Bejegyzések

hidrogeológia címkéjű bejegyzések megjelenítése

Magyarországi ivóvizek urántartalma – lehetséges jövőbeli kockázat?

Kép
A megfelelő minőségű ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, melyet napjainkban egyre nehezebb biztosítani. A tudományos fejlődésnek köszönhetően egyre több ismeret áll rendelkezésünkre arról, hogy a vízben oldott különféle anyagok közül melyek és milyen mértékben ártalmasak az emberi egészségre . Így új szennyezőanyagok kerülnek azonosításra vagy akár korábban már ismert elemekről derül ki, hogy ártalmasak. Az elmúlt években került előtérbe például az is, hogy az ivóvizek természetes módon tartalmazhatnak oldott uránt , mely urántartalom egy bizonyos koncentráció (30 µg/l) felett egészségkárosító hatással bír.  A tudományos eredményekre adott válaszul az Európai Unió és ezzel együtt Magyarország is szigorította az ivóvíz minőségére vonatkozó szabályozásait. Hazánkban az emberi fogyasztásra szánt ivóvizek minőségére vonatkozó követelményeket tavaly óta új jogszabály, az 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet tartalmazza. A korábbi szabályozáshoz képest ez a Kormányrendelet új param...

Kifűthető volna Magyarország földgáz helyett földhővel? A geotermia jövője a hazai energiamixben // Másfélfok sajtóklub

Kép
A “ Másfél fok - éghajlatváltozás közérthetően ” éghajlatváltozással foglalkozó tudományos ismeretterjesztő blog 2024. március 27-én online sajtótájékoztató t tartott, melynek témája a hazai geotermikus energia fűtési célú hasznosítás. Az esemény meghívott szakértője Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, az MTA doktora, egyetemi tanár az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatóközpont vezetője, akinek - előadása megtartása után - a hazai sajtó prominens képviselői tehették fel a témához kapcsolódó kérdéseiket.   Egyáltalán mire használjuk inkább itthon a geotermiát, villamos energia előállítására vagy fűtésre? Magyarország geotermikus potenciálja jelentős, azonban miért nem lehet egy az egyben megcsinálni azt, amit Izlandon? Összehangolható a geotermia bővítése a vízkincs megőrzésével, vagy ezek kizárják egymást és választanunk kell? A geológiai adottságok vagy a technológia a meghatározó? Többek között ezek...

Kutatók Éjszakája 2023

Kép
Az ősz beköszöntével szeptember utolsó péntekén hagyományosan a tudományé a főszerep, hiszen minden évben ezen a napon kerül megrendezésre a Kutatók Éjszakája . Idén szeptember 29-én több, mint ezren látogattak el az ELTE Természettudományi Karára, ahol a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület tel közösen számos izgalmas programmal várta a felszínalatti vizek iránt érdeklődőket. Két diákcsoport már a kora délutáni órákban rendhagyó földrajzórán vett részt a kutatók vezetésével, ahol a vízkörforgalom folyamatait és a felszínalatti vizek működését és jelentőségét ismerhették meg. A nagyközönség a Professzúra standjánál egész este a nagysikerű Láthatatlan és látható vizek terepasztalán kapott betekintést a felszínalatti vizek rejtőzködő világába, emellett kísérleteken keresztül tanulhatott a hidrogeológiában használatos legfontosabb fogalmakról, mérőszámokról. A vízföldtani kutatómunka gyakorlati oldala iránt érdeklődők i...

Duna Nap 2023

Kép
„Őrizzük meg kéknek a Dunát!” – hangzott az idei Duna Nap jelmondata, melyet immár 20. alkalommal rendeztek meg a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából, idén június 17-én. A program ezúttal a Gyerek Sziget rendezvényhez csatlakozott, így a tizenegy meghívott szervezet a Hajógyári-szigeten kínált izgalmas és tartalmas időtöltést sokszáz  érdeklődő családnak. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra, ELTE  és a DUNAKÉKE Egyesület standja Fotó: Kis-Csitári Teréz A Duna Nap helyszínén a kiállítók sátraihoz érve a gyerekek Duna útlevelet vehettek át, s az egyes standokon végighaladva játékos ismeretterjesztő feladatok teljesítése során pecséteket szerezhettek. Az összes pecsétet begyűjtve új ismeretekkel és egy kis ajándékcsomaggal gazdagodhattak. A gyermekeket többek közt ráksimogatás, óriás kirakós játék, és víziállat-kvíz várta. Az immár hagyománynak számító dunai haltepelítés, illetve árvízvédelmi bemutató sem maradt el. A Professzúra idén is r...

Előadás a klímaváltozás és a felszínalatti vizek témakörében

Kép
Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Professzorok Batthyány Köre felkérésére 2023. május 22-én előadást tarott A vízciklus láthatatlan része - klímaváltozás és alkalmazkodás címmel. Az előadást élénk figyelem kísérte, majd egy órás beszélgetés bontakozott ki a résztvevők és az előadó között. Szó esett a mérnöki és természettudományos szemlélet közelítésének fontosságáról, a téma vízdiplomáciai jelentőségéről, a kutak aktuális problémaköréről, a termálvíz visszasajtolásról és a felszínalatti vizekre bevezetett rendszerszemlélet fontosságáról. A felszínalatti vizek a vízciklus láthatatlan részét képezik. Sajnos ma még régi beidegződések uralják a közgondolkodást, mint vízzárókkal elválasztott talajvíz és rétegvíz, melyeket a tudomány régen túlhaladott. Az új ismeretek széleskörű elterjedése hiányában nehéz napjaink kihívásaival szembenézni.  A vízproblémák alapja az egyenlőtlen eloszlás, túlhasználat, minőségi gondok az egyéb globális és helyi kihívásokhoz kapcsolódóan. A láthatatlant látha...

Magánkutakkal kapcsolatos hasznos információk

Kép
Felszínalatti vízkincsünk mennyiségi és minőségi értelemben is fenntartható igénybevételének egyik alappillére, hogy a napjainkban jóformán minden kertben megtalálható ásott, vert, fúrt kutakat szakszerűen szakemberekkel alakítsuk ki, tartsuk karban és ha szükséges szüntessük meg. Ahhoz, hogy a szakszerűséget adott esetben mi magunk is tudjuk ellenőrizni, fontos, hogy hiteles forrásból származó és szakmailag helytálló információkkal rendelkezzünk ebben a témakörben, ugyanúgy, ahogyan bármilyen megvásárolt műszaki cikkhez rendelkezésre áll a használati és kezelési útmutató. Háztartási kutak létesítésével, fenntartásával-üzemeltetésével és megszüntetésével kapcsolatos hasznos információkhoz a http://kuttulajdonos.vizugy.hu oldalon lehet tájékozódni. További hasznos letölthető útmutatók és érdekességek a témával kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán.

Láthatatlan és látható vizek terepasztala

Kép
Az idei Víz Világnapja alkalmából készült el a Látható és láthatatlan vizek terepasztala azzal a céllal, hogy bemutassa a felszíni és felszínalatti vizek kölcsönhatását, a hozzájuk köthető természeti jelenségeket és azok társadalmi jelentőségét. A terepasztal létrehozását a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) kezdeményezte, és saját maguk építették meg azt Tóthi Tamara, Tóth Melitta, és Oláh Soma egyetemi hallgatók tervei alapján, Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia és Mádlné Dr. Szőnyi Judit oktatók támogatásával. Fotó: DUNAKÉKE „Az egész terepasztal működését a vízkörforgalomra alapoztuk. Egyrészt szerettük volna bemutatni, hogy a légköri jelenségek, a felszíni vizek, és a felszínalatti vizek összefüggő rendszert alkotnak, a víz állandóan mozgásban van közöttük. Sőt mi több, a vízkörforgalom a klímaváltozás hatására drasztikusan változik, amit szintén igyekeztünk valósághűen szemléltetni. Harmadrészt, megjelenik az emberi tevékenység szerepe is, amely eléggé ...

Magyar Tudomány Ünnepe 2022

Kép
A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvény keretében adott otthont a “200 éve született Szabó József, a hazai geológia megteremtője” című előadóülésnek 2022. november 9-én. A bicentenárium alkalmából az esemény Szabó József gazdag életútján keresztül mutatta be a geológia főbb tudományterületeinek fejlődési trendjeit. A program részeként Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Prof. Szűcs Péter (egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem általános és tudományos rektorhelyettese, az MTA levelező tagja) közösen mutatták be a „Tegyük láthatóvá a láthatatlant” – A vízföldtan XXI. századi kihívásai” című előadásukat. Az UNESCO és a csatlakozó szervezetek a víztudomány tekintetében a figyelmet – a címben szereplő szlogen értelmében – a 2022. évben a vízföldtanra és a felszínalatti vizekre irányítják. Az év folyamán világszerte és hazánkban is zajlanak szakmai és a nagyközönség ismereteinek bővítését segítő rendezvények a rejtett felszínalatti vizekkel kapcsolatban. Ennek jegyében a két e...

