Bejegyzések

A víz szerepe a lemeztektonikában

Kép
Már több mint két évtizede tudjuk Tóth József kutatásai nyomán, hogy a felszínalatti víz és mozgása számos földtani folyamatot befolyásol. Ennek oka, hogy a víz áramlási pályája mentén folyamatos kölcsönhatásba kerül környezetével. Anyagot, hőt mobilizál, szállít és majd más helyeken felhalmozza azt. Ezért a víz a geotermikus folyamatok, ércképződés, mélységi eredetű karsztosodás, földcsuszamlások, és számos más folyamat kialakulásának nélkülözhetetlen eleme. A víz azonban nem csak szabad fázisban, a szilárd földkéregben fejti ki hatását, hanem a litoszférában is jelen van, víztartalmú ásványok formájában. Egy friss és rendkívül nagy érdeklődésre számot tartó kutatás - melyet a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoport jának munkatársai jegyeznek - rámutatott, hogy a lemeztektonikai folyamatokban is kiemelt szerepe lehet az illóknak (elsősorban a víznek), és a víztartalmú ásványoknak , kiemelten
Megjegyzés küldése
További információk

Az ELTE és a magyar hidrogeológia nemzetközi sikere: Mádlné Szőnyi Judit az idei “ IAH Presidents' Award” kitüntetettje

Kép
Kimagasló elismerés az ELTE-nek és a magyar hidrogeológus szakterületnek, hogy a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (International Association of Hydrogeologists, IAH) a 2021. évi elnöki díját, a “Presidents' Award” -ot Mádlné Szőnyi Judit nak (MTA doktor, egyetemi docens, ELTE, TTK, FFI, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra vezető, ENeRAG H2020 projekt tudományos koordinátor) ítélte oda. Ez a siker azért is egyedülálló, mert hazánkban munkálkodó hidrogeológus először részesült ebben az elismerésben.  Az IAH elnöki díját 1995 -ben alapították. A kitüntetést évente ítélik oda olyan IAH tagnak, aki nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítményével hozzájárul a felszínalatti vizek tudományának fejlesztéséhez, valamint munkásságával elősegíti az IAH küldetését, azaz a felszínalatti vizek szélesebb körben történő megértését a vízkincsek kihasználása és környezeti szempontok érdekében. A díjat az IAH jelenlegi és két korábbi elnöke
Megjegyzés küldése
További információk

Könyvajánló: The Lands of Karst

Kép
Egy könyv a barlangok és a karsztképződmények csodálatos világáról. A szerzőpáros Neven Kresic és Zoran Stevanovic hidrogeológusok, akik „The Lands of Karst: A Visual Story” címmel egy képes albumot állítottak össze, amely mintegy 500 fényképet tartalmaz. A színes fotók a volt Jugoszlávia hat karsztvidékéről származnak (Szlovéniából, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Montenegróból és Észak -Macedóniából), amelyeket több mint 70 geológus, barlangkutató, biológus, régész, hegymászó, hivatásos fotós rögzített vagy egyszerűen amatőrök karszt- és barlangbarátok készítettek. A szerzők az „egy kép többet ér ezer szónál” szabály betartásával nagyon rövid tájékoztató szövegeket készítettek a 10 fejezethez, amelyek zajos folyókról, vad hegyekről, csendes tavakról, tengerről, mészkőfalakról, durva felületekről szólnak. Többek között olyan kifejezéseket is olvashatunk, mint “az élet szökőkútjai”, “ablakok ismeretlenek felé”, “varázskamrák”, “földalatti lények”, “vadvilág” és
Megjegyzés küldése
További információk

A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra férfi kutatói

Kép
A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra női kutatóit egy korábbi bejegyzés ben bemutattuk, most jöjjenek a férfi tagjaink! Balról jobbra: Tóth Ádám, Szijártó Márk, Markó Ábel Szabolcs, Oláh Soma     Tóth Ádám , egyetemi adjunktus Tóth Ádám az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének oktatója. Kutatási területe a geofizikai módszerek alkalmazása hidrogeológiai célokra, medencehidraulika, karszthidrogeológia, a felszínalatti vízáramlás és hőtranszport numerikus modellezése, felszíni és felszínalatti vizek kölcsönhatása. Kutatásai során a Balaton és a Balaton-felvidék térségének vízföldtani folyamataival foglalkozik, érintve a vízfelhasználási és geotermikus lehetőségeket. A CHARM-EU egyetemi szövetség 2021 szeptemberében induló ‘Global Challenges for Sustainability’ mesterképzés Víz témakörének koordinátora.   Szijártó Márk , geofizikus, PhD hallgató Szijártó Márk az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának végzős PhD hallgatója. Kutatási területe a numerikus módszere
Megjegyzés küldése
További információk

Sivatagi vidék a Duna-Tisza közén

Kép
Árvalányhaj mező a “magyar sivatagon” Forrás: https://ng.24.hu Futóhomok Magyarországon? Bizony igaz! A Duna-Tisza közén található Fülöpháza és Bugac vidéke pontosan ezt a tájat és hangulatot idézi. 1979-ben a  Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckáit bioszféra-rezervátum részévé nyilvánították.  Ezen belül az 1992 hektáron elterülő fülöpházi homokbuckás a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legszebb, szinte érintetlen állapotú védett területe. A National Geographic Magyarország cikk e bepillantást nyújt a Duna-Tisza sivatagi vidékébe, életébe. Az nem kérdés, hogy egy ilyen száraz és meleg éghajlatú területen a víznek óriási értéke van.  “A vándorló homokbuckák, de a tipikus homoki gyepek megjelenését egy területen a már említett geológiai viszonyok mellett a vízviszonyok is befolyásolják. Ilyen jellegű területeken a mi éghajlatunkon a felszínalatti vizek felső határa, a talajvíztükör szintje általában relatív mélyebben fekszik. Azonban ne gondoljunk szaharai mélységekre, ahol több 10, aká
Megjegyzés küldése
További információk

Radioaktivitás? Természetesen!

Kép
A minap jelent meg a telex hírportálon, hogy “Komoly mértékű radioaktivitást mértek egy szlovákiai termálfürdő vizében” . Annak ellenére, hogy a konkrét esetet az idézett oldalnál nem ismerjük nagyobb mélységben, kicsit körüljárjuk ezt a témát, vajon mi állhat a háttérben? A radioaktivitás ról legtöbbször az atombomba, a csernobili katasztrófa jut eszünkbe. Azonban ez egy természetes jelenség , természetes radioaktív izotópok körülöttünk mindenhol jelen vannak, a levegőben, a földben, a vízben. A felszínalatti vizekkel foglalkozó hidrogeológusként, és mivel a cikk is geotermikus kútból származó termálvizet emleget, most csak a felszínalatti vizekben előforduló természetes radioaktivitásra koncentrálunk. A folyamatosan, lassan áramló felszínalatti víz , onnantól kezdve, hogy a csapadék a földbe szivárog, kölcsönhatásba lép azokkal a kőzetekkel, amelyekkel találkozik . Így tesz szert oldott anyag tartalmára, így kerülnek a radioaktív elemek is a vízbe. A különféle vízben oldott elemek,
Megjegyzés küldése
További információk

Mennyire vagyunk tudatos vízhasználók mi, magyarok?

Kép
Örömmel fogadjuk a nyomtatott sajtóban és az online médiában megjelenő vízzel, különösen a felszínalatti vízzel kapcsolatos cikkeket és írásokat. Most egy rádióműsort idézünk fel, ahol a tudatos vízhasználat került előtérbe! Forrás:  200+ Simple and Practical Ways to Save Water 2021. június 2-án a Kossuth Rádió “Napközben” című műsorában a tudatos víztakarékossággal foglalkoztak. Egy kutatásról esett szó, mely hazánk lakosainak vízhasználati szokásait vizsgálta. Azt vizsgálták, hogy mosogatás, fogmosás során mennyi vizet használunk mindennapi rutinjaink során. A kutatás szerint a 40 év feletti korosztály figyel leginkább a vízhasználatra, de ők is főként pénzspórolási szempontból. A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbb vizet tisztálkodásra és mosogatásra használják fel a magyarok.  De nem dőlhetünk hátra, mondván Magyarország gazdag vizekben, mert egyáltalán nincs arról szó, hogy végtelen és kimeríthetetlen lenne vízkészletünk. A klímaváltozás beleszól ebbe az egyensúlyba. “Össze
Megjegyzés küldése
További információk