Süllyed az Alföld
Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője, egyetemi tanár a tiszai Alföld változásairól, tektonikai és az ember által előidézett, és az itt soha nem látott ütemű talaj süllyedéséről írt az Ellensúly közéleti folyóiratban közölt cikkben. Az index.hu szemlézte az írást és “Debrecen alatt évente fél centimétert süllyed az Alföld, ez pedig baljós előjel” címmel cikket adott közzé.
Az ELTE TTK oktatója szerint a térszínsüllyedésnek két fő oka van:
- a szabályozatlan talajvíz-kitermelés és a kőolaj, illetve a földgáz kinyerése (ami miatt a meglazult talajszerkezet összeroskad);
- ehhez hozzájáruló tektonikus lemezek mozgása.
Tímár Gábor elmondása szerint a kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. A kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 mm-re gyorsult. Debrecen környezetben 5 mm és Szolnok esetében évi 3-4 mm térszínsüllyedést mértek a geodéták. Ez pedig már 20-30 éves távlatban is komolyan növeli a belvízi és a nagyobb árvízi kockázatot. Az így kialakult helyzetet tovább tetézi, hogy a kanyarulataitól megfosztott, szűk gátak közé szorított Tisza és mellékfolyói egy-egy árvízkor már nem képesek hordalékkal feltölteni az Alföld gyorsabban süllyedő területeit. Ezek a területek pedig évről évre jobban érzékelhetőek a belvízi elöntések során. A problémához társul még a globális éghajlatváltozás okozta vízhiány is. Vagyis hármas problémával kell az itt élőknek megküzdeniük: a talajsüllyedéssel és az ebből következő árvizekkel, valamint a klímaváltozás által előidézett vízhiánnyal.
Árvíz az Alföldön
Forrás: https://www.gettyimages.com/
Az index.hu egy korábban megjelent cikkében arról írt, hogy a Medgyesbodzáson élők 1994 óta azt tapasztalják, hogy hol gyorsabban, hol lassabban, de folyamatosan süllyed a falu. A faluban található 420 épület közül mintegy 300 falain látható repedések, sérülések. A helyiek szerint azért, mert a talajból kitermelik a vizet, és bányászati tevékenység is zajlik a közelben.
Egy medgyesbodzási ház belső fala
“Nem szerencsés a talajból történő kitermelés szóhasználat, erre a problémára, hiszen itt száz vagy több száz, akár több ezer méter mélységben folyó víz vagy szénhidrogén termelés okozza a bajt” - egészítette ki Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra vezetője.
“Az intenzív víztermelés hosszú távon komoly (m-es nagyságrendű) térszínsüllyedéseket is okozhat. Ha a felszín alatti természetes fluidumtároló összletekből kitermeljük a hézagokat kitöltő folyadékot, akkor azok a fölöttük található rétegek terhelése hatására, tömörödnek vagy roskadnak. A mélyben lejátszódó folyamat átadódik a felszínre. Ezt csak úgy előzhetnénk meg, ha a kitermelt fluidum helyét kitöltenénk. A CH-iparban gyakorlat a kitermelt gáz/olaj helyére víz bejuttatása. Ez azonban költséges eljárás, ugyanis le kell győzni a mélyben uralkodó nyomást. Az egyetlen kiút a természetes utánpótlódással/képződéssel egyensúlyban lévő termelés lenne” - tette hozzá Csiszár Endre hidrogeológus.
Az épületkárokat valószínűleg inkább a lokális, felszínközeli vízkitermelések okozzák, de okozhatják a talajvízszint-ingadozások is. A mélyebb rétegekből való víz- és szénhidrogén-termelés okozta regionális terepsüllyedéssel már fél évszázada foglalkoztunk, de nem történt olyan rendszeres monitorozás, ami az összefüggéseket alaposabban feltárta volna.
VálaszTörlésBár a rétegvíztartókból történő ivóvíz- termelés nagyobb része a felszínről utánpótlódik (ez részben a hévíztermelésre is igaz), egy része viszont a tárolt készletből, aminek forrása a víz nyomáscsökkenés okozta tágulása és a tárolókőzet konszolidációja. A kérdés további vizsgálata, a regionális terepsüllyedés monitorozása indokolt és üdvözlendő.