Vízkörforgalom a felszín alatt is...

Már több bejegyzésben is beszámoltunk az igencsak valós problémáról: fokozott vízhiány tapasztalható Duna Tisza közi Homokhátság területén . Ezek: Van megoldás a homokhátsági kistelepülések vízhiányára; Sivatagi vidék a Duna-Tisza közén; Ahol a láp és a homokbuckák találkoznak – a Kolon-tó; Nem kellenek telepített fák a Duna-Tisza közi homokhátságra. Duna-Tisza köze a Kiskunsági Nemzeti Park területén Forrás: ng24.hu Csiszár Endre hidrogeológus, a BÁCSVÍZ Zrt. munkatársa munkájához kötődően gyakran végez terepbejárásokat a Homokhátság területén is ismer néhány helyben élő gazdát, őstermelőt. 2021. tavaszán beszélgetett egy kunszállási gazdával, aki földet művel és állatokat tart. Az illető elmesélte, hogy az ősgyep kaszált hozama a korábbiakhoz képest a felére csökkent, ugyanis nincs elegendő víz, nedvesség . A helyiek “szudáni füvet” ültetnek, mely egy száraz klímát kedvelő növény. Csak abból tudnak megfelelő mennyiséget termelni, majd lekaszálni az állatok számára. Brutálisnak mondh...

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a környezet-tudatosság. Nincsen ez másképpen a vízkészlet-gazdálkodás területén sem. Az alábbiakban Csiszár Endre hidrogeológus foglalta össze a kert körüli vízgazdálkodási tanácsokat. Otthonainkban a kerti dísznövényeket, virágokat, fákat és veteményest is megfelelő mennyiségű és minőségű öntözővízzel szeretnénk ellátni. Ehhez leginkább sekély mélységű fúrt kutakat és a tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvizeket használjuk fel . Az öntözővíz mennyiségén és minőségén felül kiemelten fontos a megfelelő talajművelés alkalmazása, mely a talaj fellazításán, a háztartásban keletkező szerves anyagok komposztálást követő talajerő-utánpótlási célú felhasználásán, és szükség esetén -  a gyökérzóna környezetében a talajfelszín növénymaradványokkal (pl. levelekkel) történő “lefedésén” alapul. Komposztálás Forrás: Xforest.hu Komposzt kijuttatása a növények gyökérzetéhez Forrás: Dr. Kocsis István: Komposztálás, biogáztermelés (2011) Talajlazítás, -eg...

A klímaváltozás következményeként várhatóan súlyos vízgazdálkodási problémák sújtják majd az Indus mentén élőket a következő évtizedekben – írja a National Geographic megjelent cikk ében. A Karakorum hegység jégárjai Forrás: Földgömb 2020 január-február Az Indus a világ legnagyobb folyói közé tartozik. Vizét elsősorban a Himalája, a Karakorum és a Hindukus hegységek gleccsereiből nyeri, s mintegy 3200 km hosszan kanyarog az Arab-tenger partjáig.  Több, mint 1 millió négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő területén megközelítőleg 270 millió ember él. Ennek tudatában nem meglepő, hogy az Indus mentén épültek a világ legnagyobb öntözőrendszerei. Az élelmiszertermelés szempontjából tehát létkérdést jelent, mennyi víz érkezik a folyón keresztül. A klímamodellek ugyanakkor aggasztó jövőképet tárnak elénk. A folyót tápláló gleccserek – a világon sok más jégárhoz hasonlóan – a globális éghajlatváltozás hatására egyre fogyatkoznak. Jelenlegi tapasztalataink még némi örömre is okot adhatnán...

Forrás: https://www.urbanet.info/world-urban-population/ A  Föld népessége jelenleg soha nem látott ütemben növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re akár a 9,5 milliárd főt is meghaladhatja . A gyarapodó népesség ellátása új kihívásokat hoz a mezőgazdaság számára. A művelhető területek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, így a terméshozam növelésével kell egyre több élelmiszert termelni.  De hogyan kapcsolódik mindez a felszínalatti vizekhez? Napjainkban az emberiség 85%-a száraz éghajlatú, arid területen él, ahol a növénytermesztéshez kulcsfontosságú az öntözés, melyhez megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű vizet kell biztosítani. Jelenleg az összes öntözésre használt víz 43%-a a felszín alól származik és a klímaváltozás, valamint a felszíni vizek sérülékenysége miatt ez az arány várhatóan növekedni fog. Ami azt jelenti, hogy a felszínalatti vizek még inkább előtérbe kerülnek a mezőgazdasági használat szempontjából. F orrás: https://www.agronaplo...

Idén áprilisban súlyos aszály sújtotta Magyarországot, mindössze 8,8 mm csapadékot regisztráltak (április 1. és 29. között) az átlagos 44 mm helyett. A májusi csapadékösszeg is várhatóan el fog maradni a sokévi átlagtól , és az európai csapadék anomália térképek is az átlagosnál szárazabb májust vetítenek elő. Forrás: https://www.hellovidek.hu/otthon/2020/04/20/egyre-rosszabb-a-helyzet-mar-az-egesz-orszagban-aszaly-van Nyugat- és Közép-Európa egyes részein a 2020. március 16. - április 15. közötti időszak volt a legszárazabb periódus 1979 óta - olvashatjuk a Másfélfok honlapján megjelent cikk ben. A meteorológusok előrejelzései szerint az elkövetkezendő évtizedekben az aszályok gyakoribbá válása valószínűsíthető különösen a nyári időszakokat tekintve. A klímamodell-szimulációk szerint is növekedni fog a nyári aszályok kialakulásának lehetősége Közép- és Dél-Európában. Ez a jövőkép várható a hazánk térségére is. Az aszály fogalmát a különböző tudományterületek a me...

Mivel a felszíni és felszínalatti vizeket napjainkban egyre több emberi hatás éri, ezért fokozottan ki vannak téve az elszennyeződésnek és ezzel együtt a megfogyatkozás veszélyének is. E negatív következmények miatt a környezettudatos életmód és a víztakarékosság mindenkinek elemi érdeke. Fenntartható és hatékony öntözési technikák kellenek ahhoz, hogy a Földön élő közel 8 milliárd ember elegendő táplálékhoz juthasson. Az úgynevezett csepegtető öntözés használata például jó megoldást jelent a vízfelhasználás csökkentésére . A csepegtető öntözés számos, hosszú távon anyagiakban is kifejezhető előnnyel bír más típusú öntözési formákhoz képest. Ilyenkor közvetlenül az adott növény tövéhez juttatják a vizet, ezáltal nincs extra vízveszteség és nincs felesleges beszivárgás sem. E rendkívül hatékony módszer több szempontból is jó megoldás, hisz a fentieken túl megkíméli a talajokat a szikesedéstől, a vízkészletet az idő előtti kimerüléstől, kisebb a párolgási veszteség és a gyom...