Tudás- és hírcseppek
Római kori kutat tártak fel egy németországi külszíni fejtésen
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Kerpen szénbányája külszíni fejtésén római kori kutat tártak fel a régészek. A leletek között kormeghatározásra alkalmas fát is találtak, amely alapján a kút használatát a 2-3. század és az 5. század közé teszik. A témáról további érdekességek a librarius.hu cikkében olvashatók.
Forrás: bild.de
Víztakarékossági tippek
A Földön előforduló édesvíz véges és a területi eloszlása sem egyenletes. A blogon többször kiemeltük a vízmegtartási és vízhasznosítási lehetőségeket. Most hasznos víztakarékossági tanácsok között szemezgethetsz! A masfelfok.hu cikkében praktikus tippeket gyűjtött össze a háztartásban felhasznált víz mennyiségének csökkentésére. Lehet az itt felsorolt tanácsok számodra egyértelműek, de sosem elég hangsúlyozni, hogy tudatosan bánjunk az ivóvizünkkel!
Forrás: shutterstock.com
Nemzetközi vizes konferencia: SEFS, 2021. július 25-30
A kétévente különböző európai nagyvárosokban megrendezésre kerülő Symposium for European Freshwater Sciences (SEFS) az egyik legjelentősebb nemzetközi vizes konferencia. Idén Dublin vállalta a megszervezést, de a koronavírus okozta helyzetre való tekintettel a szervezők úgy döntöttek, hogy az eseményt online formában tartják meg 2021. július 25-30 között.
A konferenciáról részletesen az esemény honlapján lehet tájékozódni: https://www.sefs12.com/
Vízmegtartó megoldások
A hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék felhívja a figyelmet az esővízgazdálkodás problémájának megoldására. Ami gondot okoz, az egyszerre lehulló sok csapadék: nehéz elvezetni és az azt követő aszályos időszak, amikor meg pont szükség lenne rá. A globális éghajlatváltozásból adódó egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok, extrém szárazság következményeit enyhíthetjük a lehulló csapadék felhasználásával. Sajnos sok helyen bevett megoldás a csapadékvíz elvezetése. Azonban ne feledkezzünk meg róla, hogy a víz érték, lételem minden élőlény számára, tehát a víz megtartása és megfelelő felhasználása a cél. Nemcsak nagy léptékben, hanem már otthon is tehetünk a helyes vízgazdálkodásért. Erre ad tippeket a WWF Magyarország az “Így bánj a vízzel, hogy jó legyen neked és a Földnek is!” című írásában.
WWF Magyarország infografikája, ami a LIFE-MICACC projekt részeként készült el.
Forrás: Vízmegtartó megoldások
Egy csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet
“A MOL kiadott közleménye szerint Magyarországon évente több tízezer tonna étolajat használunk fel. A használt sütőolaj kezelése azonban csak az üzemi konyháknál, éttermeknél megoldott, ahol szervezetten folyik a hulladék elszállítása és feldolgozása.
Forrás: shutterstock.com
DE mi a helyzet a háztartási használt sütőolaj felhasználásával? Erre talált megoldást a MOL: országszerte mintegy 355 töltőállomásán helyezett ki gyűjtőtartályokat, így a lakosság egyszerűen, gyorsan, környezetbarát módon szabadulhat meg a használt étolajtól. A sütőolaj ha a természetbe került súlyos károkat tud okozni. Az élővizekbe jutva, tavak, folyók vízfelszínén úszva meggátolja az oxigénfelvételt, így megakadályozza a vízi élőlények létezését.
Az újrahasznosított, környezetbarát terméket a MOL százhalombattai finomítójában használják fel biokomponensként a gázolaj gyártásához” – írja az agroinform.hu oldalán megjelent cikkében.
“A kenőanyagokban a felhasználás során szennyeződések halmozódhatnak fel, amelyek az egészségre, környezetre nézve kockázatot jelentenek. Egy liternyi fáradt olaj egymillió liter édesvizet, azaz körülbelül 50 ember évi ivóvízkészletét változtathatja szennyvízzé.” - olvasható a MOL honlapján.
Fáradt olaj (kenőanyagok, motorolajok, stb.) leadása is lehetséges ezeken a MOL állomásokon.
4,5 milliárd éves jeget tárt fel a Philae űrszonda egy üstökösön
Felszínre tört a Bükk időszakos karsztforrása, a Vöröskő-forrás
A felfedezést a Rosetta-misszió Philae nevű leszállóegysége tette, olvasható az origo.hu tudomány rovatában megjelent cikkben.
A Rosetta két éve kering a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökös körülés különféle vizsgálatokat végez rajta. A Philae hat éve, 2014-ben megfelelően ereszkedett le az üstökös felszínére, azonban a landolás nem zajlott problémamentesen. Több megpróbáltatás után az üstökös egy sötét szakadékában rekedt meg.
Philae űrszonda az üstökös felszínén
Forrás: ESA / ATG medialab
Laurence O'Rourke, az Európai Űrügynökség (European Space Agency=ESA) kutatója és munkatársai a Rosetta és a Philae műszereinek adatait használva kutatták fel az érintési pontot. A leszállóegység a felszín alá ásva az őskori jeget talált. Így jutottak egy 4,5 milliárd éves anyaghoz, ami eddig védve volt a világűr hatásaitól. Az elemzések szerint 3,5 négyzetméternyi területű jeget találtak, és mint kiderült, az ősi, több milliárd éves, jégből és porból álló keverék szokatlanul lágy halmazállapotú.
O'Rourke és csapata eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban megjelent publikációjukban közölték.
Felszínre tört a Bükk időszakos karsztforrása, a Vöröskő-forrás
Idén, 2020-ban már ősszel, a sok eső hatására megmutatta magát a Vöröskő-forrás. Októberben láthatóvá vált ez a csodás természeti jelenség. Megjelenése meglepő, mert általában a téli hóolvadást követően, illetve a tavaszi intenzív esőzések által kel életre. A forrás jelenléte februártól április végéig jellemző. “Az év további szakaszában teljesen kiszárad, június végétől már egyáltalán nem ad vizet” - olvasható az egerhirek.hu-n megjelent cikkben.
Vöröskő-forrás a Bükk mészkő vidékén található, a területére lehulló csapadék a repedezett mészkő járatain beszivárog a mélybe és karsztvíz formájában tör a felszínre. Időszakos működésének oka a változó csapadékmennyiség. A forrásvíz iható, tiszta hideg karsztvíz.
A Vörös-kő forrás őszi megjelenéséről készült videófelvétel megtekinthető erre a linkre kattintva.
Forrás: facebook
Van, ahol a víz már a gazdagok luxusa
Egy nemzetközi kutatócsoport egy ún. meta-analízis módszerrel dolgozva kimutatta, hogy a világ nagyvárosainak gazdagabb negyedeiben nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A felfedezett mintázatot a kutatók luxushatásnak nevezték el, és arra jutottak, hogy hátterében minden bizonnyal az elérhető víz mennyisége áll.
A Global Ecology & Biogeography című nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány szerzői az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatói. A tanulmány vezető kutatója, Dr. Batáry Péter ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszél részletesen a kutatásról a 24.hu hírportálon megjelent cikkben.
Forrás: A publikáció
Hulladékgazdálkodási kérdőív a környezetvédelem hazai állapotának javítására tervezett visszaváltási rendszerről
“A Pannon Egyetem kutatást indított, melynek részeként kérdőívet dolgozott ki azzal a céllal, hogy mind a tudomány képviselői, mind a hulladékgazdálkodási javaslatok kidolgozói megismerjék a magyar lakosság visszaváltási rendszerrel kapcsolatos álláspontját. A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg, ugyanis a környezetvédelemhez és fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó visszaváltási rendszer átalakítását az ITM szaktárcája úgy tervezi végrehajtani, hogy az mind a szakma, mind a széles közvélemény egyetértésével valósuljon meg” - írja a dontwasteit.hu cikkében.
A kérdőív ide kattintva érhető el.
Forrás: https://pixabay.com/hu/
EU-s rendelet a víz újrafelhasználásának elősegítésére
“Megjelent a víz újrahasznosításával kapcsolatos EU rendelet, amelyben az öntözési célú vízfelhasználás főszerepet kap” - olvasható az agrárszektor.hu oldalán megjelent cikkben.
“A mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert vízre vonatkozó minimumkövetelmények esetében a cél biztosítani, hogy a visszanyert víz biztonságosan felhasználható legyen mezőgazdasági öntözés céljára, és ezáltal biztosítani lehessen a környezet, illetve az emberi és állati egészség magas szintű védelmét, elő lehessen mozdítani a körforgásos gazdaságot, valamint támogatni lehessen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást” - agrárszektor.hu.
A rendelet teljes tartalma ezen a linken elérhető.
