Bejegyzések

Mesterhármas? Vizes élőhelyek, felszínalatti víz és öntözés - érzékeny egyensúlyban

Kép
Ha egy tavat, lápot vagy mocsarat látunk, ritkán jut eszünkbe a felszínalatti víz, holott ezek jórésze részben vagy egészben a felszín alól kapja vízutánpótlását. Ezért is nevezik ebben az esetben felszínalatti víztől függő ökoszisztémák nak. Azt, hogy egy folyó vagy az esővíz táplálja az élőhelyeket, könnyű elképzelnünk. De a felszínalatti víz bekerülésének megértéséhez a fizikai folyamatok modellezése és némi képzelőerő is szükséges. Ha érdekel, vágjunk bele! Ehhez vegyünk példaként egy felszínalatti vizektől függő ökoszisztémát, melynek vízutánpótlásáról és a vízkitermelés élőhelyre gyakorolt hatásáról 2015-ben jelent meg egy tudományos cikk Zurek és szerzőtársai tollából a Hydrogeology and Earth System Sciences című szaklapban.  Forrás: Zurek, A.J., Witczak, S., Dulinski M.R., Wachniew, P., Rozanski, K., Kania, J., Postawa, A., Karczewski, J., Moscicki, W.J. (2015):   Quantification of anthropogenic impact on groundwater-dependent terrestrial ecosystem using geochemical and isoto

Fókuszban a vizes élőhelyek - még mindig nem értjük a vizes élőhelyek jelentőségét?

Kép
Az elobolygonk.hu Természet rovatában megjelent cikk a vizes élőhelyek jelentőségével foglalkozik. Tudtad, hogy a vizes élőhelyeknek is van világnapja és idén tartották az 50. évfordulóját? 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezmény t, amelyben az aláíró államok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, és 2000-ig 19 területet (köztük a Fertőt, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) került a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, és a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának napján tartjuk a vizes élőhelyek világnapját. De miket is sorolhatunk a vizes élőhelyek közé? "Wetland" -nek, azaz vizes élőhelynek nevezz

Vízgazdálkodás, de hogyan?

Kép
Kolon-tó Forrás: https://www.kolon-to.com Magyarország víznagyhatalom , ahogy gyakran hallani lehet a médiában. Ilyenkor többnyire a folyóvizekre gondolunk vagy a Balatonra. I vóvizünk viszont több mint 90%-ban a felszín alól érkezik és hazánk termál-, és gyógyvizekben is gazdag. Ezzel a kedvező adottsággal nem csak élni, hanem tudatosan gazdálkodni is szükséges. A felszíni vizek szemünk előtt találhatók, a bennük zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket akár árvízről vagy aszályról vagy a Balaton algásodásáról van szó. Ugyanakkor hiába van a felszín alatti jelentős vízkincsünk, ha nem ismerjük kellőképpen, nem értjük a kapcsolatát a felszíni vizekkel, a vizes élőhelyekkel. Így bekövetkezhet az, hogy e vízkészleteket akaratlanul elszennyezzük, vagy egyszerűen nem gondoskodunk megújulásukról. E kérdések különösképpen égetőek ma, amikor egyre többet hallunk a vízvisszatartás szükségességéről. Mert hiába a kiváló adottságok, ha hagyjuk, hogy a folyók fölös vízkészl

Aggasztó jövőt jósolnak a klímamodellek az Indus-völgy számára

Kép
A klímaváltozás következményeként várhatóan súlyos vízgazdálkodási problémák sújtják majd az Indus mentén élőket a következő évtizedekben – írja a National Geographic megjelent cikk ében. A Karakorum hegység jégárjai Forrás: Földgömb 2020 január-február Az Indus a világ legnagyobb folyói közé tartozik. Vizét elsősorban a Himalája, a Karakorum és a Hindukus hegységek gleccsereiből nyeri, s mintegy 3200 km hosszan kanyarog az Arab-tenger partjáig.  Több, mint 1 millió négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő területén megközelítőleg 270 millió ember él. Ennek tudatában nem meglepő, hogy az Indus mentén épültek a világ legnagyobb öntözőrendszerei. Az élelmiszertermelés szempontjából tehát létkérdést jelent, mennyi víz érkezik a folyón keresztül. A klímamodellek ugyanakkor aggasztó jövőképet tárnak elénk. A folyót tápláló gleccserek – a világon sok más jégárhoz hasonlóan – a globális éghajlatváltozás hatására egyre fogyatkoznak. Jelenlegi tapasztalataink még némi örömre is okot adhatnának:

Föld Napja április 22.

