Aggasztó jövőt jósolnak a klímamodellek az Indus-völgy számára

A klímaváltozás következményeként várhatóan súlyos vízgazdálkodási problémák sújtják majd az Indus mentén élőket a következő évtizedekben – írja a National Geographic megjelent cikkében.

A Karakorum hegység jégárjai

Az Indus a világ legnagyobb folyói közé tartozik. Vizét elsősorban a Himalája, a Karakorum és a Hindukus hegységek gleccsereiből nyeri, s mintegy 3200 km hosszan kanyarog az Arab-tenger partjáig.  Több, mint 1 millió négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő területén megközelítőleg 270 millió ember él. Ennek tudatában nem meglepő, hogy az Indus mentén épültek a világ legnagyobb öntözőrendszerei. Az élelmiszertermelés szempontjából tehát létkérdést jelent, mennyi víz érkezik a folyón keresztül.

A klímamodellek ugyanakkor aggasztó jövőképet tárnak elénk. A folyót tápláló gleccserek – a világon sok más jégárhoz hasonlóan – a globális éghajlatváltozás hatására egyre fogyatkoznak. Jelenlegi tapasztalataink még némi örömre is okot adhatnának: az olvadó gleccserek miatt ma az Indus vízhozama növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor az előrejelzések szerint a folyó vízhozama várhatóan 2050 körül eléri tetőpontját, majd drasztikus csökkenés prognosztizálható. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy már most a folyó vizének 95%-át hasznosítják és a jövőbeli népességnövekedés várhatóan még nagyobb vízigényt generál majd a térségben.

Karakorum lakott völgyeibe gleccserolvadék-vizet vezetnek be csatornákon keresztül, ami virágzó oázissá teszi a terméketlen hegyi sivatagot

A vízellátás problémáját tovább nehezíti, hogy a valaha ősi civilizációknak otthont adó Indus vidékén jelenleg osztozó három ország (nem mellesleg három atomhatalom): Pakisztán, India és Kína viszonya korántsem konfliktusmentes. A folyó felső szakaszán Kína az elmúlt évek során duzzasztóművet épített, így valószínűleg az alsó szakasz mentén elterülő Pakisztán járhat majd legrosszabbul.

Megjegyzések