Fenntartható fejlődés
Fenntartható mezőgazdaság, fenntartható divat, fenntartható fejlődés, fenntartható jövő, fenntartható vízgazdálkodás… Legtöbbünk találkozott már az előbbi kifejezésekkel. Ugyanakkor jobban belegondolva nem is olyan könnyű megfogalmazni, mit is jelent pontosan a fenntarthatóság. Vajon a fenntartható fejlődés elérhető cél, vagy inkább soha meg nem valósuló álomkép az emberiség számára?
A fenntarthatóság fogalma az ENSZ 1987-ben kiadott Brundtland-jelentése szerint jelen szükségleteink kielégítése anélkül, hogy ezzel akadályoznánk a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésében. Ez a definíció nyilvánvalóvá teszi a fenntartható fejlődés megvalósításának legnagyobb nehézségét is: senki sem tudhatja a jelenben, hogy pontosan milyen erőforrásokra, milyen mértékben lesz majd szüksége az emberiségnek a jövőben. Ugyanakkor a jelenlegi fejlődés és jólét elképzelhetetlen a természetes erőforrások, nyersanyagok használata nélkül, vagyis nem őrizhetünk meg mindent a következő generációknak. a viszont túl pazarlóan bánunk készleteinkkel, az hosszú távon gátat szab az emberiség fejlődésének. Előbbi két szélsőséges helyzet közt kell megtalálnunk az optimális utat, s ez lehet a fenntartható fejlődés legjobb útja.
A fenntarthatóság talán legfontosabb üzenete, hogy ne bánjunk pazarlóan a rendelkezésünkre álló készletekkel. Részesítsük előnyben a megújuló energiaforrásokat, melyek idővel újratermelődnek, vagy folyamatosan rendelkezésre állnak. Fontos a tudományos kutatások támogatása, melyek segítségével jobban megérthetjük a természetben zajló, sokszor „láthatatlan” folyamatokat és összefüggéseket és ez alapján előrejelzéseket készíthetünk a jövőre vonatkozóan. Rendszeres, szabványok mentén végzett mérésekkel és jól kiépített megfigyelőhálózatokkal új információkat szerezhetünk a fejlődést meghatározó természeti tényezőkről, úgy mint az éghajlat, a vízkészletek, a nyersanyagkészletek, a biodiverzitás vagy épp a vulkanizmus működése.
A 2015-ös New York-i ENSZ-csúcstalálkozón a 193 ország vezetői által egyhangúlag elfogadott 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer, és az azon belül meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél (FFC-k) egy “élhetőbb” jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte (lásd ábra). Az FFC-k nagy része kapcsolódik a vízhez, de kifejezetten a vízre vonatkozó célkitűzéseket, a fenntartható vízgazdálkodást, és a vízhez és közegészségügyhöz való hozzáférést minden ember számára a „6. Tiszta víz és közegészségügy” cél foglalja magába.
A fenntartható fejlődési célok eléréséhez magánemberként is hozzájárulhatunk. Ehhez hasznos ötleteket itt találhatunk.
17 fenntartható fejlődési cél (FFC-k)
A fenntartható fejlődés megvalósításakor szükséges belátni, hogy a természeti, társadalmi, gazdasági környezetünk folyamatos változáson megy keresztül. Semmi sem állandó körülöttünk, így csak az a rendszer marad fenntartható, amely képes a változáshoz megbízhatóan alkalmazkodni. Különösen fontos a jelenleg zajló éghajlatváltozás megismerése és adaptív stratégiák kidolgozása, hiszen a globális felmelegedés várhatóan a 21. század egyik meghatározó kihívása lesz az emberiség számára.
A vízgazdálkodás területén is fontos a fenntartható fejlődés szemléletmódját alkalmazni, hogy a jövő generációi is elegendő mennyiségű tiszta ivóvízhez juthassanak. A felszíni és felszínalatti vízkészleteink megőrzését vízbázisvédelmi előírások segítik. (Bővebb információk a vízbázisvédelemről egy korábbi bejegyzésben olvasható.) Ezek kidolgozása során nem csak társadalmi, de ökológiai szempontból is a fenntarthatóságra kell törekednünk, hiszen a vizes élőhelyek biodiverzitása és jó ökológiai állapota épp olyan fontos a fejlődés szempontjából mint a stabil gazdasági-politikai helyzet, vagy a megfelelő infrastruktúra és a rugalmas intézményrendszer.
A fenntartható fejlődéshez szükséges szemléletváltás az élet minden területén elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a Földet a jövő generációi számára. Ideje cselekednünk amíg nem késő, hiszen ahogy Ban Ki-moon, az ENSZ volt főtitkára fogalmazott: “There is no plan B, because there is no planet B”. (“Nincs B terv, mert nincs B bolygó”).
A képen Ban Ki-moon, aki az ENSZ főtitkár volt 2007 és 2016 között
A bejegyzés a Water International szaklapban megjelent cikk alapján készült.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése