Vízkörforgalom a felszín alatt is...

Az elobolygonk.hu Természet rovatában megjelent cikk a vizes élőhelyek jelentőségével foglalkozik. Tudtad, hogy a vizes élőhelyeknek is van világnapja és idén tartották az 50. évfordulóját? 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezmény t, amelyben az aláíró államok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, és 2000-ig 19 területet (köztük a Fertőt, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) került a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, és a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának napján tartjuk a vizes élőhelyek világnapját. De miket is sorolhatunk a vizes élőhelyek közé? "Wetland" -nek, azaz vizes élőhelynek nevezz...

Kolon-tó Forrás: https://www.kolon-to.com Magyarország víznagyhatalom , ahogy gyakran hallani lehet a médiában. Ilyenkor többnyire a folyóvizekre gondolunk vagy a Balatonra. I vóvizünk viszont több mint 90%-ban a felszín alól érkezik és hazánk termál-, és gyógyvizekben is gazdag. Ezzel a kedvező adottsággal nem csak élni, hanem tudatosan gazdálkodni is szükséges. A felszíni vizek szemünk előtt találhatók, a bennük zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket akár árvízről vagy aszályról vagy a Balaton algásodásáról van szó. Ugyanakkor hiába van a felszín alatti jelentős vízkincsünk, ha nem ismerjük kellőképpen, nem értjük a kapcsolatát a felszíni vizekkel, a vizes élőhelyekkel. Így bekövetkezhet az, hogy e vízkészleteket akaratlanul elszennyezzük, vagy egyszerűen nem gondoskodunk megújulásukról. E kérdések különösképpen égetőek ma, amikor egyre többet hallunk a vízvisszatartás szükségességéről. Mert hiába a kiváló adottságok, ha hagyjuk, hogy a folyók fölös vízkészl...

A Föld Napja (április 22) alkalmából szerte a világon különféle eseményeket szerveznek, melyekkel a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet. Ha behunyt szemmel magunk elé képzeljük a Földet, akkor egy “Kék bolygót” látunk. Ez pedig a víznek köszönhető, ami a Föld felszínének mintegy háromnegyed részét borítja.  Tudtad, hogy a Földön található összes víz mintegy 97,2%-a sós tengervíz? Az édesvíz mennyisége csupán 2,8%-a a Föld vízkészletének, melynek jelentős része (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban vagy gleccserek formájában található, kötött víztömeg formában. Így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 %-a. Talán meglepő, de jó ha tudod, hogy a hozzáférhető édesvízkészlet 98%-a a felszín alatt rejtőzik. Ehhez képest szinte elenyésző a felszíni vizek és a talajnedvesség édesvízkészlete. A Föld napján  “fedezzük fel” a láthatatlan felszínalatti vizeket! Ábra: Freeze és Cherry 1979; Fetter 1994 nyomán Forrás: Mád...

Vajon mit tapasztalnánk, ha követnénk egy vízcsepp útját néhány napon, éven, akár évtizeden keresztül? Hányszor változna a halmazállapota? Mennyi időt töltene el a különböző közegekben? Milyen természeti folyamatokban venne részt? E kérdésekre a vízkörforgalom mélyebb megértésével kaphatunk választ. Vízkörforgalom (USGS nyomán lefordítva) Forrás: USGS Globális szinten a bolygónk zárt hidrológiai rendszert alkot , vagyis a Földön található víz mennyisége konstansnak tekinthető még évmilliók távlatában is. Ugyanakkor a vizek folyamatos mozgásban vannak és állandó változáson mennek keresztül . Ez az egyirányú, ciklikus változás, melynek során a víz a Föld három nagy rezervoárja: atmoszféra, litoszféra, hidroszféra (és ezek alrendszerei) közt különböző formában, körforgásszerűen „vándorol”, a vízkörforgalom rendszere. A folyamat energetikailag vezérelt: a Napból sugárzás formájában érkező energia generálja, majd az energiaminimumra való törekvés elve érvényesül. A vízkörforgalom tárolói (W...

Befejeződött a Rába árvízi figyelmeztető és előrejelző modell fejlesztése. - olvasható a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján megjelent hír ben. Az Európai Unió által az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program keretében támogatott, 2016-ban indult Raab Flood 4cast projektben a Rába folyó meglévő kiépített árvízi figyelmeztető és előrejelző rendszerét fejlesztették tovább magyar és osztrák szakemberek. A munka során a hidrodinamikai és hidrológiai modellek aktualizálását, a számítógépes háttér fejlesztését, és az előrejelző szoftverek frissítését végezték el. Forrás: http://www.nyuduvizig.hu/raab_flood_4cast_hu/4-5/ A korszerű, grafikus megjelenítést alkalmazó nagy teljesítményű számítógépes rendszer – különböző árvízi helyzetekben – pontos vízállás és vízhozam adatok alapján, több lehetséges csapadék és elöntés-forgatókönyvet is felhasználva alkalmas valós idejű árvízi elöntések előrejelzésére. A frissített modell biztosítja az árvízi véde...

A fák a Duna–Tisza közi homokhátságokon nem megtartják, hanem csökkentik a talaj víztartalmát, ezzel pedig gyorsítják a kiszáradást, az elsivatagosodás folyamatát. A  24.hu tudomány rovatában megjelent cikk ben ezzel a témával foglalkozik az a kutatómunka, amit Dr. Tölgyesi Csaba biológus vezet. Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének munkatársai azt vizsgálták, miként hat a fás szárú vegetáció a regionális vízháztartásra. "Az itt talajba szivárgó csapadék lejut a talajvízbe, amely igen lassan áramolva a mélyebben fekvő, akár több tucat kilométerre lévő vizes élőhelyeket táplálja, és egyúttal a környező vetések gyökérzónája számára is biztosítja a nélkülözhetetlen vízutánpótlást. A kecskeméti eső az izsáki gazdák termését öntözi." - nyilatkozta Dr. Tölgyesi Csaba. A biológus fenti állítását megalapozó hidrogeológiai kutatási eredményeket a Professzúra munkatársai, Mádlné Dr. S...

Idén áprilisban súlyos aszály sújtotta Magyarországot, mindössze 8,8 mm csapadékot regisztráltak (április 1. és 29. között) az átlagos 44 mm helyett. A májusi csapadékösszeg is várhatóan el fog maradni a sokévi átlagtól , és az európai csapadék anomália térképek is az átlagosnál szárazabb májust vetítenek elő. Forrás: https://www.hellovidek.hu/otthon/2020/04/20/egyre-rosszabb-a-helyzet-mar-az-egesz-orszagban-aszaly-van Nyugat- és Közép-Európa egyes részein a 2020. március 16. - április 15. közötti időszak volt a legszárazabb periódus 1979 óta - olvashatjuk a Másfélfok honlapján megjelent cikk ben. A meteorológusok előrejelzései szerint az elkövetkezendő évtizedekben az aszályok gyakoribbá válása valószínűsíthető különösen a nyári időszakokat tekintve. A klímamodell-szimulációk szerint is növekedni fog a nyári aszályok kialakulásának lehetősége Közép- és Dél-Európában. Ez a jövőkép várható a hazánk térségére is. Az aszály fogalmát a különböző tudományterületek a me...