Vízkörforgalom a felszín alatt is...

Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Professzorok Batthyány Köre felkérésére 2023. május 22-én előadást tarott A vízciklus láthatatlan része - klímaváltozás és alkalmazkodás címmel. Az előadást élénk figyelem kísérte, majd egy órás beszélgetés bontakozott ki a résztvevők és az előadó között. Szó esett a mérnöki és természettudományos szemlélet közelítésének fontosságáról, a téma vízdiplomáciai jelentőségéről, a kutak aktuális problémaköréről, a termálvíz visszasajtolásról és a felszínalatti vizekre bevezetett rendszerszemlélet fontosságáról. A felszínalatti vizek a vízciklus láthatatlan részét képezik. Sajnos ma még régi beidegződések uralják a közgondolkodást, mint vízzárókkal elválasztott talajvíz és rétegvíz, melyeket a tudomány régen túlhaladott. Az új ismeretek széleskörű elterjedése hiányában nehéz napjaink kihívásaival szembenézni.  A vízproblémák alapja az egyenlőtlen eloszlás, túlhasználat, minőségi gondok az egyéb globális és helyi kihívásokhoz kapcsolódóan. A láthatatlant látha...

A napokban komoly esőzéseknek voltunk szemtanui vidéken, városokban és a fővárosban egyaránt. Az özönvíz jelenlétét leginkább a lebetonozott utcákon, köztereken, a nagyvárosokban, így Budapesten tapasztalhattuk. E kapcsán írt és jelentette meg cikkét “Harc a villámárvizek ellen: elkezdődött Budapest szivacsvárossá alakítása” címmel a telex.hu . A cikk említést tesz a 2021-ben indult Városi Eső Projekt -ről, ami több budapesti kerület részvételével és számos szakmai partner együttműködésével jött létre annak érdekében, hogy támogassa a városi klímaadaptációt a csapadékkezelés terén. Fontos és mielőbbi megoldásra váró feladat a városi “többlet” csapadék-kezelés, melyet a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárási események eredményeznek. Egyszer tombol az aszály máskor pedig nagy hőmérséklet csökkenéssel óriási mennyiségű csapadék hull le rövid időn belül. A mesterséges épített környezet, a lebetonozott térszínek, kevés zöldfelület, növények hiánya mind hozzájárulnak az özönvízszerű ...

Örömmel fogadjuk a nyomtatott sajtóban és az online médiában megjelenő vízzel, különösen a felszínalatti vízzel kapcsolatos cikkeket és írásokat. Most egy rádióműsort idézünk fel, ahol a tudatos vízhasználat került előtérbe! Forrás:  200+ Simple and Practical Ways to Save Water 2021. június 2-án a Kossuth Rádió “Napközben” című műsorában a tudatos víztakarékossággal foglalkoztak. Egy kutatásról esett szó, mely hazánk lakosainak vízhasználati szokásait vizsgálta. Azt vizsgálták, hogy mosogatás, fogmosás során mennyi vizet használunk mindennapi rutinjaink során. A kutatás szerint a 40 év feletti korosztály figyel leginkább a vízhasználatra, de ők is főként pénzspórolási szempontból. A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbb vizet tisztálkodásra és mosogatásra használják fel a magyarok.  De nem dőlhetünk hátra, mondván Magyarország gazdag vizekben, mert egyáltalán nincs arról szó, hogy végtelen és kimeríthetetlen lenne vízkészletünk. A klímaváltozás beleszól ebbe az egyensúlyb...

Az IWRA (International Water Resources Association) "Addressing Groundwater Resilience under Climate Change" címmel ingyenes online konferenciát rendezett október 28-30 között. A konferencia különleges lehetőséget kínált az éghajlatváltozás felszínalatti vízkészletekre gyakorolt ​​hatásaival, a felszínalatti vizek szennyezésével és kármentesítésével, valamint a rendelkezésre álló technológiákkal kapcsolatos kutatási eredmények megosztására. Kiemelte a megfelelő vízgazdálkodás, szabályozás és az oktatás fontosságát is. E kihívásokkal kiemelten fontos foglalkozni annak érdekében, hogy a felszínalatti vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodhassunk, figyelembe véve az éghajlatváltozás hatásait. A konferencia fő célja a legkorszerűbb tudományos és politikai ismeretek megosztásának és cseréjének elősegítése volt, az éghajlatváltozás és a felszínalatti vízkészletek fokozottabb ellenálló képessége közötti kapcsolatokról, ezen erőforrások fenntarthatóságának érdekében, a vilá...

Magyarország vízmérlege szempontjából kedvezőtlen, hogy több víz hagyja el az országot, mint amennyi belép hozzánk. Az öntözés fejlesztésének szükségessége és a klímaváltozás folyamatai miatt ez egyre nagyobb problémát okoz, mely összehangolt szakmai válaszokat kíván. Annál is inkább, hiszen meg kell akadályozzuk az ország bizonyos régióinak, mint a Duna-Tisza közi Homokhátság, további szárazodását. Ehhez új megoldásokra, technológiákra és leginkább szemléletváltásra van szükség.  A felszínen történő víztározás régóta használt eljárás a vízgazdálkodásban, Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. Az árvízi többlet víz tározása, a belterületi csapadékvíz összegyűjtése, a dombvidéki tározók kialakítása egyre inkább előtérbe kerül a káros elöntések elkerülése érdekében. Ezek a tározott vízkészletek később aszályos időszakban öntözővíz forrásként szolgálhatnak. Ezek a megoldások azonban jelentős párolgási veszteséggel járnak és nem számolnak a felszín alatti térrész, a víztartók t...

Nemcsak a vidék, mezőgazdasággal foglalkozó területeken, hanem a nagyvárosokban is érezhetők a globális klímaváltozás hatásai. A heves esőzések a városok csatornahálózatait terhelik, utcák kerülhetnek víz alá, míg aszályos időszakokban, különösen nyáron, a betondzsungelben kíméletlen hőség tapasztalható. Ez csak egy-egy példa a sok kihívás közül, amivel a városépítészettel foglalkozó szakembereknek szembesülniük kell és megoldást is kell találni rájuk. Az index.hu cikk -ében említésre kerülnek a fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségei, mint a vízvisszatartás, a szikkasztás és a párologtatás. E módszerek budapesti alkalmazhatóságát Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem kutatója vizsgálta. Eredményei alapján a “kertvárosi zónában és a lakótelepek esetében a szikkasztás és vízvisszatartás bír magas potenciállal, viszont a hegyvidéki és Duna menti zónában többnyire csak a vízvisszatartás alkalmazására van lehetőség. A történelmi városmag esetében pedig gondolnunk kell a c...

Valószínűleg kedves olvasóink közül is többen vannak, akik a háztetőről összegyűjtött esővízzel öntözik kiskertjüket, árkokban gyűjtik össze a domboldalon lefolyó vizet, vagy a csapot megnyitva parti szűrésű ivóvizet fogyasztanak. Ezek a rendszerek a célzott felszínalatti vízutánpótlás (angolul managed aquifer recharge – rövidítve: MAR) megoldásai közé tartoznak, így a vízkörforgalom módosításával, környezetbarát módon, hatékonyan segítik elő a felszínalatti víz megfelelő minőségi, mennyiségi állapotának fenntartását. A MAR rendszerek a víztartók tudatos, irányított vízutánpótlását jelentik. Ehhez valamilyen felszíni víz, csapadékvíz, vagy akár tisztított szennyvíz is felhasználható az utánpótlás céljának megfelelően, amely többféle lehet: a vízszintcsökkenés megakadályozása arid területeken vagy száraz évszakban, ezáltal kellő mennyiségű víz biztosítása a növényzet és mezőgazdaság számára a víztartalékok növelésével. Ehhez akár megfelelő minőségű tisztított szennyvizet is ha...

Forrás: https://www.urbanet.info/world-urban-population/ A  Föld népessége jelenleg soha nem látott ütemben növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re akár a 9,5 milliárd főt is meghaladhatja . A gyarapodó népesség ellátása új kihívásokat hoz a mezőgazdaság számára. A művelhető területek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, így a terméshozam növelésével kell egyre több élelmiszert termelni.  De hogyan kapcsolódik mindez a felszínalatti vizekhez? Napjainkban az emberiség 85%-a száraz éghajlatú, arid területen él, ahol a növénytermesztéshez kulcsfontosságú az öntözés, melyhez megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű vizet kell biztosítani. Jelenleg az összes öntözésre használt víz 43%-a a felszín alól származik és a klímaváltozás, valamint a felszíni vizek sérülékenysége miatt ez az arány várhatóan növekedni fog. Ami azt jelenti, hogy a felszínalatti vizek még inkább előtérbe kerülnek a mezőgazdasági használat szempontjából. F orrás: https://www.agronaplo...