Vízkörforgalom a felszín alatt is...

A tiszta ivóvíz közös érték, egyben mindannyiunk számára elengedhetetlen szükséglet is. Ahogy az előző bejegyzésben már részletezésre került, a természetben zajló biológiai és kémiai folyamatok, valamint az antropogén szennyezés hatására azonban a nyers, kezeletlen víz ritkán felel meg az emberi fogyasztáshoz szükséges igen magas minőségi követelményeknek – annál is inkább, hiszen hazánkban az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer.
A következőkben olyan hazai intézkedéseket tekintünk át, melyek a felszíni és felszínalatti vízkincs megóvását szolgálják!
Forrás: https://www.vizugy.hu/print.php?webdokumentumid=62

A jó minőség elérésének egyik kulcsa a vízbázisvédelem, vagyis hogy vízkészleteinket természetes állapotukban minél jobban védjük a szennyeződésektől. Ennek során első lépésként állapotfelmérést kell végezni, majd ez alapján kidolgozható a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságos üzemeltetése. Ezt a vízbázis körüli védőterületek biztosítják, melyek a helyi áramlási…

Sajnálatos módon sokszor szembesülünk azzal, hogy az emberi szennyezés nem ismer határokat: az ipari forradalom óta elárasztjuk a bolygót vegyszerekkel, le nem bomló műanyagokkal, szeméttel. A mértéktelen szennyezés mellett kiaknázzuk a Föld nyersanyagkészleteit és megbolygatjuk a természet folyamatait. A felszínalatti vízre a legnagyobb veszélyt talán az jelenti, hogy „láthatlatlan” módon, mélyen a talpunk alatt található, így sokszor bele sem gondolunk jelenlétébe és sérülékenységébe. Bár a felszínalatti víz védettebbnek tekinthető, mint a felszíni víz, mégis számos természetes vagy mesterséges szennyezőanyagot tartalmazhat. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a vizek e két nagy csoportja egymással szoros kapcsolatban áll, így egyiket sem kezelhetjük a másiktól elszigetelten. Ennek jelentőségét jól példázza a 2006-ban Miskolcon kialakult járványhelyzet, amelyet bakteriológiailag szennyezett ivóvíz okozott. A szennyezést az ivóvízellátást biztosító kutak 76 km2 vízgyűjtő területére mi…

"A Fertő-tó vízszintje mindig is ingadozó volt, többször ki is száradt. A klímaváltozásnak köszönhetően szélsőségessé váltak az időjárási viszonyok, valamelyik évben aszály, máskor túl sok csapadék a jellemző. Az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása jelentősen leapasztotta a Fertő-tó vízszintjét. Mivel jelentősebb természetes vízfolyás csak a Vulka-patak, a Rákos-patak, illetve pár kisebb patak táplálják a Fertőt, az fokozottan ki van téve a csapadék mennyiségének.

Magyarország és Burgenland tartomány egy stratégiát készül kidolgozni a Fertő-tó, a kapcsolódó ökoszisztémát, a mezőgazdaság és a turizmus megmentésére. Konkrétan arról lenne szó, hogy Magyarországról érkezne valamilyen módon plusz víz a mederbe. A WWF és a Zöldek kritikát fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, szerintük ugyanis beláthatatlan következményei lennének annak, ha mesterségesen, teljesen más összetételű vízzel töltenék fel a tavat.  A Fertő ugyanis egy összetett ökoszisztéma, sós tó, a létezéséhez ped…

A bányászati tevékenység komplex geológiai-műszaki szaktudást igényel, melynek szerves részét képezi a hidrogeológia tudományága is. A bányászat és a víz kapcsolata igen szoros és leginkább két dologban nyilvánul meg: egyrészt a bányászat jelentős beavatkozást jelent a természet rendjébe, így a vízkörforgalom egyes elemeit is módosítja regionális szinten, az egész vízgyűjtőre nézve; másrészt a felszínalatti víz kiváló szállítóközegként viselkedik, így az esetleges szennyezőket is könnyen mobilizálhatja. A következőkben ezt a két szempontot fogjuk részletesebben tárgyalni.
A vízkörforgalomban tapasztalható változások megértéséhez fontos észben tartanunk, hogy – a modern hidrogeológiai szemlélet alapján – a talajvíztükör alatti telített zónában minden pórust kitölt a felszínalatti víz (lásd a blog “Új fogalmak a régiek helyett - Miért idejét múlt a talajvíz és a rétegvíz elkülönítése?” című bejegyzését). Ezért ha a kitermelni kívánt nyersanyag a talajvíztükör alatt található, akkor a v…

Csillagászok szerint egyre nagyobb az esélye, hogy a Jupiter Europa nevű holdján élet alakulhatott ki - olvashatjuk az index.hu Tech-Tudomány rovatában közölt cikkben.  2016-ban a Hubble űrteleszkóp lefotózta, ahogy az Europa jégfelszíne alól  vizet lövell ki a világűrbe. 
2016-is Hubble felvétel az Europa vízkitöréseiről (a kompozit képen 6-7 óránál láthatóak a gejzírek) Fotó: W. Sparks (STScI)/USGS Astrogeology Science Center / NASA/ESA
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2022-ben induló JUICE (Jupiter Icy Moon Explorer) nevű küldetése az Europát is vizsgálni fogja, az amerikai űrügynökség (NASA) Europa Clipper nevű szondája pedig a tervek szerint 2024-ben indul útnak, hogy az élet lehetséges nyomait keresse kifejezetten az Europán.
A jövőben a tervek szerint a Naprendszerbe kirepített szonda leszáll az Europa felszínére és olvasztás után egy egység lemerül a jégpáncél alá. Forrás: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010305Jupiter/Jupiter_holdjai.html
Az Europa a Jup…

Befejeződött a Rába árvízi figyelmeztető és előrejelző modell fejlesztése. - olvasható a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján megjelent hírben.
Az Európai Unió által az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program keretében támogatott, 2016-ban indult Raab Flood 4cast projektben a Rába folyó meglévő kiépített árvízi figyelmeztető és előrejelző rendszerét fejlesztették tovább magyar és osztrák szakemberek. A munka során a hidrodinamikai és hidrológiai modellek aktualizálását, a számítógépes háttér fejlesztését, és az előrejelző szoftverek frissítését végezték el.
Forrás: http://www.nyuduvizig.hu/raab_flood_4cast_hu/4-5/
A korszerű, grafikus megjelenítést alkalmazó nagy teljesítményű számítógépes rendszer – különböző árvízi helyzetekben – pontos vízállás és vízhozam adatok alapján, több lehetséges csapadék és elöntés-forgatókönyvet is felhasználva alkalmas valós idejű árvízi elöntések előrejelzésére.

A frissített modell biztosítja az árvízi védekezéshez szükséges i…