Kép
A Föld Napja (április 22) alkalmából szerte a világon különféle eseményeket szerveznek, melyekkel a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet. Ha behunyt szemmel magunk elé képzeljük a Földet, akkor egy “Kék bolygót” látunk. Ez pedig a víznek köszönhető, ami a Föld felszínének mintegy háromnegyed részét borítja.  Tudtad, hogy a Földön található összes víz mintegy 97,2%-a sós tengervíz? Az édesvíz mennyisége csupán 2,8%-a a Föld vízkészletének, melynek jelentős része (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban vagy gleccserek formájában található, kötött víztömeg formában. Így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 %-a. Talán meglepő, de jó ha tudod, hogy a hozzáférhető édesvízkészlet 98%-a a felszín alatt rejtőzik. Ehhez képest szinte elenyésző a felszíni vizek és a talajnedvesség édesvízkészlete. A Föld napján  “fedezzük fel” a láthatatlan felszínalatti vizeket! Ábra: Freeze és Cherry 1979; Fetter 1994 nyomán Forrás: Mádlné Dr. S

Terítéken a módosított vízgazdálkodási törvény

Kép
A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását 2020. december 16-án az Országgyűlés megszavazta, az új szabályok 2021. január 15-től hatályba léptek. A módosítások értelmében a kutak létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályozást enyhítették. Ennek ellenére az engedély nélkül kutat létesítő válaszadók közel fele a jövőben sem szándékozik bejelenteni illegális létesítményét az illetékes hatóságnál - adta hírül az agroinform.hu cikk ében. A cikk az új szabályokat is röviden összefoglalja. Locsolás saját kút vizével? Forrás: https://www.agroinform.hu Az öntözési céllal létesített kutak engedélyezése a hazai vízbázis védelmében történik.  Bolyki Bence, az agroinform.hu ügyvezetője a cikkben kiemelte: “Stratégiai feladat, hogy fennmaradjanak az ország máig tiszta vízadó rétegei. A nem megfelelően kialakított kutak a szennyezett talajvizet közvetlenül az alsóbb rétegekben elhelyezkedő rétegvízbe vagy karsztvízbe vezethetik. Ennek könnyen beláthatatlan következményei is lehetnek: egy

Olajszennyezés Szigetszentmiklóson - befejeződtek a környezettisztítási munkálatok

Kép
A Ráckevei-Soroksári Dunaágnál az elmúlt évtizedeinek egyik legsúlyosabb környezetszennyezése következett be 2020. december 10-e környékén. Ismeretlenek nagy mennyiségű, több köbméternyi fáradt olajat engedtek le a Szigetszentmiklós, Ádám Jenő sétány és a Tebe utca sarkánál lévő esővízgyűjtő csatornába, valamint annak kifolyójába. Az olajat a kifolyó alatti nádas fogta meg kb. 3-4000 négyzetméteren, így szerencsére a víztestbe nem került be a szennyezés. A nádasban lévő stégek mellett azonban több helyen 20-25 cm vastagságban áll a fáradt olaj a Natura 2000 terület ex-lege védett úszólápjában. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az esetre gyorsan reagált és a vízügyesek alapos és lelkiismeretes munkát végeztek. Felvétel a kármentesítés egyik helyszínéről és a munkálatok résztvevőiről Forrás: OVF   A telex.hu  és a turistamagazin.hu az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF) által készített videót tett közzé , ami az olajszennyezés okozta helyreállító munkálatokat rögzíti. Ebből a fel