Stabil elköteleződésünk a felszínalatti vizek, források iránt

Kép
Az EGU (European Geosciences Union) “Water Undergound” blogján megjelent írását Tóth Ádám és munkatársainak a források és a felszínalatti vizek kapcsolatát bemutató cikke ihlette. A Water Underground egy felszínalatti vizekkel foglalkozó blog, melyet hidrogeológusok nemzetközi csoportja  szerkeszt szakemberek és minden érdeklődő számára, aki fontosnak tartja a felszínalatti vizek folyamatainak megértését. A Tom Gleeson által elindított és vezetett blog az első olyan, amelyet az EGU és az AGU blogszférában egyaránt tárolnak.  A felszínalatti víz – a világ legnagyobb édesvízkészlete – olyan életfenntartó erőforrás, amely több milliárd embert lát el ivóvízzel, központi szerepet játszik az öntözéses mezőgazdaságban, és számos ökoszisztéma egészségét befolyásolja. A bejegyzés Horatius római költő forrásoknak tisztelgő ódájával indul és azokat „forrásoknak” vagy „szökőkutaknak” nevezi. Nem is csoda, hiszen  kiváló minőségű vizet tudnak biztosítani, mely még a mediterrán n...

A magyarországi karsztvidékek hidrogeológiája

Kép
2022 augusztus 2-tól már elérhető online formában a “Hydrogeology of the Karst Regions in Hungary” című könyvfejezet, ami a “Cave and Karst Systems of Hungary” könyben  jelent meg. A szerzők a Professzúra munkatársai: Mádlné Szőnyi Judit, Erőss Anita, Csondor Katalin, Iván Veronika és Tóth Ádám .  A könyvfejezetben a változatos geológiai és hidrogeológiai adottságokkal rendelkező magyarországi karsztvidékek egységesen a medenceléptékű felszínalatti vízáramlási szemléletben kerülnek bemutatásra és tárgyalásra. Ennek hátteréül a felszínalatti vízáramlási rendszerek karbonátos régiókra történő  adaptálása szolgált. Ami  újszerű megközelítést kínál a karszthidrogeológiai vizsgálatokhoz. A könyvfejezet a rendelkezésre álló szakirodalom újra értelmezésével   valamennyi hazai karsztos  régióra átfogó áttekintést mutat be a hidrogeológiai környezetről (domborzat, éghajlat és geológia), a felszínalatti víz áramlási mintázatáról és folyamatairól (áramlási rend...

CHARM-EU ÉVZÁRÓ, ELTE CHARM-EU Award díjátadó

Kép
Tóth Ádám geofizikus-hidrogeológus, Pofesszúra munkatárs 2020 óta tagja az ELTE CHARM-EU Szövetség nek mint a “Water” szakirány facilitátora. A Szövetség ELTE-s közössége 2022. július 7-én tartotta  meg az első személyes találkozóját az Aula Magnában, ahol bemutatták a CHARM-EU oktatási alapprojekt, a TORCH kutatási-innovációs projekt, illetve az UNI-ECO projekt eredményeit, és átadták az ELTE CHARM-EU Award díjakat is. Balról jobbra: Takó Ferenc, a CHARM-EU Iroda vezetője; Lénárt Krisztina, az Oktatási Igazgatóság osztályvezetője; Erdei Luca (PPK), a Mobility munkacsomag vezetője; Fazekas Ágnes Sarolta (BGGYK), az Inclusion munkacsomag vezetője; Felvinczi Katalin (PPK), a Life and Health szakirány facilitátora és Tóth Ádám (TTK), a Water szakirány facilitátora Fotó: www.elte.hu A CHARM-EU oktatási alapprojekt egyes területeinek munkáját az ELTE-n koordináló szakértők foglalták össze. A felszólalók között Tóth Ádám a második fázis választható témái (Life and Health, Food, Water)...

Két cím egy napon: Mádlné Dr. habil Szőnyi Judit, az MTA doktora

Kép
2022. június 28-án adták át az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében tartott ünnepségen az MTA doktori oklevelet nyolcvan kutató részére, köztük négy ELTE kutatónak . Az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között szerepel, Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Tóth József és Erzsébet hidrogeológia Professzúra vezetője. A doktori eljárás még 2020 májusában zárult a disszertáció megvédésével . Mádlné Dr. Szőnyi Judit habilitációs órájára 2022. május 13-án került sor online keretek között, ahol a bírálók 100%-ra értékelték teljesítményét. Az MTA doktori cím átadásával egyidőben az Egyetemi Habilitációs Bizottság úgy döntött, hogy a habilitált doktori címet is viselheti. Balról jobbra: Freund Tamás az MTA elnöke, Mádlné Dr. habil Szőnyi Judit, Benkő Elek az MTA levelező tagja Fotó: mta.hu Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot folytat ki. Háro...

Az MTA 195. közgyűlése - Előadóülés a barlangok és a karszt nemzetközi éve alkalmából

Kép
Az MTA 195. közgyűléséhez kapcsolódóan 2022. május 19-én tudományos ülést tartott az MTA Székház Nagytermében a barlangok és a karszt nemzetközi éve alkalmából.  Részletes program Mádlné Szőnyi Judit előadása tartása közben A fotó forrása:  MTA Erőss Anita előadása tartása közben A fotó forrása:  MTA Az eseményen a Professzúra részéről két munkatársunk tartott előadást. A délelőtti szekcióban Mádlné Dr. Szőnyi Judit a “Medenceléptékű áramlási rendszerek hazai karsztterületeken - ismeretek új értelmezésben” című előadását mutatta be. A délutáni szekcióban Dr. Erőss Anita "Hidrogeológiai és szpeleológiai kutatások a Villányi-hegységben" című előadását ismertette a hallgatósággal. Az előadóülésről készült felvétel az MTA youtube csatornáján megtekinthető.

AAPG Europe Regional Conference 2022

Kép
Az AAPG (American Association of Petroleum Geologist) első Magyarországon szervezett konferenciá jának központi témái a globális energia átmenethez kapcsolódtak, így kapott helyet egy a geotermikus energia hasznosítás és a szénhidrogén ipar lehetséges együttműködésével foglalkozó szekció is. A konferencia szervezőbizottságának tagjaként Mádlné Szőnyi Judit (ELTE) a “Geotermikus szekció” társszervezője is volt Andrea Moscariello (University of Geneva) professzorral együtt. A szekció további társelnökei Czauner Brigitta (ELTE) és Tóth Ádám (ELTE) voltak. A meghirdetett témák közül ennek a szekciónak a témája bizonyult a legnépszerűbbnek, ami mutatja a szénhidrogén ipar és a geotermia közeledését. Három blokkban összesen 18 előadás és több poszter foglalkozott a kérdéskörrel. Az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai és diákjai számos, az éppen lezáruló ENErAG projektet is ér...

Víz Világnapja linkek

Kép
Az alábbiakban a Víz Világnap ján a témában íródott cikkek lettek összegyűjtve. Aki szemezgetne, tájékozódna ezen “ünnep” alkalmából összeszedett írásokban, az most itt megteheti! Jó olvasást és tájékozódást! 📌 Láthatóvá tenni a láthatatlant - Konferencia a felszín alatti vizekkel való gazdálkodásról 2022. március 25. 📌 A víz világnapja 2022: fókuszban a felszín alatti vizek 📌 Kincs a lábunk alatt – óvjuk-e eléggé a felszín alatti vizeinket? 📌 VÍZ VILÁGNAP: Létfontosságú érték a földfelszín alatt 📌 Pápai üzenet a Víz világnapjára: „Az ivóvízhez való jog összefügg az élethez való joggal” 📌 AZ IVÓVÍZ ÉRTÉK – A MAGYAR VÍZIKÖZMŰ SZÖVETSÉG ÜZENETE A VÍZ VILÁGNAPJÁN 📌 "OKOS" vízkészlet-gazdálkodás a környezettudatosság jegyében címmel Csiszár Endre hidrogeológus tartott előadást a könyvtárban a Víz világnapján 📌 VÍZ VILÁGNAPJA - SZEMLÉLETFORMÁLÁSBA KEZD A MIVÍZ 📌 WWF Víz Világnapja fb poszt 📌 Ivóvíz a hegy gyomrában – feltárult a Gellért-hegy legtitokzatosabb termének kap...

Víz Világnapja március 22.

