forrás: Tv-felvétel