Vízgazdálkodás, de hogyan?
Magyarország víznagyhatalom, ahogy gyakran hallani lehet a médiában. Ilyenkor többnyire a folyóvizekre gondolunk vagy a Balatonra. Ivóvizünk viszont több mint 90%-ban a felszín alól érkezik és hazánk termál-, és gyógyvizekben is gazdag. Ezzel a kedvező adottsággal nem csak élni, hanem tudatosan gazdálkodni is szükséges. A felszíni vizek szemünk előtt találhatók, a bennük zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket akár árvízről vagy aszályról vagy a Balaton algásodásáról van szó. Ugyanakkor hiába van a felszín alatti jelentős vízkincsünk, ha nem ismerjük kellőképpen, nem értjük a kapcsolatát a felszíni vizekkel, a vizes élőhelyekkel. Így bekövetkezhet az, hogy e vízkészleteket akaratlanul elszennyezzük, vagy egyszerűen nem gondoskodunk megújulásukról. E kérdések különösképpen égetőek ma, amikor egyre többet hallunk a vízvisszatartás szükségességéről. Mert hiába a kiváló adottságok, ha hagyjuk, hogy a folyók fölös vízkészletei áradáskor gyorsan kijussanak az országból, kizárva azt, hogy jótékonyan szétterüljön a mellékágakban, holtágakban táplálva ezzel a környező vizes élőhelyeket. Talán kevesen tudják, de a vizes élőhelyek, a folyók és a tavak is szoros kapcsolatban vannak a felszínalatti vizekkel. Az áradáskor szétterülő vizek egy része nem csak a talajba szivároghat be, de mélyebbre jut egészen a vízszintig, pótolva a felszínalatti vízkészleteket. Más helyeken a felszínalatti vizek láthatatlan módon alulról táplálják és fenntartják az ökoszisztémákat, tavakat folyókat biztosítva a sok esetben különleges vízminőséget. De hosszú aszályos időszakban e “nem értékelt” hozzájárulás révén maradhat víz a medrekben.
Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő a WWF oldalán megjelent cikkében egy Európai Unió által kibocsátott támogatás csomagra, a NextGenerationEU-ra hívja fel a figyelmet. Ez a csomag az EU helyreállítási tervének része, melynek eszközei felhasználásának célja többek között a kutatásfejlesztés és innováció (az Európai Horizont programon keresztül), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Dedák Dalma kiemeli: “A forrásból a természetes módszerekre alapozott vízmegtartó megoldásokat és területhasználat-váltást kellene támogatni (a táji adottságokhoz igazodva, természetes vízmegtartó módszerekre alapozott megoldásokat).”
“Hozzátehetjük, hogy e megoldások során nem szabad elfelejtkezni a felszínalatti vizek összetett és érzékeny rendszerének fenntartásáról, ami, ahogy láttuk, kihat felszíni vizeink és az ökoszisztémák állapotára. De egyidejűleg a felszín alatti térrészre, mint potenciális vízvisszatartási lehetőségre is gondolhatunk. Ami egyszerűen azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló, időszakosan kártékony hatású fölös vizet a felszín alatti pórusokban is visszatarthatjuk. Később aszályos időszakban ezek a vízkészletek ismét felszínre hozhatók. E lehetőséggel már a világ számos országában élnek. De természetesen csak nagy körültekintéssel, az összetett felszín alatti vízrendszerek mennyiségi és vízminőségi viselkedésének ismeretében indulhatnak ilyen projektek. S e munkában nélkülözhetetlen a rendszerek működését feltárni képes hidrogeológus szakemberek aktív részvétele” - emeli ki Mádlné Szőnyi Judit és Szkolnikovics-Simon Szilvia hidrogeológusok.
A természetes módszerekre alapozott vízvisszatartás, a Managed Aquifer Recharge - MAR témáról egy korábbi bejegyzésünkből lehet tájékozódni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése