“Sponge City” - működő példa városi esővíz-hasznosításra

“Szivacsváros”. Egy újabb kifejezés a környezettudatos listán, ami fenntartható, zöld, környezetbarát, rugalmas, jövőálló és alternatívát jelent olyan fenntarthatósági problémára, mint az esővíz megtartása, a víz hasznosítása. A bejegyzés a World Future Council cikke alapján készült.

Bármilyen furcsán is hangzik a szivacsváros kifejezés hatalmas támogatást kapott, különösen Kínában. A  kínai kormány már 16 kísérleti várost ki is választott, és számukra 400-600 millió jüant különített el olyan innovatív vízgazdálkodási stratégiák megvalósítására, amelyek fokozatosan “szivacsvárosokká” változtatnák ezeket a településeket. Az egyik ilyen város az észak-kínai Harbin, ahol egy 34 hektáros városi “zápor vízparkot” alakítottak ki a sikeres Sponge City beavatkozás keretében. A zápor vízpark többféle ökoszisztéma funkciót lát el: összegyűjti, tisztítja és tárolja a hirtelen lezúduló csapadékvizet, és engedi, hogy beszivárogjon a víztartókba. Ugyanakkor védi és helyreállítja az őshonos természetes élőhelyeket, mindezek mellett esztétikusan tetszetős közterületet biztosít rekreációs célokra a lakosok számára.

A Wujiang folyó Zhejiangban

Forrás: BBC

Mi az a “Szivacsváros”?

A “Sponge City” ökológiai szempontból egy új várostípust jelöl, amely úgy működik, mint egy szivacs. Ténylegesen lehetővé teszi a helyben hullott esővíz megőrzését, engedi, hogy a víz beszivárogjon a talajba (amit a talaj természetes módon megszűr) és ezután a víz a víztartókba kerül. A beszivárgott víz később kinyerhető a felszín alatti térrészből városi vagy városkörnyéki fúrt kutakon keresztül. Az így kitermelt víz könnyen kezelhető és felhasználható a városi vízellátáshoz.

Hogyan tehető egy város szivacsvárossá?

A szivacsvárosoknak rendelkezniük kell olyan terekkel, amelyek lehetővé teszik az esővíz átszivárgását, úgy mint: 

• Összefüggő nyílt zöldterületek, összekapcsolt vízi utak, csatornák és tavak, amelyek természetes módon visszatarthatják és megszűrhetik a vizet, valamint elősegítik a városi ökoszisztémák kialakulását, növelik a biológiai sokféleséget, valamint kulturális és rekreációs lehetőségeket teremtenek.
• Zöldtetők, amelyek visszatartják az esővizet és természetesen megszűrik mielőtt felhasználják vagy a talajba engedik.
• Porózus vagy vízáteresztő felületek kialakítása városszerte, beleértve bio-visszatartó rendszerek építését a lefolyás visszatartására és a talajvíz beszivárgásának elősegítésére; porózus utak és járdák kialakítása, amelyek biztonságosan fogadják az autó- és gyalogos forgalmat, miközben lehetővé teszik a víz felszívódását, átszivárgását és a felszínalatti térrész újratöltését.
• Vízelvezető rendszerek, amelyek lehetővé teszik a víz beszivárgását a talajba, vagy amelyek a csapadékvizet a zöld területekre irányítják a természetes beszivárgás érdekében.

Mindezekhez szükséges:

• A víz újrahasznosításának kiterjesztése, különösen a szürke víz esetében az építőelemek szintjén; a fogyasztók víztakarékosságra való ösztönzése; a fogyasztás növelésére vonatkozó megemelt tarifák; figyelemfelkeltő kampányok és a szivárgások és a nem hatékony vízfelhasználás azonosítására szolgáló intelligens megfigyelőrendszerek révén.

Melyek azok a kulcskérdések, amelyekre a szivacsváros megoldást kínál?

1. Kevesebb víz áll rendelkezésre a városi és városkörnyéki területeken. Mindenekelőtt amit érdemes tisztáznil: Honnan ered a csapvíz? Sokszor valójában a lábunk alatti víztartókból származik. Eső közben a talaj felszívja és átengedi a vizet a mélyebb rétegekbe. Ezt a vizet aztán úgy tudjuk kinyerni, hogy kutakat fúrunk az üledékbe, és vizet szivattyúzunk belőle. A vizet ezután összegyűjtik és kezelik, majd szétosztják a városban, hogy minden háztartásba eljusson. A probléma az, hogy a kiterjedt urbanizáció és a városi terjeszkedés több ezer négyzetkilométernyi burkolt felület kialakulásához vezetett, amelyek a vizet át nem eresztő utakból, járdákból, tetőkből és parkolókból állnak. Ezek nem engedik be az esővizet a talajba, hanem a a városi vízelvezető infrastruktúrán keresztül, a folyókba, tavakba vagy a tengerbe vezetik. Ezzel a lehulló csapadékból származó természetes utánpótlás lényegében elvész a város alatt fekvő vízadó rétegek szempontjából. Ez a hagyományos típusú tervezés olyan városok létrejöttéhez vezetett, amelyek egyre jobban kedvezőtlenebb hatást gyakorolnak a természetes vízkörforgásra. A gyakorlatban azt jelenti, hogy mivel kevesebb csapadékvíz szűrődik át a városi talajon, kevesebb víz áll rendelkezésre a városi és városkörnyéki területek vízadó rétegeiből.
2. Folyókba vagy tengerbe engedett szennyezett víz. Egy másik kulcsfontosságú kérdés az, hogy az esővizet és a szennyvizet egyetlen elvezető rendszer gyűjti össze. A vízelvezető rendszer összegyűjti az összes esővizet és a házak szennyvizét, és egy szennyvíztisztító telepre irányítja, ahol megtisztítják, mielőtt az ismét a folyókba vagy a tengerbe kerülne. Eső esetén a szennyvíztisztító telep sokszor nem tudja befogadni a vízelvezető rendszerek által szállított összes vizet. Ezért a szennyvízzel kevert esővíz egy része tisztítatlanul kerül a folyókba. Minél kisebb a beszivárgás és minél nagyobb a lefolyás, annál több víz keveredik össze a szennyvízzel, és közvetlenül a folyókba kerül. Ez növeli a helyi víztestek szennyezettségét.
3. A városi ökoszisztémák és zöldterületek károsodása az emberi terjeszkedés miatt.  Az antropogén hatás miatt a városok biológiai sokfélesége jelentős csökkenése, a zöldfelületek számának csökkenése, a növények CO2-megkötésének csökkenése tapasztalható. A városi mikroklíma következtében kevesebb természetes hűtési, zöld felületek maradnak fenn, valamint általában kevésbé élhető, kevéssé egészséges, és nem vonzó közösségi tereket eredményez.
4. A városi áradások intenzitásának és gyakoriságának növekedése, különös tekintettel az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási események növekedésére. A város környezetben a szabad zöldterületek csökkenésével nő az árvízveszély heves esők idején. Az áradások fokozott felszínalatti víz szennyezéshez vezetnek, és jelentős hatással vannak az ingatlanok károsodására, valamint humán egészségügyi problémákat okoznak.

Forrás: Sponge City: Solutions for China’s Thirsty and Flooded Cities

Mik az előnyei a szivacsvárosnak? 

A Szivacsváros megvalósítása számos előnnyel jár:

• Több tiszta víz jut a városokhoz. A felszínalatti vizek pótlása és ezáltal a városok vízforrásokhoz való jobb hozzáférése. Ez kedvezőbb vízellátást is jelent, ami lehetővé teszi a városok számára, hogy egyre inkább a határaikon belüli vízforrásokra támaszkodjanak.
• Tisztább felszínalatti víz, a természetesen megszűrt csapadékvíz mennyiségének növekedése. Mindez alacsonyabb környezeti és egészségügyi költségeket jelent a vízszennyezés jelentős csökkenése révén.
• Az árvízkockázat csökkenése, mivel a város több áteresztő lehetőséget kínál a víz természetes visszatartására és átszivárgására. Ez jobb ellenálló képességhez és különösen az éghajlatváltozásból eredő magasabb árvízkockázatok jobb kezeléséhez vezet.
• Alacsonyabb terhelés a vízelvezető rendszerekre, víztisztító telepekre, mesterséges csatornákra és természetes patakokra. Mindezek a vízelvezető és kezelési infrastruktúra alacsonyabb költségeit is jelenti.
• Zöldebb, egészségesebb, élvezetesebb városi terek. A zöldebb városi terek javítják az életminőséget, kellemesebb tájesztétikát és rekreációs területeket teremtenek, amelyek vonzzák az embereket. A telek értékének növekedését is jelenti az esztétikusabb, tisztább és egészségesebb szabadterek miatt a magáningatlanok tekintetében.
• Gazdagított biológiai sokféleség a nyílt zöld területek, vizes élőhelyek, városi kertek és zöld háztetők körül.

Az alábbi videó igazán jól szemlélteti napjaink valóságát és a Szivacsvárosok jelentőségét.