Mi lesz a Fertő-tóval?

"A Fertő-tó vízszintje mindig is ingadozó volt, többször ki is száradt. A klímaváltozásnak köszönhetően szélsőségessé váltak az időjárási viszonyok, valamelyik évben aszály, máskor túl sok csapadék a jellemző. Az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása jelentősen leapasztotta a Fertő-tó vízszintjét. Mivel jelentősebb természetes vízfolyás csak a Vulka-patak, a Rákos-patak, illetve pár kisebb patak táplálják a Fertőt, az fokozottan ki van téve a csapadék mennyiségének.

Magyarország és Burgenland tartomány egy stratégiát készül kidolgozni a Fertő-tó, a kapcsolódó ökoszisztémát, a mezőgazdaság és a turizmus megmentésére. Konkrétan arról lenne szó, hogy Magyarországról érkezne valamilyen módon plusz víz a mederbe. A WWF és a Zöldek kritikát fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, szerintük ugyanis beláthatatlan következményei lennének annak, ha mesterségesen, teljesen más összetételű vízzel töltenék fel a tavat.  A Fertő ugyanis egy összetett ökoszisztéma, sós tó, a létezéséhez pedig hozzátartozik az is, hogy ingadozó a vízállása. Ha például a Dunából engednének vizet a Fertőbe, az egyrészt felborítaná a tó sóháztartását, melynek köszönhetően olyan mikroorganizmusok pusztulnának el, amik biztosítják most, hogy ne legyen algás a víz”- olvasható az enyugat.hu-n megjelent cikkben.  

Forrás: http://www.ferto-to.hu/sarrod.html

“A kérdés valóban izgalmas és komoly kérdéseket vet fel a Fertő vizének eredetével és a felszínalatti vizekkel való összefüggést tekintve is. Elsőként Erdélyi Mihály vizsgálta a Kisalföld hidrogeológiáját a felszínalatti vízáramlási rendszerek oldaláról, mely munkáját 1990-ben publikálta. Később az OVF felkérésére Tóth József professzor, Pethő Sándor és Mádlné Szőnyi Judit végezték el a terület vízáramlási rendszereinek feltérképezését. A feldolgozás léptéke és az adatok hiányossága nem ad lehetőséget részletes következtetések levonására a Fertő vonatkozásában, de annyi látszik, hogy DNy-felől a Fertő vizet kap a felszín alól. Feltehetően a tó többi részén is kapcsolat van a felszínalatti vizekkel, de ennek iránya és jellege a részmedencékben változó lehet. Mindez bonyolult kölcsönhatási és vízminőségi viszonyokat jelez. Így idegen víz pótlásával e kölcsönhatási rendszer is sérülhet” - tette hozzá Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra vezetője, illetve a termálvizek fenntartható hasznosítását elemző ENeRAG projekt tudományos koordinátora.