Kép
  Minden év március 22-én világszerte felhívják a figyelmet a víz jelentőségére. Idén sincs másként, ráadásul a 2022-es év a felszínalatti vizek éve is egyben! “Felszín alatti vizek - Láthatóvá tenni a láthatatlant” jelmondat üzenete az, hogy ugyan nem látjuk közvetlenül a szemünk előtt rejtve maradó vizeket, mégis fontos figyelni rájuk, tudni róluk, mert értékük felbecsülhetetlen. Az idő előrehaladtával jelentőségük csak fokozódni fog.  A “felszín alatti világ" jelentőségét tovább növeli, hogy az életünkhöz szükséges vízkészletek jelentős részét innen nyerjük ki. Gondoljunk csak ivóvízkészleteinkre, az élelmiszerek előállításához szükséges vízmennyiségre, vagy a termálfürdők testi és lelki felüdülést biztosító hévizeire, a zöldségtermelésben és a távfűtő hálózatokban felhasznált hőenergiáról nem is beszélve. Fontos, hogy ezzel az értékes kinccsel megfelelő tudatossággal gazdálkodjunk annak érdekében, hogy még nagyon sokáig megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelke...

IAH közlemény: Víz Világnapja március 22.

Kép
A Hidrogeológusok Nemzetközi Szervezetének (IAH) a Víz Világnapja (március 22.) alkalmából kiadott angol nyelvű közleményének magyar változata.

A klímaváltozás kézzelfogható - Sivataggá válik a Duna-Tisza köze?

Kép
Már több bejegyzésben is beszámoltunk az igencsak valós problémáról: fokozott vízhiány tapasztalható Duna Tisza közi Homokhátság területén . Ezek: Van megoldás a homokhátsági kistelepülések vízhiányára; Sivatagi vidék a Duna-Tisza közén; Ahol a láp és a homokbuckák találkoznak – a Kolon-tó; Nem kellenek telepített fák a Duna-Tisza közi homokhátságra. Duna-Tisza köze a Kiskunsági Nemzeti Park területén Forrás: ng24.hu Csiszár Endre hidrogeológus, a BÁCSVÍZ Zrt. munkatársa munkájához kötődően gyakran végez terepbejárásokat a Homokhátság területén is ismer néhány helyben élő gazdát, őstermelőt. 2021. tavaszán beszélgetett egy kunszállási gazdával, aki földet művel és állatokat tart. Az illető elmesélte, hogy az ősgyep kaszált hozama a korábbiakhoz képest a felére csökkent, ugyanis nincs elegendő víz, nedvesség . A helyiek “szudáni füvet” ültetnek, mely egy száraz klímát kedvelő növény. Csak abból tudnak megfelelő mennyiséget termelni, majd lekaszálni az állatok számára. Brutálisnak mondh...

Van megoldás a homokhátsági kistelepülések vízhiányára

Kép
Hogyan lehet egy településen lokálisan enyhíteni a klímaváltozás hatásait? Milyen kisléptékű és megfizethető természetközeli vízgazdálkodási megoldások javasolhatók egy-egy település vízmegtartó-képességének javítására? Erre mutat jó példát Ruzsa , Magyarország egyik legszárazabb részén, a Homokhátságon található község, amivel a 444.hu cikk e is foglalkozott. Ruzsa a LIFE-MICACC projekt egyik mintahelyszíne - egy korábbi blogbejegyzésben bemutattuk a mintaprojekteket - ami jó például szolgálhat a többi hátsági önkormányzat számára egy település vízmegtartási problémájának kezelésére. A cikk megemlíti, hogy Magyarország víznagyhatalom, viszont csak a nagy, országunkba belépő, majd onnan távozó folyók tekintetében. “A klímaváltozás negatív hozadékai azonban nálunk is érződnek és vízkészleteink csökkenő tendenciát mutatnak. Ezért is nagyon fontos a víz helyben tartása, különben az elvezetett vizek a folyók által rövid úton elhagyják az ország területét, ahelyett, hogy felszínalatti ví...

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2021

Kép
A Magyar Tudományos Akadémia 2021 novemberében tizennyolcadik alkalommal rendezte meg a hazai tudományos élet kitüntetett eseményét, a „Magyar Tudomány Ünnepe” (MTÜ) című országos és határon túli programsorozatot. A 2021. évi MTÜ mottója:  „TUDOMÁNY: IRÁNYTŰ AZ ÉLHETŐ JÖVŐHÖZ.” A rendezvénysorozat célja, hogy hitelesen bemutassa a legújabb tudományos eredményeket, és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt. 2021. november 4-én a Pannon Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága szervezésében tartott ünnepséget az egyetem aulájában, melyet Prof. Dr. Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem rektora nyitott meg. Ünnepi köszöntőt mondott Prof. Dr. Kollár László, az MTA főtitkára , valamint felszólalt Prof. Dr. Padisák Judit akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának (VEAB) elnöke . Az esemény ünnepi előadását Mádlné Szőnyi Judit, MTA doktor “Felszínalatti vizek, a hidrológiai ciklus ...