Öntözés hatása a felszínalatti vizekre
A Föld népessége jelenleg soha nem látott ütemben növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re akár a 9,5 milliárd főt is meghaladhatja. A gyarapodó népesség ellátása új kihívásokat hoz a mezőgazdaság számára. A művelhető területek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, így a terméshozam növelésével kell egyre több élelmiszert termelni.
De hogyan kapcsolódik mindez a felszínalatti vizekhez? Napjainkban az emberiség 85%-a száraz éghajlatú, arid területen él, ahol a növénytermesztéshez kulcsfontosságú az öntözés, melyhez megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű vizet kell biztosítani. Jelenleg az összes öntözésre használt víz 43%-a a felszín alól származik és a klímaváltozás, valamint a felszíni vizek sérülékenysége miatt ez az arány várhatóan növekedni fog. Ami azt jelenti, hogy a felszínalatti vizek még inkább előtérbe kerülnek a mezőgazdasági használat szempontjából.
Azonban, ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor az intenzív mezőgazdasági tevékenység, és ennek részeként az öntözés veszélyforrás lehet a környezetre. Az esetleges problémák közül talán a leginkább magától értetődő a víztartók kimerülése. Ha az öntözés olyan felszínalatti vízbázisból történik, melynek utánpótlódása emberi léptékkel nézve nem számottevő, vagyis a területére kevés csapadék hull (mint például a Szahara északi területei), akkor könnyen kimerülhetnek a készletek. Ehhez kapcsolódó adat, hogy a jelenlegi globális gabonatermelés 10 százaléka (megközelítőleg 150 millió tonna/év) előállításához nem megújuló készletekből fedezik az öntözéshez szükséges vizet. Kevésbé magától értetődő, de annál jelentősebb probléma, hogy a 3,3 mm/év ütemű globális tengerszint emelkedéshez is hozzájárul a felszínalatti vízkitermelés. Ugyanis az öntözővíz egy része a folyókon keresztül a tengerbe kerül. Becslések szerint a gabonatermesztéshez szükséges öntözés például az előbbi érték 25%-át adja. További gondot okozhat a műtrágyák és növényvédő szerek túlzott használata, amelyből jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerülhet a felszínalatti vízbe, ami korlátozza további használatát.
A készletek megóvására – mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt – jó alternatíva lehet az úgynevezett Célzott Felszínalatti Vízutánpótlás, angolul Managed Aquifer Recharge (MAR rendszerek) használata. Ez a technológia lényegében a víztartók tervszerű és céltudatos utánpótlását jelenti jó minőségű felszíni vagy csapadékvíz felhasználásával az eredeti vízszint megőrzéséért, környezeti haszon, és későbbi vízkivétel céljából.
Ezenkívül fontos az öntözésre használt víz kémiai összetételének megismerése és a víz ennek megfelelő hasznosítása. Például magas nitráttartalom esetén érdemes csökkenteni a felhasznált műtrágya mennyiségét. Megoldást jelenthetnek még a precíziós öntözési technológiák, például a blogon már ismertetett csepegtető öntözés.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése