Vízkörforgalom
Vajon mit tapasztalnánk, ha követnénk egy vízcsepp útját néhány napon, éven, akár évtizeden keresztül? Hányszor változna a halmazállapota? Mennyi időt töltene el a különböző közegekben? Milyen természeti folyamatokban venne részt? E kérdésekre a vízkörforgalom mélyebb megértésével kaphatunk választ.
Vízkörforgalom (USGS nyomán lefordítva)
Forrás: USGS
Globális szinten a bolygónk zárt hidrológiai rendszert alkot, vagyis a Földön található víz mennyisége konstansnak tekinthető még évmilliók távlatában is. Ugyanakkor a vizek folyamatos mozgásban vannak és állandó változáson mennek keresztül. Ez az egyirányú, ciklikus változás, melynek során a víz a Föld három nagy rezervoárja: atmoszféra, litoszféra, hidroszféra (és ezek alrendszerei) közt különböző formában, körforgásszerűen „vándorol”, a vízkörforgalom rendszere. A folyamat energetikailag vezérelt: a Napból sugárzás formájában érkező energia generálja, majd az energiaminimumra való törekvés elve érvényesül.
A különböző szférákban eltérő halmazállapotban, más-más időtartamon keresztül van jelen a víz. A legkevesebb vizet, a teljes mennyiség kevesebb mint 0,01%-át az atmoszféra tárolja. Jellemzően a tartózkodási idő is itt a legrövidebb, hozzávetőlegesen 8-10 nap. A légköri víz megjelenhet páraként vagy felhő formájában. Utóbbi állhat apró jégkristályokból, hópelyhekből, vagy vízcseppekből, melyek hőmérséklete a magasban uralkodó alacsony nyomás miatt akár 0°C-nál alacsonyabb is lehet.
Ahogy blogunk címe is jelzi, a víz a litoszférában is jelen van. Itt gravitációsan mozgó felszínalatti vízként, a pórusok falához kötött módon, talajnedvességként, vagy az anyagok szerkezetébe beépülve, kristályvízként lehet jelen. A felszínalatti vizek a teljes készlet 0,61%-át jelentik. A jellemző tartózkodási idő nagyon változó az eltérő áramlási rendszerek és a különböző vízföldtani paraméterekkel rendelkező kőzetek miatt, így lehet 1 hét, de akár több 10 000 év is.
A vízkörforgalomban a legjelentősebb szféra a hidroszféra. Ez magában foglalja a Föld minden vízzel, jéggel, vagy hóval borított területét, ami a teljes vízkészlet több, mint 99%-át teszi ki. Ezen belül is jelentős, 97%-os részesedéssel bírnak a tengerek és óceánok, ahol a tartózkodási idő átlagosan 4000 év. Ide tartoznak még a sarki jégsapkák és hegyvidéki gleccserek, 10-től egészen 10 000 év jellemző tartózkodási idővel, továbbá a felszíni édesvizek, melyek a teljes készlet alig 0,05%-át tárolják, 1 hét - 10 év időskálán.
Egy-egy szférára, de akár vízgyűjtő területre, vagy országra vonatkoztatva is felírható a vízmérleg, vagy hidrológiai egyenlet. Ez a rendszerben található vízmennyiséget és annak változását írja le adott térfogatra és időtartamra vonatkozóan, a tömegmegmaradás elve alapján. Képlete a következő:
Befolyás = Kifolyás +/- Tározott vízmennyiség változása.
A be- és kifolyás számbavétele segít a megfelelő vízgazdálkodási terv kidolgozásában, a terület vagy szféra hidrológiai jellemzőinek megértésében.
De milyen folyamatok teszik lehetővé a víz mozgását az egyes szférák közt? A következő bejegyzésből megtudhatjuk!
A bejegyzés Hidrogeológia jegyzet alapján készült:
Mádlné Dr. Szőnyi J., Dr. Czauner B., Dr. Simon Sz., Dr. Erőss A., Zsemle F., Pulay E., Havril T. (2013): Hidrogeológia. Eötvös Loránd Tudományegyetem, 179 p.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése