Kút furatása ma Magyarországon - tudnivalók és tanácsok

Forrás: https://pixabay.com

A klímaváltozás hatásai egyre jobban érzékelhetőek hazánkban is. Az extrém száraz, csapadékhiányos időszakok egyre inkább és gyakrabban fordulnak elő az utóbbi években. A kerttulajdonosok ezen aszályos periódusok átvészelésére igyekeznek minden lehetőséget megragadni a veteményesük öntözésére. Erre egy jó alternatíva a saját kút vizének felhasználása. Mi a menete a kút kialakításának, és milyen költségekkel kell számolnia annak, aki belevág? Milyen tényezőktől függ, hogy mennyibe kerül majd a kútfúrás? A hellovidek.hu cikkében ezekre a kérdésekre kereste a választ. A témával kapcsolatban a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke, Rózsa Attila adott eligazítást.

Rózsa Attila az interjúban kiemelte:

“A munkának elég jelentős helyigénye van. Fontos továbbá, hogy a furat és a kútcső közötti gyűrűstér szigeteléséről a szűrő fölött minden esetben gondoskodni kell. Ugyanis ez akadályozza meg a - többnyire rosszabb minőségű - felszíni vagy magasabb települési helyzetű felszínalatti vizek leszivárgását a kút szűrőjéhez, illetve benyomulását magába a vízadó rétegbe.

Környezetvédelmi szempontból az érvényes vízjogi engedély alapján, szakszerűen és megfelelő megépített kútnak hátrányai nincsenek. Sőt, kedvezőnek mondható, hogy a kert locsolására nem a mély vízadó rétegek, szükség szerint tisztított és fertőtlenített, közüzemi vízhálózattal ideszállított vize kerül fölhasználásra, hanem egy felszínközeli víztartó helyben kitermelt, kezeletlen vize. Ha azonban a kút nem így épült, számos környezeti veszély merül föl. Közülük a legveszélyesebb a szakszerűtlen kútszerkezet kialakításából fakadó felszín alatti vízszennyezés, aminek következtében egyre mélyebb és mélyebb kutak fúrása válik szükségessé a jó minőségű ivóvíz föltárására.

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felszíni eredetű szennyezések egyre mélyebben mutathatók ki a felszínalatti vizekben, aminek okai között a vízrekesztő rétegeket kilyukasztó szakszerűtlen kiképzésű kutak is meghatározó szerepet játszanak.”

Az interjút Csiszár Endre hidrogeológus kommentálta:

“Mint ahogy a cikkben is megjelent a szakszerű kútlétesítés elengedhetetlen kulcsa a felszínalatti vizek minőségi védelmének.

Fontos, hogy minden esetben szakszerű létesítés történjen, melynek egyik kulcsa a megfelelő szakmai tapasztalattal és szaktudással, képesítéssel, illetve jogosultságokkal rendelkező kivitelező megbízása, valamint a megfelelő minőségű anyagok (csövek, szűrőszerkezet, talplezárás, gyűrűstér-szigetelés) használata a kútépítés során. Egy példán keresztül bemutatva: a réselt szűrőszerkezettel szemben a tekercselt szűrőszerkezet alkalmazását személy szerint azért tartom előnyösebbnek, mert kevésbé hajlamos az eltömődésre, valamint geometriája, ezáltal szivárgáshidraulikai paraméterei is kedvezőbbek, így kisebb kútellenállás alakul ki, ami sekélyebb üzemi vízszinteket eredményez adott hozam esetén, ez pedig kevesebb felhasznált villamos energiát jelent. 

A minőségi védelem mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a mennyiségi védelemre is, mely a gyakorlatban a pazarló vízhasználat mellőzésében nyilvánul meg. Azaz csak annyi vizet termeljünk ki a kútból, amire feltétlenül szükségünk van, tehát ne folyassuk a vizet feleslegesen.

Fontos 

• a szakszerű, zárhatómódon kialakított kútkáva-/kútfej-kiképzése/-lezárása (a kútfejen keresztül idegen anyag ne kerülhessen be a kút belső terébe);
• a kút környezetében jellemző területhasználat (nem szerencsés, ha a kút közvetlen (20 m × 20 m alapterületű) környezetében pl.: trágyadepónia található);
• a megfelelő terepviszonyok (lejtés) kialakítása (a felszínen összegyülekező és lefolyó vizek ne a kútfej irányába folyjanak);
• a kút környezetének rendben tartása (fás szárú növények gyérítése a kútfej közvetlen környezetében annak érdekében, hogy azok gyökérzete vagy törzse a kút csövezetében ne tegyen kárt (ne döntse ki, vagy pedig ne törje el)).

Nem szabad megfeledkezni az utógondozásról sem, mely a kutak karbantartását (eseti jellegű fertőtlenítés, kompresszoros rétegregenerálás és talptisztítás), valamint tönkrementel, funkcióvesztés, vagy pedig a területhasználat megváltozása esetén a felszínalatti vizek minőségének megóvása/elszennyeződésének elkerülése érdekében a szakszerű megszüntetést (ásott kutak esetében jellemzően betemetés/fúrt kutaknál pedig rendszerint cementtejjel történő feltöltés/eltömedékelés) jelenti.”

Magyarországon a jelenlegi szabályozás értelmében valamennyi kutat engedélyeztetni köteles annak tulajdonosa. A kormány 2023. december 31-ig meghosszabbította a korábban fúrt, rendezetlen helyzetű kutak bírságmentes engedélyezésére vonatkozó határidejét. Erről bővebb információ olvasható a Tudás- és hírcseppek oldalunkon megjelent írásunkban, a Kerti kutak felmérése cím alatt.