Vízkörforgalom a felszín alatt is...

Az EGU (European Geosciences Union) “Water Undergound” blogján megjelent írását Tóth Ádám és munkatársainak a források és a felszínalatti vizek kapcsolatát bemutató cikke ihlette. A Water Underground egy felszínalatti vizekkel foglalkozó blog, melyet hidrogeológusok nemzetközi csoportja  szerkeszt szakemberek és minden érdeklődő számára, aki fontosnak tartja a felszínalatti vizek folyamatainak megértését. A Tom Gleeson által elindított és vezetett blog az első olyan, amelyet az EGU és az AGU blogszférában egyaránt tárolnak.  A felszínalatti víz – a világ legnagyobb édesvízkészlete – olyan életfenntartó erőforrás, amely több milliárd embert lát el ivóvízzel, központi szerepet játszik az öntözéses mezőgazdaságban, és számos ökoszisztéma egészségét befolyásolja. A bejegyzés Horatius római költő forrásoknak tisztelgő ódájával indul és azokat „forrásoknak” vagy „szökőkutaknak” nevezi. Nem is csoda, hiszen  kiváló minőségű vizet tudnak biztosítani, mely még a mediterrán n...

2022. június 28-án adták át az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében tartott ünnepségen az MTA doktori oklevelet nyolcvan kutató részére, köztük négy ELTE kutatónak . Az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között szerepel, Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Tóth József és Erzsébet hidrogeológia Professzúra vezetője. A doktori eljárás még 2020 májusában zárult a disszertáció megvédésével . Mádlné Dr. Szőnyi Judit habilitációs órájára 2022. május 13-án került sor online keretek között, ahol a bírálók 100%-ra értékelték teljesítményét. Az MTA doktori cím átadásával egyidőben az Egyetemi Habilitációs Bizottság úgy döntött, hogy a habilitált doktori címet is viselheti. Balról jobbra: Freund Tamás az MTA elnöke, Mádlné Dr. habil Szőnyi Judit, Benkő Elek az MTA levelező tagja Fotó: mta.hu Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot folytat ki. Háro...

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa részletesen ismerteti a főváros energiaigényét és -ellátását, illetve földtani felépítését és hidrogeológiáját.  Az értékes műben elkülönítik a talajvizet, rétegvizet és hévíztároló rétegeket. A Budapestre vonatkozóan az ELTE-n végzett több évtizedes hidrogeológiai kutatások bizonyították a hidraulikus folytonosságot, azt, hogy ezen vízkészletek nem különíthetők el ilyen leegyszerűsített módon. Ezek az összefüggések a geotermikus hasznosítást is befolyásolják.  A munkából betekintést nyerhetünk Budapest meglévő termálkútjaira és a földhőszivattyúzás helyzetére, lehetőségeire. A Geotermikus Budapest egyaránt szól magáncélú, lakossági, vállalati és önkormányzati szféra számára, hasznos írás azoknak, akik a geotermikus hasznosítási módokat tervezik igénybe venni. A dokumentum ezen a linken érhető el. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra női kutatóit egy korábbi bejegyzés ben bemutattuk, most jöjjenek a férfi tagjaink! Balról jobbra: Tóth Ádám, Szijártó Márk, Markó Ábel Szabolcs, Oláh Soma     Tóth Ádám , egyetemi adjunktus Tóth Ádám az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének oktatója. Kutatási területe a geofizikai módszerek alkalmazása hidrogeológiai célokra, medencehidraulika, karszthidrogeológia, a felszínalatti vízáramlás és hőtranszport numerikus modellezése, felszíni és felszínalatti vizek kölcsönhatása. Kutatásai során a Balaton és a Balaton-felvidék térségének vízföldtani folyamataival foglalkozik, érintve a vízfelhasználási és geotermikus lehetőségeket. A CHARM-EU egyetemi szövetség 2021 szeptemberében induló ‘Global Challenges for Sustainability’ mesterképzés Víz témakörének koordinátora.   Szijártó Márk , geofizikus, PhD hallgató Szijártó Márk az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának végzős PhD hallgatója. Kutatási terül...

A minap jelent meg a telex hírportálon, hogy “Komoly mértékű radioaktivitást mértek egy szlovákiai termálfürdő vizében” . Annak ellenére, hogy a konkrét esetet az idézett oldalnál nem ismerjük nagyobb mélységben, kicsit körüljárjuk ezt a témát, vajon mi állhat a háttérben? A radioaktivitás ról legtöbbször az atombomba, a csernobili katasztrófa jut eszünkbe. Azonban ez egy természetes jelenség , természetes radioaktív izotópok körülöttünk mindenhol jelen vannak, a levegőben, a földben, a vízben. A felszínalatti vizekkel foglalkozó hidrogeológusként, és mivel a cikk is geotermikus kútból származó termálvizet emleget, most csak a felszínalatti vizekben előforduló természetes radioaktivitásra koncentrálunk. A folyamatosan, lassan áramló felszínalatti víz , onnantól kezdve, hogy a csapadék a földbe szivárog, kölcsönhatásba lép azokkal a kőzetekkel, amelyekkel találkozik . Így tesz szert oldott anyag tartalmára, így kerülnek a radioaktív elemek is a vízbe. A különféle vízben oldott elemek, ...

Örömmel fogadjuk a nyomtatott sajtóban és az online médiában megjelenő vízzel, különösen a felszínalatti vízzel kapcsolatos cikkeket és írásokat. Most egy rádióműsort idézünk fel, ahol a tudatos vízhasználat került előtérbe! Forrás:  200+ Simple and Practical Ways to Save Water 2021. június 2-án a Kossuth Rádió “Napközben” című műsorában a tudatos víztakarékossággal foglalkoztak. Egy kutatásról esett szó, mely hazánk lakosainak vízhasználati szokásait vizsgálta. Azt vizsgálták, hogy mosogatás, fogmosás során mennyi vizet használunk mindennapi rutinjaink során. A kutatás szerint a 40 év feletti korosztály figyel leginkább a vízhasználatra, de ők is főként pénzspórolási szempontból. A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbb vizet tisztálkodásra és mosogatásra használják fel a magyarok.  De nem dőlhetünk hátra, mondván Magyarország gazdag vizekben, mert egyáltalán nincs arról szó, hogy végtelen és kimeríthetetlen lenne vízkészletünk. A klímaváltozás beleszól ebbe az egyensúlyb...

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020 nyarán nyílt pályázatot hirdetett az egyetemek doktori iskoláiban tanuló hallgatói számára a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj elnyerésére. A Kooperatív Doktori Program (KDP) célja, hogy a kutatás-fejlesztés, innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában. A meghirdetésre került pályázat azok számára biztosít támogatást, akik doktori hallgatói státuszuk mellett felsőoktatási intézményen kívül más munkahelyen is végeznek kutatómunkát, amely elősegíti tudományos eredményeik gyakorlati hasznosulását. Az ELTE TTK részéről 2020-ban 42 doktorandusz nyert támogatást . A KDP pályázat nyertesei között szerepel a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Pr...

Minden év február 11-e a nők és lányok a tudományban világnapja. E kitüntetett nap alkalmából bemutatjuk a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra női kutatóit és munkájukat! Természetesen a férfi tagjaink is sorra kerülnek majd, akik bár kisebbségben vannak, de értékes tagjai a női többségű csoportnak. Balról jobbra a felső sor: Baják Petra, Erőss Anita, Szabó Zsóka, Mádlné Szőnyi Judit, Tóth Ádám, Szijártó Márk, Modrovits Kamilla. Alsó sor: Trásy-Havril Tímea, Kovácsné Bodor Petra, Iván Veronika Mádlné Szőnyi Judit , professzúra vezető, egyetemi docens Mádlné Szőnyi Judit koordinálja a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra életét, emellett az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék egyetemi docense, magyar és külföldi hallgatókat egyaránt oktat. 2018 óta egy Horizon 2020-as nemzetközi projekt, az ENeRAG tudományos koordinátora. E projekt révén a felszínalatti fluidumok oktatása és kutatása területén az ELTE tovább tudja erősíteni kutatási és innováci...