Bejegyzések

Tudományos újdonságok címkéjű bejegyzések megjelenítése

“Sponge City” - működő példa városi esővíz-hasznosításra

Kép
“Szivacsváros” . Egy újabb kifejezés a környezettudatos listán, ami fenntartható, zöld, környezetbarát, rugalmas, jövőálló és alternatívát jelent olyan fenntarthatósági problémára, mint az esővíz megtartása, a víz hasznosítása . A bejegyzés a World Future Council cikke alapján készült. Bármilyen furcsán is hangzik a szivacsváros kifejezés hatalmas támogatást kapott, különösen Kínában. A  kínai kormány már 16 kísérleti várost ki is választott , és számukra 400-600 millió jüant különített el olyan innovatív vízgazdálkodási stratégiák megvalósítására, amelyek fokozatosan “szivacsvárosokká” változtatnák ezeket a településeket. Az egyik ilyen város az észak-kínai Harbin, ahol egy 34 hektáros városi “zápor vízparkot” alakítottak ki a sikeres Sponge City beavatkozás keretében. A zápor vízpark többféle ökoszisztéma funkciót lát el: összegyűjti, tisztítja és tárolja a hirtelen lezúduló csapadékvizet, és engedi, hogy beszivárogjon a víztartókba. Ugyanakkor védi és helyreállítja az őshonos...

GEOTERMIKUS BUDAPEST

Kép
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa részletesen ismerteti a főváros energiaigényét és -ellátását, illetve földtani felépítését és hidrogeológiáját.  Az értékes műben elkülönítik a talajvizet, rétegvizet és hévíztároló rétegeket. A Budapestre vonatkozóan az ELTE-n végzett több évtizedes hidrogeológiai kutatások bizonyították a hidraulikus folytonosságot, azt, hogy ezen vízkészletek nem különíthetők el ilyen leegyszerűsített módon. Ezek az összefüggések a geotermikus hasznosítást is befolyásolják.  A munkából betekintést nyerhetünk Budapest meglévő termálkútjaira és a földhőszivattyúzás helyzetére, lehetőségeire. A Geotermikus Budapest egyaránt szól magáncélú, lakossági, vállalati és önkormányzati szféra számára, hasznos írás azoknak, akik a geotermikus hasznosítási módokat tervezik igénybe venni. A dokumentum ezen a linken érhető el. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Karsztvíz a poharunkban – időszakosak vagy állandóak a feltárható karsztvíz források? Hol, melyiket találjuk?

Kép
Az ELTE TTK Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszékén működő Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai, Iván Veronika és Mádlné Dr. Szőnyi Judit az ENeRAG H2020 projekt nemzetközi együttműködése keretében a Milano-i Egyetem munkatársaival az időszakos és állandó karsztforrások lehetséges előfordulásait vizsgálták egy egészen új megközelítéssel, a térstatisztikai módszereivel. A kidolgozott módszerrel beazonosíthatók azok a területek, ahol karsztos területeken potenciális ivóvíznyerő helyekre bukkanhatunk. Mivel a karsztok értékes ivóvizet rejtenek, így a módszer a jövő vízellátása szempontjából különös jelentőségű. A mindig aktív Jósva-forrás az Aggteleki-karszton Fotó: Iván Veronika Magyarországon az ivóvíz 25%-a származik karsztos kőzetek víztartóiból, karsztforrásokból. A karsztos víztartók kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak, ám igen sérülékenyek az esetleges szennyezőkel szemben. A klímaváltozás hatásai vagy a túlzott vízkitermelés pedig a mennyiségük...

Fontos árvízvédelmi beruházás valósult meg a Rábán

Kép
Befejeződött a Rába árvízi figyelmeztető és előrejelző modell fejlesztése. - olvasható a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján megjelent hír ben. Az Európai Unió által az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program keretében támogatott, 2016-ban indult Raab Flood 4cast projektben a Rába folyó meglévő kiépített árvízi figyelmeztető és előrejelző rendszerét fejlesztették tovább magyar és osztrák szakemberek. A munka során a hidrodinamikai és hidrológiai modellek aktualizálását, a számítógépes háttér fejlesztését, és az előrejelző szoftverek frissítését végezték el. Forrás: http://www.nyuduvizig.hu/raab_flood_4cast_hu/4-5/ A korszerű, grafikus megjelenítést alkalmazó nagy teljesítményű számítógépes rendszer – különböző árvízi helyzetekben – pontos vízállás és vízhozam adatok alapján, több lehetséges csapadék és elöntés-forgatókönyvet is felhasználva alkalmas valós idejű árvízi elöntések előrejelzésére. A frissített modell biztosítja az árvízi véde...

Világtérkép a Föld édesvíztartalékairól

Kép
Az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program ja készítette el azt a hiánypótló felmérést, ami a Föld édesvíz tartalékait jeleníti meg térképeken. A WHYMAP (World-wide Hydrological Mapping and Assessment Programme) programot az UNESCO koordinálásával és több nemzetközi szervezet részvételével 1999-ben indították el. A felszín alatti vízkészletet bemutató, közel 8 év alatt elkészült globális adatbázist egy részletes világtérkép formájában jelentették meg. A világ felszín alatti vízkészletei Forrás: https://www.whymap.org/whymap/EN/Maps_Data/Gwr/whymap_ed2008_general_pdf.pdf?__blob=publicationFile&v=7 A felszín alatti vízkészletek világtérképe 1: 25 000 000 és 1: 40 000 000 méretarányban egyesíti az eddig ismert vagy közzétett adatokat. Jellegzetes felszín alatti vízkörnyezeteket mutat területi kiterjedésükben. A térképen a  kék szín  a nagy és meglehetősen egységes felszín alatti vízgyűjtő területeket jelöl. A zöld szín a komplex geológiai szerkezetű hidrogeoló...