Bejegyzések

Vizet találtak a Hold napsütötte részén

Kép
A NASA űrügynökség bejelentette, hogy sikerült vízmolekulákat felfedezni a Hold azon részén, amit ér napsütés is. A felfedezést az SOFIA nevű (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) infravörös távcsövével sikerült megtenni - olvasható a 24.hu hírportálon megjelent cikk ben. Az illusztráció a Holdat, a regolitban megbújó vízmolekulákat, valamint az amerikai NASA és a német DLR repülő infravörös obszervatóriumát (SOFIA) mutatja. Forrás: NASA Ames A Nature Astronomy tudományos folyóiratban a kutatók publikálták eredményeiket. A tanulmány vezető szerzője C. I. Honniball elmondta: “Fontos azt is megjegyezni, hogy a vízmolekulák külön állnak egymástól, nem jég vagy folyadék formájában találhatók meg, ezekből 100-412 ppm mennyiséget találtunk” . A mennyiség egyébként nagyjából 12 milliliternek felel meg. Rövid videó a SOFIA holdi vízzel kapcsolatos felfedezéséről. Forrás: NASA Ames   A vízmolekulákat a Hold déli féltekéjén, a Clavius-kráterben találták, amely a Földről is látha

Süllyed az Alföld

Kép
Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője, egyetemi tanár a tiszai Alföld változásairól, tektonikai és az ember által előidézett, és az itt soha nem látott ütemű talaj süllyedéséről írt az Ellensúly közéleti folyóiratban közölt cikk ben. Az index.hu szemlézte az írást és “Debrecen alatt évente fél centimétert süllyed az Alföld, ez pedig baljós előjel” címmel cikk et adott közzé. Az ELTE TTK oktatója szerint a térszínsüllyedésnek két fő oka van: a szabályozatlan talajvíz-kitermelés és a kőolaj, illetve a földgáz kinyerése (ami miatt a meglazult talajszerkezet összeroskad); ehhez hozzájáruló tektonikus lemezek mozgása. Tímár Gábor elmondása szerint a kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. A kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 mm-re gyorsult. Debrecen környezetben 5 mm és Szolnok esetében évi 3-4 mm térszínsüllyedést mértek a geodéták.

Karsztvíz a poharunkban – időszakosak vagy állandóak a feltárható karsztvíz források? Hol, melyiket találjuk?

Kép
Az ELTE TTK Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszékén működő Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai, Iván Veronika és Mádlné Dr. Szőnyi Judit az ENeRAG H2020 projekt nemzetközi együttműködése keretében a Milano-i Egyetem munkatársaival az időszakos és állandó karsztforrások lehetséges előfordulásait vizsgálták egy egészen új megközelítéssel, a térstatisztikai módszereivel. A kidolgozott módszerrel beazonosíthatók azok a területek, ahol karsztos területeken potenciális ivóvíznyerő helyekre bukkanhatunk. Mivel a karsztok értékes ivóvizet rejtenek, így a módszer a jövő vízellátása szempontjából különös jelentőségű. A mindig aktív Jósva-forrás az Aggteleki-karszton Fotó: Iván Veronika Magyarországon az ivóvíz 25%-a származik karsztos kőzetek víztartóiból, karsztforrásokból. A karsztos víztartók kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak, ám igen sérülékenyek az esetleges szennyezőkel szemben. A klímaváltozás hatásai vagy a túlzott vízkitermelés pedig a mennyiségük

Fokozatosan mélyül a Duna?

Kép
A XIX. században végezték el a Duna szabályozását, aminek elsődleges célja az árvízvédelem és a hajózhatóság biztosítása volt. Ehhez társult később új elemként az energiatermelés. Az emberi beavatkozás hatásai mostanra erősödtek fel annyira, hogy egyre sürgetőbbé válik a szemléletváltás, az újfajta vízhasználat és az innovatív megoldások. Szentendrei-sziget csúcsa Kisoroszinál, jobb felső sarokban távolban a váci Naszály-hegy látható Forrás: https://hajozas.hu/magazin/itthon/912sziget-van-a-duna-2900km-hosszan-nemetorszagtol-romaniaig/   “A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vezetésével kilenc Duna-menti ország kutatói vizsgálták az emberi beavatkozás hatásait a folyóra. A három évig tartó DanubeSediment projekt eredményeként számos, külön-külön régóta ismert probléma közös gyökerét sikerült immár tudományosan is igazolni: a kulcs a Duna hordalék-háztartásában rejlik ” - írja a 24.hu hírportál megjelent cikk ében. A cikkben az összefüggésekre Dr. Baranya Sándort, a

Partiszűrésű kutak

Kép
„Vízszállító rendszerek a földkéregben. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos új ismeretek és tanításuk lehetőségei” Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Makádi Mariann cikke a GeoMetodika online folyóirat 2019/1 számában jelent meg.    Az írás nemcsak a földrajz tanároknak és középiskolás diákoknak szól, hanem mindenkinek, aki többet szeretne megtudni a felszínalatti vizeket mozgató és összetételüket befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Rovatunkban Mádlné Dr. Szőnyi Judit tolmácsolásában hétről hétre témaköröket közlünk az írásból, kiegészítve azt további információkkal. Jó tanulást kívánunk! Partiszűrésű kutak Magyarország felszíni vizekben viszonylag szegény, ugyanakkor nálunk a felszínalatti vizek szinte az ország egész területén hozzáférhetők. Ezért nem is meglepő, hogy a teljes közüzemi vízellátás közel 98%-ban felszínalatti vízkészletekre épül . Ennek oka, hogy a felszíni vizek többnyire csak a nagyobb folyók mentén hasznosíthatók. Korábban a hegyvidéki területeken

Hogyan lehet a Budapestre hulló csapadék hatékony felhasználást megoldani?

Kép
Nemcsak a vidék, mezőgazdasággal foglalkozó területeken, hanem a nagyvárosokban is érezhetők a globális klímaváltozás hatásai. A heves esőzések a városok csatornahálózatait terhelik, utcák kerülhetnek víz alá, míg aszályos időszakokban, különösen nyáron, a betondzsungelben kíméletlen hőség tapasztalható. Ez csak egy-egy példa a sok kihívás közül, amivel a városépítészettel foglalkozó szakembereknek szembesülniük kell és megoldást is kell találni rájuk. Az index.hu cikk -ében említésre kerülnek a fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségei, mint a vízvisszatartás, a szikkasztás és a párologtatás. E módszerek budapesti alkalmazhatóságát Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem kutatója vizsgálta. Eredményei alapján a “kertvárosi zónában és a lakótelepek esetében a szikkasztás és vízvisszatartás bír magas potenciállal, viszont a hegyvidéki és Duna menti zónában többnyire csak a vízvisszatartás alkalmazására van lehetőség. A történelmi városmag esetében pedig gondolnunk kell a c

Öt magyar település, amey innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra

Kép
Magyarországon is tetten érhetők a globális klímaváltozás nyomai: 2020 tavasza meglehetősen száraz, aszályos időszak volt, míg júniusban az extrém esőzések, villámesőzéseket, felhőszakadásokat kellett átvészelni. E szélsőséges időjárási jelenségek (aszályok, árvizek, hőhullámok) okozta következményekre keres megoldást a LIFE-MICCAC projekt , amiben 5 magyarországi település vesz részt. Bátya, Püspökszilágy, Rákócziújfalu, Ruzsa és Tiszatarján községek esetében olyan Magyarországon alkalmazható módszereket alkalmaznak, amik által  ellenállóbbá válhatnak a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben. A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, így ezek a megoldások jó példák lehetnek más települések számára is A qubit.hu tudomány rovatában megjelent cikk ben ezt az 5 települést és a természetes vízmegtartásra irányuló kidolgozott módszereket mutatják be. Bátyán a hirtelen lezúduló nag