Magyarország vízmérlege szempontjából kedvezőtlen, hogy több víz hagyja el az országot, mint amennyi belép hozzánk. Az öntözés fejlesztésének szükségessége és a klímaváltozás folyamatai miatt ez egyre nagyobb problémát okoz, mely összehangolt szakmai válaszokat kíván. Annál is inkább, hiszen meg kell akadályozzuk az ország bizonyos régióinak, mint a Duna-Tisza közi Homokhátság, további szárazodását. Ehhez új megoldásokra, technológiákra és leginkább szemléletváltásra van szükség.
A felszínen történő víztározás régóta használt eljárás a vízgazdálkodásban, Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. Az árvízi többlet víz tározása, a belterületi csapadékvíz összegyűjtése, a dombvidéki tározók kialakítása egyre inkább előtérbe kerül a káros elöntések elkerülése érdekében. Ezek a tározott vízkészletek később aszályos időszakban öntözővíz forrásként szolgálhatnak. Ezek a megoldások azonban jelentős párolgási veszteséggel járnak és nem számolnak a felszín alatti térrész, a víztartók tározó kapacitásával. Azaz, a célzott (nem véletlenszerű) felszín alatti vízpótlás lehetőségével.
“Mivel Magyarországon a kérdés egyre sürgetővé válik, fontos e lehetőség bemutatása annak érdekében, hogy a felszín alatti térrész kihasználásával növeljük az ország víztartalékait. Továbbá felhívjuk e lehetőségre a döntéshozók figyelmét. Ezért a Hidrológiai Közlönyben egy összefoglaló cikket jelentettünk meg A célzott felszínalatti vízutánpótlás nemzetközi trendjei és hazai alkalmazási lehetőségei címmel Szabó Zsóka PhD hallgatóval és Tahy Ágnes hidrogeológussal (Országos Vízügyi Főigazgatóság)” - nyilatkozta
Mádlné Szőnyi Judit, az ENeRAG H2020 projekt tudományos koordinátora. Hozzátette -
“a projekt keretében kezdtünk néhány éve a célzott felszín alatti vízpótlás (Managed Aquifer Recharge – MAR) témakörével foglalkozni. Ez a felszín alatti víztartók tudatos vízutánpótlását jelenti, későbbi vízkivétel vagy környezeti haszon elérése céljából.”
A MAR rendszerek virágoznak világszerte, jelentőségük exponenciálisan nő a vízproblémák fokozódásával. A megfelelő MAR megoldások kialakítása komoly innovációt, a kutatásban dolgozók és a gyakorlati szakemberek együttműködését igényli. Valamennyi országban a MAR projektek a vízgazdálkodási és vízügyi hálózat, minisztériumok, hatóságok, egyetemek, kutatóintézetek, vízipari cégek, kivitelezők és üzemeltetők közötti kapcsolatok hatékony erősítését igényli.
“Magyarországon, a partiszűrésű rendszerek mellett, melyek egyébként hivatalosan is MAR technológiaként kezelhetők, az egyéb vízpótlási módszerekre való igény évtizedek óta jelen van. A talajvízdúsítás fogalma is ismert. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás révén a kérdés és a nemzetközi jó gyakorlatok adaptálása egyre sürgetőbbé válik. Fel kell hagynunk a korábbi kizárólag felszíni tározásban és elvezetésben gondolkodó gyakorlattal és javítanunk kell a felszíni és felszínalatti vizekkel való komplex gazdálkodás hatékonyságát. A célzott felszínalatti vízutánpótlás a víz kártékony hatásai ellen való védekezéshez, a szezonális vízhiány csökkentéséhez egyaránt segítséget nyújt. Mindezek megoldási lehetőségként szolgálhatnak a területi vízgazdálkodási problémákra. Ehhez kormányzati megértésre, elfogadásra és támogatásra van szükség. De elengedhetetlen a különböző szakterületek (hidrogeológia, mérnöki tervezés, ökológia, mikrobiológia, kémia, társadalom- és gazdaságtudományok) együttműködése, és az egyetemek, kutatóintézetek, vízügyi igazgatás, vízügyi cégek, kivitelezők közötti kapcsolatok erősítése. A tanulmány ebben kíván segíteni a nemzetközi és hazai ismeretanyag bemutatásával” - tette hozzá Mádlné Szőnyi Judit.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése