Nem kellenek telepített fák a Duna-Tisza közi homokhátságra

A fák a Duna–Tisza közi homokhátságokon nem megtartják, hanem csökkentik a talaj víztartalmát, ezzel pedig gyorsítják a kiszáradást, az elsivatagosodás folyamatát. A 24.hu tudomány rovatában megjelent cikkben ezzel a témával foglalkozik az a kutatómunka, amit Dr. Tölgyesi Csaba biológus vezet. Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének munkatársai azt vizsgálták, miként hat a fás szárú vegetáció a regionális vízháztartásra.

"Az itt talajba szivárgó csapadék lejut a talajvízbe, amely igen lassan áramolva a mélyebben fekvő, akár több tucat kilométerre lévő vizes élőhelyeket táplálja, és egyúttal a környező vetések gyökérzónája számára is biztosítja a nélkülözhetetlen vízutánpótlást. A kecskeméti eső az izsáki gazdák termését öntözi." - nyilatkozta Dr. Tölgyesi Csaba.

A biológus fenti állítását megalapozó hidrogeológiai kutatási eredményeket a Professzúra munkatársai, Mádlné Dr. Szőnyi Judit, Tóth József és Szkolnikovics-Simon Szilvia tették 2005 és 2009 között nemzetközi és hazai lapokban publikált tanulmányaikban. A hétköznapi ember számára "láthatatlan" felszínalatti vízáramlásokat tanulmányozták kútadatok feldolgozásával. Rámutattak, hogy a Kecskeméten beszivárgó vizek eljutnak egészen Fülöpszállásig, míg az Ágasegyházán lehulló esők az izsáki gazdáknak okoznak víztöbbletet. De hasonlóképpen ezek a vízáramlások a hátság keleti távolabbi területeire is vizet juttatnak. Ezek a hidrogeológiai eredmények támasztják alá Tölgyesiék ökológiai megállapításait.

Egy 2005-ben, Mádlné Dr. Szőnyi Judit és munkatársai által publikált ábra a homokhátság és a távolabbi területek felszínalatti összeköttetéseit mutatja. E kapcsolat a terület vízpótlása, a további erdőtelepítés és az öntözés tervezése, valamint a természetvédelem és az élőhelyek megőrzése is megkívánja a figyelembe vételüket.

"Az erdőtelepítéssel a Duna-Tisza-közén a homokos feltalaj megköthető - azaz szél általi szállítása megakadályozható. Azonban a felszínalatti víztartók vízháztartását kedvezőtlen irányba befolyásolják a fák. Ugyanis a gyökérzónából felveszik a felszín alá beszivárgott, a víztartók vízkészletének utánpótlódása szempontjából fontos vízmennyiség jelentős részét. Ezáltal nem engedik mélyebbre szivárogni azt" - tette hozzá a tanulmányt szemléző Csiszár Endre hidrológus.