Vízkörforgalom a felszín alatt is...

A napokban komoly esőzéseknek voltunk szemtanui vidéken, városokban és a fővárosban egyaránt. Az özönvíz jelenlétét leginkább a lebetonozott utcákon, köztereken, a nagyvárosokban, így Budapesten tapasztalhattuk. E kapcsán írt és jelentette meg cikkét “Harc a villámárvizek ellen: elkezdődött Budapest szivacsvárossá alakítása” címmel a telex.hu . A cikk említést tesz a 2021-ben indult Városi Eső Projekt -ről, ami több budapesti kerület részvételével és számos szakmai partner együttműködésével jött létre annak érdekében, hogy támogassa a városi klímaadaptációt a csapadékkezelés terén. Fontos és mielőbbi megoldásra váró feladat a városi “többlet” csapadék-kezelés, melyet a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárási események eredményeznek. Egyszer tombol az aszály máskor pedig nagy hőmérséklet csökkenéssel óriási mennyiségű csapadék hull le rövid időn belül. A mesterséges épített környezet, a lebetonozott térszínek, kevés zöldfelület, növények hiánya mind hozzájárulnak az özönvízszerű ...

“Szivacsváros” . Egy újabb kifejezés a környezettudatos listán, ami fenntartható, zöld, környezetbarát, rugalmas, jövőálló és alternatívát jelent olyan fenntarthatósági problémára, mint az esővíz megtartása, a víz hasznosítása . A bejegyzés a World Future Council cikke alapján készült. Bármilyen furcsán is hangzik a szivacsváros kifejezés hatalmas támogatást kapott, különösen Kínában. A  kínai kormány már 16 kísérleti várost ki is választott , és számukra 400-600 millió jüant különített el olyan innovatív vízgazdálkodási stratégiák megvalósítására, amelyek fokozatosan “szivacsvárosokká” változtatnák ezeket a településeket. Az egyik ilyen város az észak-kínai Harbin, ahol egy 34 hektáros városi “zápor vízparkot” alakítottak ki a sikeres Sponge City beavatkozás keretében. A zápor vízpark többféle ökoszisztéma funkciót lát el: összegyűjti, tisztítja és tárolja a hirtelen lezúduló csapadékvizet, és engedi, hogy beszivárogjon a víztartókba. Ugyanakkor védi és helyreállítja az őshonos...

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a környezet-tudatosság. Nincsen ez másképpen a vízkészlet-gazdálkodás területén sem. Az alábbiakban Csiszár Endre hidrogeológus foglalta össze a kert körüli vízgazdálkodási tanácsokat. Otthonainkban a kerti dísznövényeket, virágokat, fákat és veteményest is megfelelő mennyiségű és minőségű öntözővízzel szeretnénk ellátni. Ehhez leginkább sekély mélységű fúrt kutakat és a tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvizeket használjuk fel . Az öntözővíz mennyiségén és minőségén felül kiemelten fontos a megfelelő talajművelés alkalmazása, mely a talaj fellazításán, a háztartásban keletkező szerves anyagok komposztálást követő talajerő-utánpótlási célú felhasználásán, és szükség esetén -  a gyökérzóna környezetében a talajfelszín növénymaradványokkal (pl. levelekkel) történő “lefedésén” alapul. Komposztálás Forrás: Xforest.hu Komposzt kijuttatása a növények gyökérzetéhez Forrás: Dr. Kocsis István: Komposztálás, biogáztermelés (2011) Talajlazítás, -eg...

Hogyan lehet egy településen lokálisan enyhíteni a klímaváltozás hatásait? Milyen kisléptékű és megfizethető természetközeli vízgazdálkodási megoldások javasolhatók egy-egy település vízmegtartó-képességének javítására? Erre mutat jó példát Ruzsa , Magyarország egyik legszárazabb részén, a Homokhátságon található község, amivel a 444.hu cikk e is foglalkozott. Ruzsa a LIFE-MICACC projekt egyik mintahelyszíne - egy korábbi blogbejegyzésben bemutattuk a mintaprojekteket - ami jó például szolgálhat a többi hátsági önkormányzat számára egy település vízmegtartási problémájának kezelésére. A cikk megemlíti, hogy Magyarország víznagyhatalom, viszont csak a nagy, országunkba belépő, majd onnan távozó folyók tekintetében. “A klímaváltozás negatív hozadékai azonban nálunk is érződnek és vízkészleteink csökkenő tendenciát mutatnak. Ezért is nagyon fontos a víz helyben tartása, különben az elvezetett vizek a folyók által rövid úton elhagyják az ország területét, ahelyett, hogy felszínalatti ví...

Örömmel fogadjuk a nyomtatott sajtóban és az online médiában megjelenő vízzel, különösen a felszínalatti vízzel kapcsolatos cikkeket és írásokat. Most egy rádióműsort idézünk fel, ahol a tudatos vízhasználat került előtérbe! Forrás:  200+ Simple and Practical Ways to Save Water 2021. június 2-án a Kossuth Rádió “Napközben” című műsorában a tudatos víztakarékossággal foglalkoztak. Egy kutatásról esett szó, mely hazánk lakosainak vízhasználati szokásait vizsgálta. Azt vizsgálták, hogy mosogatás, fogmosás során mennyi vizet használunk mindennapi rutinjaink során. A kutatás szerint a 40 év feletti korosztály figyel leginkább a vízhasználatra, de ők is főként pénzspórolási szempontból. A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbb vizet tisztálkodásra és mosogatásra használják fel a magyarok.  De nem dőlhetünk hátra, mondván Magyarország gazdag vizekben, mert egyáltalán nincs arról szó, hogy végtelen és kimeríthetetlen lenne vízkészletünk. A klímaváltozás beleszól ebbe az egyensúlyb...

Kolon-tó Forrás: https://www.kolon-to.com Magyarország víznagyhatalom , ahogy gyakran hallani lehet a médiában. Ilyenkor többnyire a folyóvizekre gondolunk vagy a Balatonra. I vóvizünk viszont több mint 90%-ban a felszín alól érkezik és hazánk termál-, és gyógyvizekben is gazdag. Ezzel a kedvező adottsággal nem csak élni, hanem tudatosan gazdálkodni is szükséges. A felszíni vizek szemünk előtt találhatók, a bennük zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket akár árvízről vagy aszályról vagy a Balaton algásodásáról van szó. Ugyanakkor hiába van a felszín alatti jelentős vízkincsünk, ha nem ismerjük kellőképpen, nem értjük a kapcsolatát a felszíni vizekkel, a vizes élőhelyekkel. Így bekövetkezhet az, hogy e vízkészleteket akaratlanul elszennyezzük, vagy egyszerűen nem gondoskodunk megújulásukról. E kérdések különösképpen égetőek ma, amikor egyre többet hallunk a vízvisszatartás szükségességéről. Mert hiába a kiváló adottságok, ha hagyjuk, hogy a folyók fölös vízkészl...

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020 nyarán nyílt pályázatot hirdetett az egyetemek doktori iskoláiban tanuló hallgatói számára a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj elnyerésére. A Kooperatív Doktori Program (KDP) célja, hogy a kutatás-fejlesztés, innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A meghirdetésre került pályázat azok számára biztosít támogatást, akik doktori hallgatói státuszuk mellett felsőoktatási intézményen kívül más munkahelyen is végeznek kutatómunkát, amely elősegíti tudományos eredményeik gyakorlati hasznosulását. Az ELTE TTK részéről 2020-ban 42 doktorandusz nyert támogatást . A KDP pályázat nyertesei között szerepel a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Pr...

Az IWRA (International Water Resources Association) "Addressing Groundwater Resilience under Climate Change" címmel ingyenes online konferenciát rendezett október 28-30 között. A konferencia különleges lehetőséget kínált az éghajlatváltozás felszínalatti vízkészletekre gyakorolt ​​hatásaival, a felszínalatti vizek szennyezésével és kármentesítésével, valamint a rendelkezésre álló technológiákkal kapcsolatos kutatási eredmények megosztására. Kiemelte a megfelelő vízgazdálkodás, szabályozás és az oktatás fontosságát is. E kihívásokkal kiemelten fontos foglalkozni annak érdekében, hogy a felszínalatti vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodhassunk, figyelembe véve az éghajlatváltozás hatásait. A konferencia fő célja a legkorszerűbb tudományos és politikai ismeretek megosztásának és cseréjének elősegítése volt, az éghajlatváltozás és a felszínalatti vízkészletek fokozottabb ellenálló képessége közötti kapcsolatokról, ezen erőforrások fenntarthatóságának érdekében, a vilá...

Nemcsak a vidék, mezőgazdasággal foglalkozó területeken, hanem a nagyvárosokban is érezhetők a globális klímaváltozás hatásai. A heves esőzések a városok csatornahálózatait terhelik, utcák kerülhetnek víz alá, míg aszályos időszakokban, különösen nyáron, a betondzsungelben kíméletlen hőség tapasztalható. Ez csak egy-egy példa a sok kihívás közül, amivel a városépítészettel foglalkozó szakembereknek szembesülniük kell és megoldást is kell találni rájuk. Az index.hu cikk -ében említésre kerülnek a fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségei, mint a vízvisszatartás, a szikkasztás és a párologtatás. E módszerek budapesti alkalmazhatóságát Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem kutatója vizsgálta. Eredményei alapján a “kertvárosi zónában és a lakótelepek esetében a szikkasztás és vízvisszatartás bír magas potenciállal, viszont a hegyvidéki és Duna menti zónában többnyire csak a vízvisszatartás alkalmazására van lehetőség. A történelmi városmag esetében pedig gondolnunk kell a c...

Magyarországon is tetten érhetők a globális klímaváltozás nyomai: 2020 tavasza meglehetősen száraz, aszályos időszak volt, míg júniusban az extrém esőzések, villámesőzéseket, felhőszakadásokat kellett átvészelni. E szélsőséges időjárási jelenségek (aszályok, árvizek, hőhullámok) okozta következményekre keres megoldást a LIFE-MICCAC projekt , amiben 5 magyarországi település vesz részt. Bátya, Püspökszilágy, Rákócziújfalu, Ruzsa és Tiszatarján községek esetében olyan Magyarországon alkalmazható módszereket alkalmaznak, amik által  ellenállóbbá válhatnak a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben. A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, így ezek a megoldások jó példák lehetnek más települések számára is A qubit.hu tudomány rovatában megjelent cikk ben ezt az 5 települést és a természetes vízmegtartásra irányuló kidolgozott módszereket mutatják be. Bátyán a hirtelen lezúduló...