Hogyan lehet a Budapestre hulló csapadék hatékony felhasználást megoldani?

Nemcsak a vidék, mezőgazdasággal foglalkozó területeken, hanem a nagyvárosokban is érezhetők a globális klímaváltozás hatásai. A heves esőzések a városok csatornahálózatait terhelik, utcák kerülhetnek víz alá, míg aszályos időszakokban, különösen nyáron, a betondzsungelben kíméletlen hőség tapasztalható. Ez csak egy-egy példa a sok kihívás közül, amivel a városépítészettel foglalkozó szakembereknek szembesülniük kell és megoldást is kell találni rájuk.

Az index.hu cikk-ében említésre kerülnek a fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségei, mint a vízvisszatartás, a szikkasztás és a párologtatás. E módszerek budapesti alkalmazhatóságát Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem kutatója vizsgálta. Eredményei alapján a “kertvárosi zónában és a lakótelepek esetében a szikkasztás és vízvisszatartás bír magas potenciállal, viszont a hegyvidéki és Duna menti zónában többnyire csak a vízvisszatartás alkalmazására van lehetőség. A történelmi városmag esetében pedig gondolnunk kell a csatornahálózat túlterheltségére és a magas burkoltságból fakadó hőszigeteffektusra, így ezen a területen a párologtatásnak és a vízvisszatartásnak van kiemelt jelentősége.” 

Szikkasztási, visszatartási és párologtatási potenciálterületek Budapesten

(világoskék területek: vízvisszatartás; világoszöld területek: szikkasztás és vízvisszatartás; sötétebb kék területek: vízvisszatartás és párologtatás; sötétebb zöld területek: szikkasztás, vízvisszatartás és párologtatás) Ábra: Csizmadia Dóra / SZIE Médiaközpont

“A Budapestre bemutatott potenciáltérkép a felszíni lehetőségeket mutatja, de meg kell vizsgálni annak hatását a felszínalatti vizekre, főleg a sűrűn beépített városi területen” - tette hozzá Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra vezetője.

“Gyakran elhanyagolt, tényező, mégis kiemelten fontos, hogy a csapadékvíz összegyűjtése és felszín alá juttatása nem csak segít "megszabadulni" a hirtelen jött többlet vízmennyiségtől, de hozzájárul a felszínalatti vízszint és vízkészletek növeléséhez és ezáltal segíthet a klímaváltozás hatására erősödő szélsőségek kiegyenlítésében. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra MAR (célzott felszínalatti vízpótlás) kutatással foglalkozó munkatársai e módszer lehetőségeit és alkalmazhatóságát vizsgálják a Duna-Tisza közén, Kerekegyháza város vonatkozásában” - emelte ki Szabó Zsóka, a Professzúra munkatársa és a ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék PhD hallgatója.