Extrém száraz április
Idén áprilisban súlyos aszály sújtotta Magyarországot, mindössze 8,8 mm csapadékot regisztráltak (április 1. és 29. között) az átlagos 44 mm helyett. A májusi csapadékösszeg is várhatóan el fog maradni a sokévi átlagtól, és az európai csapadék anomália térképek is az átlagosnál szárazabb májust vetítenek elő.
Nyugat- és Közép-Európa egyes részein a 2020. március 16. - április 15. közötti időszak volt a legszárazabb periódus 1979 óta - olvashatjuk a Másfélfok honlapján megjelent cikkben. A meteorológusok előrejelzései szerint az elkövetkezendő évtizedekben az aszályok gyakoribbá válása valószínűsíthető különösen a nyári időszakokat tekintve. A klímamodell-szimulációk szerint is növekedni fog a nyári aszályok kialakulásának lehetősége Közép- és Dél-Európában. Ez a jövőkép várható a hazánk térségére is.
Az aszály fogalmát a különböző tudományterületek a meteorológia, hidrológia, mezőgazdaság és társadalom-gazdaság eltérően határozzák meg. Meteorológiai aszály definíció szerint az, ha csapadékhiány következtében az átlagos mértéket jelentősen és tartósan meghaladó vízhiány lép fel.
Hidrológiai értelemben aszályról akkor beszélhetünk, amikor a csapadékhiány a vízkészletekben megmutatkozik, hatása a meteorológiai aszály után jelentkezik.
A tartós vízhiány következtében csökken a talaj nedvességtartalma, az erős párolgás segíti a beszivárgás csökkenését, így a vízfolyások hozama és a sekély felszínalatti vizek szintje is csökken, fellép a hidrológiai aszály. A meteorológiai aszály hirtelen jelentkezik és gyorsan fejeződik be, míg a hidrológiai aszály sokkal hosszabb ideig tart mind a kialakulását, mind az megszűnését tekintve.
Aszályok a fokozódó felmelegedés (amely elősegíti a párolgást és így a talaj kiszáradását) és a csapadékeloszlás időbeli átrendeződése (nyári csapadék csökkenése) miatt alakulnak ki. Az aszály, és az általa okozott kár a vízkészletekre és a mezőgazdaságra is hatással van. E téren nem felejtkezhetünk el a felszínalatti vizekről sem!
Magyarországon a vizek visszatartásának és a felszínalatti víz utánpótlásának egyre nagyobb szerepe lesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, ahogyan erről egyre több helyen olvashatunk. Gyakran találkozhatunk azzal a szlogennel, hogy Magyarország szinte “víznagyhatalom”, ez-, mint általános kijelentés félrevezető. Magyarország felszíni vizek tekintetében tranzitország, így jelentős mértékben függ a szomszédos országoktól. Az országból kifolyó vizek 95%-a külföldről érkezik és mindössze 5%-a származik helyi csapadékból keletkező lefolyásból. Ezért ezt az ország területén leesett csapadék mennyiséget nem szabadna lefolyásként elengedni. Visszatartásával jelentős víztartalékokat lehetne felhalmozni.
“A klímaváltozás negatív hatásainak enyhítése érdekében kiemelten fontos a megfelelő csapadékvíz-gazdálkodás kialakítása, valamint az árvízi víztöbblet országhatáron belül tartása és a vízminőség biztosítása mellett, minél nagyobb mennyiségben a felszínalatti víztartókba juttatása.” ⎯ emelte ki Szabó Zsóka, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék PhD hallgatója, aki a Milánói Egyetem kutatóival és az OVF szakembereivel együttműködve e témát kutatja az ENeRAG H2020 projekt keretében.
“A klímaváltozás negatív hatásainak enyhítése érdekében kiemelten fontos a megfelelő csapadékvíz-gazdálkodás kialakítása, valamint az árvízi víztöbblet országhatáron belül tartása és a vízminőség biztosítása mellett, minél nagyobb mennyiségben a felszínalatti víztartókba juttatása.” ⎯ emelte ki Szabó Zsóka, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék PhD hallgatója, aki a Milánói Egyetem kutatóival és az OVF szakembereivel együttműködve e témát kutatja az ENeRAG H2020 projekt keretében.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése