Láthatatlan és látható vizek terepasztala
Az idei Víz Világnapja alkalmából készült el a Látható és láthatatlan vizek terepasztala azzal a céllal, hogy bemutassa a felszíni és felszínalatti vizek kölcsönhatását, a hozzájuk köthető természeti jelenségeket és azok társadalmi jelentőségét. A terepasztal létrehozását a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) kezdeményezte, és saját maguk építették meg azt Tóthi Tamara, Tóth Melitta, és Oláh Soma egyetemi hallgatók tervei alapján, Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia és Mádlné Dr. Szőnyi Judit oktatók támogatásával.
„Az egész terepasztal működését a vízkörforgalomra alapoztuk. Egyrészt szerettük volna bemutatni, hogy a légköri jelenségek, a felszíni vizek, és a felszínalatti vizek összefüggő rendszert alkotnak, a víz állandóan mozgásban van közöttük. Sőt mi több, a vízkörforgalom a klímaváltozás hatására drasztikusan változik, amit szintén igyekeztünk valósághűen szemléltetni. Harmadrészt, megjelenik az emberi tevékenység szerepe is, amely eléggé kettős: egy rosszul kialakított bánya vagy vízszennyezés hosszú távú negatív hatásokkal járhat; ugyanakkor például jól átgondolt vízmegtartó megoldásokkal mérsékelhető a vízhiány vagy megfékezhető a villámárvíz okozta sárlavinák kialakulása” – nyilatkozta Oláh Soma.
Valóban sok izgalmas részletet rejt a terepasztal, melyen végigkövethetjük a víz útját a felszínen és a felszín alatt a hegyvidéki területek felől egészen a völgyben található folyóig. Eközben megismerkedhetünk a célzott felszínalatti vízutánpótlás szerepével, a Benjes-sövénynek nevezett természetes vízvisszatartási megoldással, vagy a parti szűrésű kutak működésével. Láthatjuk, amint a településről indult szennyezőanyag a felszín alatt tovaterjed, majd bejut a környező forrásokba, folyókba. Megismerhetjük a külszíni bányászat és a mezőgazdasági vízkivétel környezeti hatásait, valamint a vizes élőhelyek szerepét az ökoszisztémában.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése