Vízkörforgalom a felszín alatt is...

Az Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) – partner szervezeteinek közreműködésével – 2022. március 25-én jelenléti és online formában, mintegy 400 résztvevővel országos szakmai konferenciát rendezett a felszínalatti vizekkel való gazdálkodásról. Az esemény után született egy állásfoglalás , amit eredeti formájában itt megjelenítünk. A konferencia vágatlan videófelvétele visszanézhető (3 óra 7 perc terjedelmű, az első kb. 10 perc csak az indító dia képét tartalmazza.)  Az egyes előadások megtalálhatóak (pdf-es formátumban) az MHT honlapján .

Forrás: pexels “Magyarország közvetlenül nem érintkezik óceánokkal és tengerekkel, de édesvizeink révén nap mint nap kapcsolatban vagyunk velük, ezért döntéseink, a ruházkodási -, utazási- és étkezési szokásaink mind-mind befolyásolják a nagyvizek élővilágát is” - olvashatjuk a Kék Bolygó Alapítvány oldalán megjelent cikk ben. Az Óceánok Világnapja alkalmából Balogh Boglárka írása több megdöbbentő adatra is felhívja az olvasók figyelmét az óceánok tekintetében. “Szerte a világon 3 milliárd ember megélhetése függ az óceánoktól, a tengeri élelmiszerek jelentik egymilliárd számára az állati fehérje fő forrását, és mindezek mellett az áruszállítás nagy részét még ma is vízen keresztül bonyolítjuk le.” Az óceánok a földi víz cirkuláció kiinduló területei. Az óceánokban élő, a tápláléklánc alapját a vízfelszín közelében lebegő parányi fotoszintetizáló egysejtűek képezik, melyek globálisan egyrészt a Föld oxigén termeléséért, másrészt a felmelegedésben meghatározó szén-dioxid elnyeléséért...

Kolon-tó Forrás: https://www.kolon-to.com Magyarország víznagyhatalom , ahogy gyakran hallani lehet a médiában. Ilyenkor többnyire a folyóvizekre gondolunk vagy a Balatonra. I vóvizünk viszont több mint 90%-ban a felszín alól érkezik és hazánk termál-, és gyógyvizekben is gazdag. Ezzel a kedvező adottsággal nem csak élni, hanem tudatosan gazdálkodni is szükséges. A felszíni vizek szemünk előtt találhatók, a bennük zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket akár árvízről vagy aszályról vagy a Balaton algásodásáról van szó. Ugyanakkor hiába van a felszín alatti jelentős vízkincsünk, ha nem ismerjük kellőképpen, nem értjük a kapcsolatát a felszíni vizekkel, a vizes élőhelyekkel. Így bekövetkezhet az, hogy e vízkészleteket akaratlanul elszennyezzük, vagy egyszerűen nem gondoskodunk megújulásukról. E kérdések különösképpen égetőek ma, amikor egyre többet hallunk a vízvisszatartás szükségességéről. Mert hiába a kiváló adottságok, ha hagyjuk, hogy a folyók fölös vízkészl...

A Föld Napja (április 22) alkalmából szerte a világon különféle eseményeket szerveznek, melyekkel a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet. Ha behunyt szemmel magunk elé képzeljük a Földet, akkor egy “Kék bolygót” látunk. Ez pedig a víznek köszönhető, ami a Föld felszínének mintegy háromnegyed részét borítja.  Tudtad, hogy a Földön található összes víz mintegy 97,2%-a sós tengervíz? Az édesvíz mennyisége csupán 2,8%-a a Föld vízkészletének, melynek jelentős része (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban vagy gleccserek formájában található, kötött víztömeg formában. Így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 %-a. Talán meglepő, de jó ha tudod, hogy a hozzáférhető édesvízkészlet 98%-a a felszín alatt rejtőzik. Ehhez képest szinte elenyésző a felszíni vizek és a talajnedvesség édesvízkészlete. A Föld napján  “fedezzük fel” a láthatatlan felszínalatti vizeket! Ábra: Freeze és Cherry 1979; Fetter 1994 nyomán Forrás: Mád...

Létezhetünk víz nélkül? Valamennyien tudjuk a választ, hiszen mi magunk is jórészt vízből vagyunk. Élelmünk, ruházatunk előállítása is rengeteg vizet emészt fel. Mennyien nélkülözik az egészséges ivóvizet egyre növekvő népességű világunkban? Vajon megbecsüljük-e eléggé a kék bolygónkat meghatározó vizet? Március 22-én  a világon mindenhol ünnepeljük a Víz Világnapját, amikor szervezetek, intézmények, állami szervek kitüntetett figyelmet szentelnek a víz jelentőségének különféle események megrendezésével. Ezen alkalomból az IWRA (International Water Resources Association) “World Water Day 2021: Valuing Water” címmel egy ingyenes webinar -ra invitálja az érdeklődőket.  A 2021-es Víz Világnapjának témája a „Víz megbecsülésére” -re irányul. A gazdasági kérdéseken túl ez a téma magában foglalja az emberek vízzel kapcsolatos környezeti, társadalmi, és kulturális értékét is. Ha érdekel a webinar, az IWRA felkészülésként javasolja az ENSZ 2021. évi vízfejlesztési jelentés ének tanu...

Egy korábbi bejegyzés ünkből már kiderült, mennyi természetes vagy épp emberi tevékenységből fakadó szennyezés érintheti vízbázisainkat. Most megismerkedhetünk azokkal a fizikai és kémiai víztisztítási eljárások kal, melyek segítségével a nyersvízből – legyen szó felszíni vagy felszínalatti vízről – végül biztonságos, tiszta ivóvizet állíthatunk elő. Hazánkban a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer az ivóvíz, így nem meglepő, hogy a víztisztításhoz precízen kidolgozott és megbízható technológiákat alkalmaznak. A különböző eljárások szükségessége a nyersvíz minőségétől függ, melyet a víz forrása nagyban befolyásol. Az ELTE Természettudományi Karán Záray Gyula professzor vezetésével, egy négytagú konzorcium összefogásában egy konténeres víztisztítási eljárás t fejlesztettek ki, amely kistelepüléseken tudja biztosítani a már biológiai úton megtisztított szennyvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítását és fertőtlenítését. Ez az új vízkezelési eljárás képes a környezeti veszélyt jelen...

Elgondolkodtál már a kérdésen: vajon honnan származik a poharadba töltött víz? Talán egy mészkőhegység karsztvizét fogyasztod? Vagy számodra is a Duna menti parti szűrésből biztosított a vízellátás? Esetleg egy mélyen a talpad alatt található vízadó réteg rejti ivóvizedet? Ebben a bejegyzésben az ivóvíz előállításához használt vízbázisok alapvető tulajdonságaival ismerkedünk meg. Az ivóvíz előállításához használt vízforrás, azaz nyersvíz többféle eredetű lehet: származhat felszíni vízből vagy a felszín alól, sőt akár közvetlenül a csapadékból is. Az ivóvíz eredete nagyban befolyásolja minőségét, kémiai összetételét, ezáltal élettani hatásait és a szükséges víztisztítási eljárásokat is. Amennyiben lehetséges, felszínalatti vizet célszerű  ivóvíznyerés céljából használni, mert ezek a vízbázisok általában kevésbé sérülékenyek, ezáltal tisztább, biztonságosabb ivóvizet tudnak szolgáltatni, mint a felszíni vizek . Ráadásul legtöbbször a kitermelésük is gazdaságosabb, és kevesebb tisztí...

Fenntartható mezőgazdaság, fenntartható divat, fenntartható fejlődés, fenntartható jövő, fenntartható vízgazdálkodás… Legtöbbünk találkozott már az előbbi kifejezésekkel. Ugyanakkor jobban belegondolva nem is olyan könnyű megfogalmazni, mit is jelent pontosan a fenntarthatóság. Vajon a fenntartható fejlődés elérhető cél, vagy inkább soha meg nem valósuló álomkép az emberiség számára? A fenntarthatóság fogalma az ENSZ 1987-ben kiadott Brundtland-jelentése szerint  jelen szükségleteink kielégítése anélkül, hogy ezzel akadályoznánk a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésében . Ez a definíció nyilvánvalóvá teszi a fenntartható fejlődés megvalósításának legnagyobb nehézségét is: senki sem tudhatja a jelenben, hogy pontosan milyen erőforrásokra, milyen mértékben lesz majd szüksége az emberiségnek a jövőben. Ugyanakkor a jelenlegi fejlődés és jólét elképzelhetetlen a természetes erőforrások, nyersanyagok használata nélkül, vagyis nem őrizhetünk meg mindent a következő generá...

A tiszta ivóvíz közös érték, egyben mindannyiunk számára elengedhetetlen szükséglet is. Ahogy az előző bejegyzésben már részletezésre került, a természetben zajló biológiai és kémiai folyamatok, valamint az antropogén szennyezés hatására azonban a nyers, kezeletlen víz ritkán felel meg az emberi fogyasztáshoz szükséges igen magas minőségi követelményeknek – annál is inkább, hiszen hazánkban az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer . A következőkben olyan hazai intézkedéseket tekintünk át, melyek a felszíni és felszínalatti vízkincs megóvását szolgálják! Forrás: https://www.vizugy.hu/print.php?webdokumentumid=62 A jó minőség elérésének egyik kulcsa a vízbázisvédelem , vagyis hogy vízkészleteinket természetes állapotukban minél jobban védjük a szennyeződésektől . Ennek során első lépésként állapotfelmérést kell végezni, majd ez alapján kidolgozható a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságos üzemeltetése. Ezt a vízbázis körüli védőterületek biztosítják, mel...

Idén áprilisban súlyos aszály sújtotta Magyarországot, mindössze 8,8 mm csapadékot regisztráltak (április 1. és 29. között) az átlagos 44 mm helyett. A májusi csapadékösszeg is várhatóan el fog maradni a sokévi átlagtól , és az európai csapadék anomália térképek is az átlagosnál szárazabb májust vetítenek elő. Forrás: https://www.hellovidek.hu/otthon/2020/04/20/egyre-rosszabb-a-helyzet-mar-az-egesz-orszagban-aszaly-van Nyugat- és Közép-Európa egyes részein a 2020. március 16. - április 15. közötti időszak volt a legszárazabb periódus 1979 óta - olvashatjuk a Másfélfok honlapján megjelent cikk ben. A meteorológusok előrejelzései szerint az elkövetkezendő évtizedekben az aszályok gyakoribbá válása valószínűsíthető különösen a nyári időszakokat tekintve. A klímamodell-szimulációk szerint is növekedni fog a nyári aszályok kialakulásának lehetősége Közép- és Dél-Európában. Ez a jövőkép várható a hazánk térségére is. Az aszály fogalmát a különböző tudományterületek a me...