“International Day of Women and Girls in Science”, avagy “A nők és lányok a tudományban nemzetközi napja ” február 11.

Minden év február 11-e a nők és lányok a tudományban világnapja. E kitüntetett nap alkalmából bemutatjuk a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra női kutatóit és munkájukat! Természetesen a férfi tagjaink is sorra kerülnek majd, akik bár kisebbségben vannak, de értékes tagjai a női többségű csoportnak.

Balról jobbra a felső sor: Baják Petra, Erőss Anita, Szabó Zsóka, Mádlné Szőnyi Judit, Tóth Ádám, Szijártó Márk, Modrovits Kamilla.

Alsó sor: Trásy-Havril Tímea, Kovácsné Bodor Petra, Iván Veronika

Mádlné Szőnyi Judit, professzúra vezető, egyetemi docens

Mádlné Szőnyi Judit koordinálja a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra életét, emellett az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék egyetemi docense, magyar és külföldi hallgatókat egyaránt oktat. 2018 óta egy Horizon 2020-as nemzetközi projekt, az ENeRAG tudományos koordinátora. E projekt révén a felszínalatti fluidumok oktatása és kutatása területén az ELTE tovább tudja erősíteni kutatási és innovációs kapacitását nemzetközi szinten is. 

Kutatási területe a medencehidraulika, hipogén karsztok, geotermia és szénhidrogén-földtani alkalmazások, kapcsolódó jelenségek. Fontosnak tartja a hosszútávú kapcsolatépítést, hálózatfejlesztést hazai és nemzetközi téren is.

Erőss Anita, tudományos munkatárs

Erőss Anita az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének tudományos munkatársa. Karsztos területek hidrogeológiai fókuszú kutatása mellett az utóbbi években a felszínalatti vízminőséget érintő kérdések, ezen belül is a geológiai eredetű radioaktivitás foglalkoztatják.

Kiemelt küldetése a tehetséggondozás, fontosnak tartja a hallgatók tudományos kutatásba történő bekapcsolását. 2010 óta vezeti a geológus tudományos diákköri műhely munkáját.

Szkolnikovics-Simon Szilvia, egyetemi adjunktus

Szkolnikovics-Simon Szilvia az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének adjunktusa. A hidrogeológia keretein belül leginkább a felszíni-felszín alatti vizek kapcsolata, a vizes élőhelyek és a felszín alatti víz által befolyásolt jelenségek, elsősorban a szikesedés kérdéskörével foglalkozik. Munkájában az áramlási rendszer-szemléletet követi és ezt igyekszik továbbadni a diákoknak is.

 Zentainé Czauner Brigitta, egyetemi adjunktus

Zentainé Czauner Brigitta az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe a medencehidraulika és olaj-hidrogeológia, így a felszínalatti energetikai rendszerek, azok hajtóerői és természeti következményei. Oktatói tevékenysége elsősorban hidrogeológiai és szénhidrogénföldtani tárgyakat érint.     

 Déri-Takács Judit, tudományos munkatárs

Déri-Takács Judit az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének posztdoktori munkatársa. Kutatási területe a gravitációsan vezérelt áramlási rendszerek, azok numerikus  modellezése, felszínalatti vízkémia és felszínalatti vizekhez köthető felszíni jelenségek és ökoszisztémák vizsgálata. Fontosnak tartja a rendszerben való, interdiszciplináris gondolkodást. 

 Trásy-Havril Tímea, tudományos munkatárs

Trásy-Havril Tímea elsősorban nagy tér- és időléptéket felölelő felszínalatti vízáramlási és hőtranszport folyamatok modellezésével foglalkozik. Jelenleg az éghajlatváltozás felszínalatti vízáramlási rendszerek működésére, valamint a felszíni és felszínalatti vizek közötti kölcsönhatására gyakorolt hatásait vizsgálja. Fontosnak tartja a különböző tudományterületek között zajló kooperációt.

 Csondor Katalin, tudományos segédmunkatárs, doktorjelölt

Kutatási területei a karszthidrogeológia, ezen belül főként a hipogén karsztok hidrogeológiai kutatásaival és azok természetes nyomjelzésével foglalkozik. Emellett az utóbbi években az ivóvízellátásából is fontos, a felszínalatti vizek természetes radioaktivitását, és ennek hidrogeológiai szempontú megközelítését végzi.

Doktori témája a Villányi-hegység hidraulikai feldolgozásával és a hipogén barlangokban zajló aktuális barlang képződési folyamatokat oldódási kísérlettel való megismerésével foglalkozik.

 Szabó Zsóka,  III. éves PhD hallgató

Szabó Zsóka az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának III. éves PhD hallgatója. Kutatási témája a célzott felszínalatti vízutánpótlás (Managed Aquifer Recharge – MAR) hazai lehetőségeinek vizsgálata, a felszínalatti vízáramlások figyelembevételével. (A MAR technológiáról magyar nyelvű cikk is készült, amiről a blogon beszámoltunk ebben a bejegyzésben.)

Doktori kutatása keretében elsősorban a Duna-Tisza közének vízgazdálkodási problémáival és azok megoldási lehetőségeivel foglalkozik, mely során a csapadékvíz célzott felszín alá juttatásának hatékonyságát és a környezetére gyakorolt hatását elemzi. 

 Modrovits Kamilla, III. éves PhD hallgató

Modrovits Kamilla az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, főleg a karszthidrogeológia és geomatematika iránt érdeklődik. Doktori kutatása során a Dunántúli-középhegység karsztvíz visszatöltődési jelenségét vizsgálja, amelyhez különböző egy és többváltozós adatelemző módszereket is alkalmaz. A Dunántúli-középhegység karsztrendszere országos szinten is nagy jelentőségű vízadó. Az 1990-es évektől, az itt jelenlévő nagyléptékű bányászati vízkivétel megszűnését követően a korábban jelentős mértékben lecsökkent vízszint ismét emelkedni kezdett. A vízszintemelkedés komoly építésföldtani és gazdasági hatással bír, így kutatása nem csak hidrogeológiai, de társadalmi kérdés is.

 Hana Ben Mahrez,  III. éves PhD

Hana Tunéziából érkezett és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében végzi doktori tanulmányait az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási területe a medencehidraulika, szénhidrogén-földtani alkalmazások, kapcsolódó jelenségek, folyóvizi környezetek szedimentológiája, valamint szeizmikus értelmezés.

 Baják Petra, II. éves PhD hallgató 

Baják Petra az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának II. éves hallgatója. Doktori kutatásában a felszínalatti vizek természetes radioaktivitását vizsgálja a Soproni-hegység és a Fertő-tó környezetében. A felszínalatti vizekben természetesen megtalálható urán, rádium és radon izotópok egészségügyi hatásait és természetes nyomjelzőként való alkalmazásukat is vizsgálja. Kutatásának gyakorlati haszna, hogy eredményei hozzájárulhatnak egy adott területen a biztonságos ivóvízellátási stratégia tervezéséhez, míg a hidraulikai adatfeldolgozással tovább bővíti a magyarországi felszínalatti vízáramlásokról rendelkezésre álló ismereteket.