Több mint tízezer éves okkerbányára bukkantak a víz alatt Mexikó partjainál
“A Quintana Roo Mexikó-i tagállamhoz tartozó három víz alatti barlangot - amely egy bányarendszer része - 2017-ben kezdték el feltárni a kutatók, amiről 2020. július 3-án publikálták tanulmányukat a Science Advances folyóiratban. Kiderült, hogy a területen már 12 ezer évvel ezelőtt bányászati tevékenységet folytatott a mai ember őse, méghozzá a sárgás-vöröses színű okkert bányászhatták” - olvasható a hvg.hu-n megjelent cikkben.
“Az itt élők az okkert több célra is használhatták: testfestésre, barlangrajzok készítésére, de akár gyógyító szerekként is alkalmazhatták, sőt, magas arzéntartalma miatt az okker akár rovarriasztóként is funkcionálhatott a párás, esőerdős területen - mondja Brandi MacDonald a Missouri Egyetem szakértője.
A kutatók szerint a La Minának nevezett területen kétezer évig működött a bányászat. A tenger körülbelül 7000 évvel ezelőtt öntötte el ezt a régiót” - hvg.hu.
Szennyezett víz vetett véget Tikal, a maja város ezeréves tündöklésének
“A Cincinnati Egyetem tudósai által vezetett csoport a Scientific Reports tudományos szaklapban publikált tanulmányukban bemutatta a maja civilizáció hirtelen összeomlásának okát.
A kutatók elemezték a mai Guatemala területén található, egykori város tíz víztározójában található üledéket, és bizonyítékokat talált olyan mérgező anyagokra, amelyek ihatatlanná tették Tikal ivóvízét.
Tikal a Guatemala Tikal Nemzeti Parkjában fekszik, az UNESCO világörökség része
A bizonyítékok arra utalnak, hogy veszélyes szervezetek, két különböző cianobaktérium: kék-zöld alga (Planktothrix és Microcystis) évszázadokig jelen lehettek a víztartályokban.
A kutatók azonban nemcsak ezeket azonosították mérgező forrásként. Az elemzés azt is feltárta, hogy az üledékben különösen magas volt a higany koncentrációja. Miután a szakértők kizárták a természetes környezetből származó higanyszennyezést arra jutottak, hogy valószínűleg maguk a maják juttatták be a szennyező anyagot a vízbe.
“A színek fontosak voltak az ősi maják világában” – magyarázta Kenneth Tankersley régészeti geológus. A falfestéshez használt, vörös színezőanyagok jellemzően cinnabaritot, azaz higany-szulfidot is tartalmaztak, amely mérgező hatással bír az emberekre is, akik ezzel érintkeznek. Ezt gyakran kombinálták vasoxiddal, hogy különböző árnyalatokat kapjanak, aminek kiemelt szerep jutott a temetéseken.
A kutatók rávilágítottak, hogy az esővíz idővel a toxikus pigmenteket veszélyes szintű mennyiségben mosta be a festett felületekről a város víztározóiba.” - részletek a origo.hu digitális hírportálon megjelent cikkből.
Nemzetközi együttműködés a vízügyi problémák kezelése érdekében
"Vízzel kapcsolatos kérdések klímatudatos kezelését vizsgálják nyolc ország szakemberei egy közös európai uniós programban, melynek fő célja az árvizek, a heves esőzések és az aszály kockázatának csökkentése. Magyarországot a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság képviseli." - olvasható a hirado.hu digitális hírportálon megjelent cikkében. A projekt a vízgazdálkodás mellett kiterjed a környezetvédelemre és az erdőgazdálkodásra is.
69-féle gyógyszermaradvány a Balatonban
A Balatonban található gyógyszermaradványok legjelentősebb forrása a tóba jutó tisztított szennyvíz, ami arra figyelmeztet, hogy a térség szennyvíztisztítási technológiája fejlesztésre szorul. A másik fő forrásának a turizmus tekinthető, mivel számottevő eltérés mutatkozik a nyári (legnépszerűbb strandok közelében vett), és a szezonon kívüli vízmintákban - olvashatjuk az elobolygonk.hu-n közölt cikkben.
"2016 óta vizsgálják a gyógyszermaradványokat a Balatonban, így tendenciákról még nem lehet beszámolni. Az elmúlt négy évben a tó vizéből kimutatott gyógyszermaradványok mértéke nagyjából hasonló értéket mutat” – mondta Maáz Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
“A kimutatott gyógyszermaradványok a humán gyógyászatban alkalmazott fogamzásgátlókból, szív- és érrendszeri gyógyszerekből, fájdalomcsillapítókból és epilepszia elleni gyógyszerekből származnak. Maáz Gábor kitért arra is, hogy a vizsgálatok tapasztalatairól egyeztetnek az illetékes hatóságokkal, szervezetekkel. Ennek során új kutatási témákat is meghatároztak, az egyik a szennyvízkezelési technológiák hatásfokának tesztelése lesz"- elobolygonk.hu.
Kerti kutak felmérése
A jelenleg érvényes szabályozás értelmében Magyarországon valamennyi kutat engedélyeztetni köteles annak tulajdonosa.
A kormány 2023. december 31-ig meghosszabbította a korábban fúrt, rendezetlen helyzetű kutak bírságmentes engedélyezésére vonatkozó 2020. december 31-én lejáró határidejét.
“A döntés értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatályba lépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi” - olvasható a napi.hu írásában.
A Magyar Közlönyben megjelent és az “Egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról” címet viselő kormányrendelet kiegészíti a házi kutakra vonatkozó előírásokat. A jövőben a vízügyi hatóság részére - a kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése iránti kérelemhez - dokumentációt kell csatolni. Ennek tartalmát egy 2017. decemberi BM rendelet írja elő. A rendelet egy része a kút műszaki adatait tartalmazza, amit napi.hu hírportál cikkében felsorol.
Így ha vízgazdálkodási szempontból nem is lenne teljes az adatbázis, de ezáltal lehetővé válna a stratégiai vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges ismeretlen vízkivételi pontok, valamint a potenciális szennyezőforrások nagyobb arányú megismerése.
Tisztább a Duna a COVID-19 járvány óta?
A koronavírus miatti korlátozások miatt tapasztalhatóan jobb lett a nagyvárosok levegőminősége. A Reutersen-ben megjelent cikk és szemléletes ábrái jól reprezentálják a vesztegzár és a karantén pozitív következményét: a légszennyezettség csökkenését. De vajon Magyarországon volt-e hatása a korlátozásoknak a Dunára, annak vízminőségére? Az index.hu hírportál cikkében ezt a témát boncolgatja, melyhez a Duna-kutató Intézet ökológusai, Engloner Attila és Szekeres József is hozzászóltak:
„Az, hogy a Duna mennyire tűnik szép kéknek, egy dolog, de a vízminőség és a folyó ökológiai állapota ennél azért kicsit bonyolultabb. A látvány, és maga a vízminőség az időjárástól, az évszaktól, a hőmérséklettől és a vízhozamtól is függ. Most például alacsonyabb vízállású időszakban vagyunk, ilyenkor kevesebb a hordalék és a lebegtetett anyag, amitől tisztábbnak tűnhet a folyó. De a valódi állapotot csak mérésekkel lehet megállapítani” – mondja Engloner Attila.
‘A környezeti hatás a vizeknél nem annyira közvetlen, mint a levegőnél, egy-két hónapnyi leállás ráadásul valószínűleg túl kevés ahhoz, hogy kimutatható változást hozzon. Az ipari és a közlekedésből származó kibocsátás csökkenése mellett elképzelhető, hogy a budapesti szennyvíz mennyisége is csökkent némileg, hiszen a máskor távolabbról bejárók közül sokan otthon maradtak home office-ban.’ - index.hu
„Érdekes kérdés, hogy csökkent-e a Dunában az elmúlt bő egy hónapban például a nehézfémek koncentrációja. Nem tudjuk, hogy a felvízi országokban pontosan milyen ipari tevékenységek mennyire estek vissza a járványügyi korlátozások alatt, de a közlekedés biztosan jelentősen csökkent. Ha például a kadmium, az ólom és a más szennyezőanyagok mennyisége a levegőben csökken, kevesebb ülepedik ki és mosódik be a vizekbe, ami eredményezhet alacsonyabb nehézfém-koncentrációt” – mondja Engloner Attila, ugyanakkor hozzátette nem számít ilyen rövid idő alatt jelentős, kimutatható változásra.
‘Március közepétől a koronavírus miatti korlátozásoknak köszönhetően a hajóforgalom minimálisra csökkent a Dunán és mellékfolyóin, a személyszállító és teherhajók is gyakorlatilag eltűntek. Ez kedvezően hathat a vízminőségre a Duna magyarországi szakaszán is, az eddig is itt lévő hód és vidra populáció látványosabb jelenléte talán ennek is köszönhető.’ - index.hu
A geotermikus fűtési rendszer előnyei és hátrányai
Az eon.hu blogján megjelent bejegyzés sorra veszi a geotermikus fűtési rendszer előnyeit és hátrányait. A megállapításokat Csiszár Endre hidrogeológus az alábbi tudnivalókkal egészítette ki:
“A hőszivattyús (földhőszondás) fűtő-hűtő rendszer a sekély mélységben található földtani képződmények 10-15 °C-os hőtartalmának hatékony felhasználását teszik lehetővé, alacsony forráspontú folyadékok (hőközvetítő közeg) segítségével. A rendszerek kialakításakor fontos odafigyelni arra, hogy a hőszivattyúk szakszerűen legyenek telepítve annak érdekében, hogy a hőközvetítő közeg ne szabadulhasson ki a rendszerből, mely ezáltal lokálisan elszennyezheti az érintett, sekély mélységben található felszínalatti vizet.”
EUROVELO6, a dunamenti kerékpárút fejlesztése
Kerékpáros gyaloghíd Szentendre és Szigetmonostor között?
Európai Kerékpárút Hálózat (EuroVelo)
Forrás: https://ecf.com/
A Duna mellett futó Eurovelo 6 hálózat kiépítettsége, állapota sok helyen nem felel meg a megnövekedett kerékpáros forgalom igényeinek. Ennek javítását a hálózat műszaki fejlesztésével (szélesítések, új kerékpárutak, kerékpársávok építése, forgalomtechnika fejlesztése) és a kerékpáros látogatók által igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésével kívánják elérni. Jelenleg hosszú előkészület és tervezés folyik a Szentendre és Szigetmonostor közötti kerékpáros gyaloghíd kialakításának ügyében. - fejti ki az index.hu cikkében. Egy ilyen nagy közlekedési objektum kivitelezésénél a sok egyéb szempont mellett a felszínalatti vizeket érintő hidrogeológiai vonatkozásokat is figyelembe kell venni.
“Fontos, hogy kellő odafigyeléssel és alapossággal járjanak el a vízbázisok védőidomainak és védőterületeinek kijelölésekor. Meghatározott időszakonként felülvizsgálatra is szükség van. Ugyanis a vízbázisok utánpótlódási területeinek lehatárolásával lehet megállapítani, hogy mely tevékenységek esetében kell különös figyelemmel és körültekintéssel eljárni a vízbázisokból kitermelhető víz minőségének és mennyiségének hosszú távú megőrzése érdekében.” - emelte ki Csiszár Endre hidrogeológus.
Több mint 7000 éves faszerkezetes kutat találtak a régészek Csehországban
A kelet-csehországi Ostrov település közelében a D35-ös autópálya építésének előkészítő földmunkálatai közben faszerkezetes kutat találtak.
"Szakértői vizsgálatok alapján a mai Csehország területén talált legrégibb kútról van szó, ami ráadásul a legrégibb, Európában azonosított faszerkezetes építmény" - nyilatkozta Jaroslav Peška, az olmützi Régészeti Központ igazgatója az újságíróknak, - olvasható a hvg.hu oldalán.
Michal Rybnícek, a brnói Mendelejev Egyetem szakértője szerint a kút négy sarokoszlopára felhasznált tölgyfákat Kr. e. 5259-ben vagy 5258-ban vágták ki.
A Journal of Archaeological Science című tudományos folyóiratban bemutatott, tölgyfából épített kút nagyjából 140 centiméter mély volt, alapja 80x80 centiméteres. Készítői egyebek között kő-, csont- és faszerszámokkal formázták meg a faelemeket.
Magyarországon is találtak hasonló leletet, amiről az origo.hu hírportál is beszámolt. 2018 nyarán a szolnoki Damjanich János múzeum régészei jelentették be, hogy Tiszakürt határában egy Kr.e. 5600-5400-ból, vagyis a középső újkőkor elejéről származó faszerkezetes kútra bukkantak.
“A kutak már sok emberöltő óta szolgálják a társadalom vízigényének kielégítését. A fa csövezetű kutak a felszín alatti - oxigéntől gyakorlatilag elzárt - közegben nem korhadnak el, hanem időtálló módon évezredeken keresztül fennmaradnak.” - fűzte hozzá a hírhez Csiszár Endre hidrogeológus.
Honnan jön a víz?
Honnan jön a víz?
A Kárpát-medencében fekvő Magyarország egy óriási vízgyűjtőnek tekinthető, ami azt is jelenti, hogy a környező országok összes vízfolyása megjelenik hazánk területén. Ennek köszönhetően azonban ki vagyunk szolgáltatva a kívülről érkező szennyezéseknek is. Ezért a kormány által bejelentett klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik fontos eleme folyóink megóvása a külföldről érkező esetleges szennyeződésektől.
Édesvizeink minőségének megőrzése kiemelten fontos jövőnk szempontjából. “Vizeink egészségét, az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások mennyiségét és minőségét a horgászattól a fürdőzésen és öntözésen át az ivóvízig, azok ökológiai állapota határozza meg” - hangsúlyozza Dr. Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a 24.hu hírportálon megjelent cikkben.
De mindezek hogy függnek össze a felszínalatti vizekkel?
“A folyó- és állóvizek tartósan alacsony vízszintje a sekély mélységben található vízadó rétegek vízkészletét kedvezőtlen irányba befolyásolják. Ugyanis megcsapolják azok vizét és a folyók esetében elszállítják az adott területről csökkentve a jelenlévő vízkészletet. Arról nem is beszélve, hogy jelentősebb vízfolyásaink jelentős mennyiségű oldott és lebegő szennyezőt is szállítanak. Ezek részben a környező országokban, részben pedig hazánkban kerülnek a vízgyűjtő területre, onnan pedig a vízfolyásba. Emiatt is kiemelten fontos a tudatos, és az előírásoknak megfelelő hulladékgyűjtés, valamint a lerakók helyének szakszerű kiválasztása ” - hangsúlyozza Csiszár Endre hidrogeológus.
Drámai a helyzet a földeken: súlyos aszály sújtja az országot
Hazánkban az idei évi csapadékhiány miatt az Agrárium számára jelentős problémát jelent az aszály és a vízhiány, olvashatjuk az agrárszektor.hu cikkében. “Ahol nincs mód és lehetőség a felszíni vizeket (pl. tározók és/vagy belvízelvezető és öntözőcsatornák) igénybe venni az öntözésre, ott a felszínalatti vizeket használják. Ez a jelentős mértékű vízhasználat - az utánpótlódás mértékének korlátozottsága és hiánya miatt - kedvezőtlen irányba befolyásolja a sekély mélységben települt vízadó rétegek (körülbelül 80-100 m mélységig) mennyiségi állapotát.” - jegyezte meg Csiszár Endre hidrogeológus a hír kapcsán.
Mérföldkövek a hazai öntözésfejlesztésben
Az időjárási szélsőségekre (drasztikus vízhiány és aszály) való hatékony reagálás és a termés mennyiségének fenntartása érdekében a jelenlegihez képest sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség Magyarországon. Ezért a kormányzat a hatékony és víztakarékos öntözést célzó műszaki megoldásokat most kiemelten támogatja - olvasható az elobolygonk.hu cikkében.
“A Kiskunságon - felszíni vizek hiányában - öntözési céllal jellemzően a körülbelül 15-80 m mélységben található felszínalatti vizeket veszik igénybe a gazdálkodók. A mezőgazdaság öntözési igényeinek biztosítása miatt szükség lenne a sekély felszínalatti víz célzott utánpótlására. További lehetőség burkolt medrű tározók építése, és a területre hulló csapadék helyben tartása. Ezzel a felszínalatti vizeket a várható jelentős igénybevétel alól tehermentesíthetnénk.” - javasolja Csiszár Endre hidrogeológus.
Öntözésfejlesztési mintaprojekt Hartán
A projekt keretében a Bács-Kiskun megyei Hartán öntözési célt szolgáló távcsatorna felújítása történik, állami támogatással - olvasható a kalohirek.hu-n megjelent cikkben.
A Hartai Öntözési Közösség tagjai társas vállalkozások, családi gazdaságok és termelői csoportok, amelyeket az Agro-Harta Zrt., mint a közösség egyik fő gazdálkodója (a vízkivételi mű tulajdonosa) lát el öntözővízzel. A közösség 500-600 hektáron öntöz hat, korszerű körforgó öntöző berendezéssel. Az öntöző távcsatorna hozzájárul az öntözővíz szivattyúházhoz történő zavartalan eljutásához, a víz visszatartásához, megőrzéséhez, a megnövekedett öntözési igények ellátásához és akár a belvíz elvezetéséhez is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése