Honnan származik az ivóvíz Magyarországon?

Elgondolkodtál már a kérdésen: vajon honnan származik a poharadba töltött víz? Talán egy mészkőhegység karsztvizét fogyasztod? Vagy számodra is a Duna menti parti szűrésből biztosított a vízellátás? Esetleg egy mélyen a talpad alatt található vízadó réteg rejti ivóvizedet? Ebben a bejegyzésben az ivóvíz előállításához használt vízbázisok alapvető tulajdonságaival ismerkedünk meg.

Az ivóvíz előállításához használt vízforrás, azaz nyersvíz többféle eredetű lehet: származhat felszíni vízből vagy a felszín alól, sőt akár közvetlenül a csapadékból is. Az ivóvíz eredete nagyban befolyásolja minőségét, kémiai összetételét, ezáltal élettani hatásait és a szükséges víztisztítási eljárásokat is. Amennyiben lehetséges, felszínalatti vizet célszerű  ivóvíznyerés céljából használni, mert ezek a vízbázisok általában kevésbé sérülékenyek, ezáltal tisztább, biztonságosabb ivóvizet tudnak szolgáltatni, mint a felszíni vizek. Ráadásul legtöbbször a kitermelésük is gazdaságosabb, és kevesebb tisztítást igényelnek, ami kevesebb vízbe juttatott vegyi anyagot és fertőtlenítőszert jelent.

A felszínalatti vízkitermelést mélyebb rétegekből érdemes végezni, ugyanis a felszínközeli víztartókat könnyebben elérik a bakteriális szennyezők, valamint a többnyire mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezők.

A mélységi vizeket gyakran hosszú tartózkodási idő jellemzi, a vízcseppek felszínalatti útja akár több tízezer évig is tarthat. Ez idő alatt a víz kémiai reakcióba lép a tározókőzettel, ezért oldott ásványi anyag tartalma fokozatosan gyarapszik . Ez lehet jótékony hatású, például gyógyvizek esetében, ugyanakkor számos természetes szennyezőanyag is a vízbe kerülhet, mint az arzén, vas, és mangán. (Felszínalatti vizeket érintő szennyezésekről bővebben olvashatsz a blog egy korábbi bejegyzésében.) Ezeket a vizeket gázszennyezés is kísérheti, amely elsősorban a kitermelésnél jelenthet gondot. A mélységi vizek esetében azzal is számolnunk kell, hogy azok útjuk során jelentősen felmelegedtek. Ha 30°C magasabb hőmérsékletűek, akkor a hazai definíció szerint már termálvíznek minősülnek, és ivóvízszolgáltatás helyett inkább fürdők, gyógyfürdők ellátására alkalmazhatóak. Magyarországon a mélységi vizek a vízellátás több, mint 40%-át fedezik.

A mészkő- és dolomit hegységekben található karsztvíz az egyik legjobb minőségű ivóvízforrás. Alacsony vas- és szerves anyag tartalom jellemzi, és magas oldott ásványi anyag tartalma van, leginkább kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Kedvező élettani hatásuk mellett azonban ez a két elem jelentősen megnehezítheti a vezetékes vízellátást, mivel a kemény víz hamar vízkőkiválásokat hoz létre. További gondot jelent, hogy a fedetlen karsztos területek, ahol a mészkőrétegre nem települ más kőzet, vízföldtanilag sérülékenyek. Hazánk vízellátásának nagyjából 20%-át teszik ki a karsztvizek.

Karsztforrások gyors elszennyeződése heves esőzések alkalmával

Forrás: Mindentudás Egyeteme - Mádlné Szőnyi Judit: Talpunk alatt is folyik? – Felszín alatti áramlások a víz körforgalmában című előadása

Korábbi posztjainkból már ismerős lehet a parti szűrés, mely hazánk vízellátásának 30%-át fedezi. E technológia során a víz természetes úton tisztul meg a felszínalatti térrész felé áramlása során, így a kinyert ivóvíz már jó minőségű és nagy biztonsággal fogyasztható.

Néhány esetben azonban a felszíni vízkivétel szükséges. Ilyenkor számolni kell a felszíni víz nagyobb szerves és lebegőanyag tartalmával. Emellett a felszíni vizekre alacsonyabb oldott anyag tartalom jellemző, valamint gyakoriak lehetnek a kellemetlen íz- és szaghatást okozó szennyeződések. Hazánkban további gondot okoz, hogy a felszíni vizeink 95%-a határainkon kívül ered, így a szomszédos tevékenysége jelentősen befolyásolja a vízminőséget. Mivel ezek a vizek könnyebben szennyeződnek, így összetettebb víztisztítási technológiák szükségesek.  E vizeket leginkább ipari célú felhasználásra érdemes alkalmazni.

“Bár csak kevesen tudnak róla, de Magyarországon közel 95%-ban felszínalatti vizet fogyasztunk. Tehát azért is érdemes többet megérteni e vizekről és folyamatokról, hogy tudjuk, mi kerül a poharunkba! Mindenkinek jó böngészést kívánok a blogon!” - Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra vezetője.

A bejegyzés Kovács Zsófia, Dr. Kárpáti Árpád (2014): Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem című digitális tananyag alapján készült.