Vízkörforgalom a felszín alatt is...

„Őrizzük meg kéknek a Dunát!” – hangzott az idei Duna Nap jelmondata, melyet immár 20. alkalommal rendeztek meg a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából, idén június 17-én. A program ezúttal a Gyerek Sziget rendezvényhez csatlakozott, így a tizenegy meghívott szervezet a Hajógyári-szigeten kínált izgalmas és tartalmas időtöltést sokszáz  érdeklődő családnak. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra, ELTE  és a DUNAKÉKE Egyesület standja Fotó: Kis-Csitári Teréz A Duna Nap helyszínén a kiállítók sátraihoz érve a gyerekek Duna útlevelet vehettek át, s az egyes standokon végighaladva játékos ismeretterjesztő feladatok teljesítése során pecséteket szerezhettek. Az összes pecsétet begyűjtve új ismeretekkel és egy kis ajándékcsomaggal gazdagodhattak. A gyermekeket többek közt ráksimogatás, óriás kirakós játék, és víziállat-kvíz várta. Az immár hagyománynak számító dunai haltepelítés, illetve árvízvédelmi bemutató sem maradt el. A Professzúra idén is r...

Ha egy tavat, lápot vagy mocsarat látunk, ritkán jut eszünkbe a felszínalatti víz, holott ezek gyakran részben vagy egészben a felszín alól kapják vízutánpótlásukat. Ezért is nevezik ezeket  felszínalatti víztől függő ökoszisztémák nak. Azt, hogy egy folyó vagy az esővíz táplálja az élőhelyeket, könnyű elképzelnünk. De a felszínalatti víz bekerülésének megértéséhez a fizikai folyamatok modellezése és némi képzelőerő is szükséges. Ha érdekel, vágjunk bele! Ehhez vegyünk példaként egy felszínalatti vizektől függő ökoszisztémát, melynek vízutánpótlásáról és a vízkitermelés élőhelyre gyakorolt hatásáról 2015-ben jelent meg egy tudományos cikk Zurek és szerzőtársai tollából a Hydrogeology and Earth System Sciences című szaklapban.  Forrás: Zurek, A.J., Witczak, S., Dulinski M.R., Wachniew, P., Rozanski, K., Kania, J., Postawa, A., Karczewski, J., Moscicki, W.J. (2015):   Quantification of anthropogenic impact on groundwater-dependent terrestrial ecosystem using geochemical a...

Az elobolygonk.hu Természet rovatában megjelent cikk a vizes élőhelyek jelentőségével foglalkozik. Tudtad, hogy a vizes élőhelyeknek is van világnapja és idén tartották az 50. évfordulóját? 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezmény t, amelyben az aláíró államok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, és 2000-ig 19 területet (köztük a Fertőt, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) került a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, és a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának napján tartjuk a vizes élőhelyek világnapját. De miket is sorolhatunk a vizes élőhelyek közé? "Wetland" -nek, azaz vizes élőhelynek nevezz...

Kolon-tó Forrás: https://www.kolon-to.com Magyarország víznagyhatalom , ahogy gyakran hallani lehet a médiában. Ilyenkor többnyire a folyóvizekre gondolunk vagy a Balatonra. I vóvizünk viszont több mint 90%-ban a felszín alól érkezik és hazánk termál-, és gyógyvizekben is gazdag. Ezzel a kedvező adottsággal nem csak élni, hanem tudatosan gazdálkodni is szükséges. A felszíni vizek szemünk előtt találhatók, a bennük zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket akár árvízről vagy aszályról vagy a Balaton algásodásáról van szó. Ugyanakkor hiába van a felszín alatti jelentős vízkincsünk, ha nem ismerjük kellőképpen, nem értjük a kapcsolatát a felszíni vizekkel, a vizes élőhelyekkel. Így bekövetkezhet az, hogy e vízkészleteket akaratlanul elszennyezzük, vagy egyszerűen nem gondoskodunk megújulásukról. E kérdések különösképpen égetőek ma, amikor egyre többet hallunk a vízvisszatartás szükségességéről. Mert hiába a kiváló adottságok, ha hagyjuk, hogy a folyók fölös vízkészl...

“Ahol a láp és a homokbuckák találkoznak – a Kolon-tó” - olvashatjuk a turistamagazin.hu oldalán megjelent cikk címeként.  A Kiskunsági Nemzeti Park területén elhelyezkedő, a térség legnagyobb édesvizű mocsara (a 2962 ha kiterjedésével) a Kolon-tó. A Homokhátságba benyúló egykori Duna-ágból alakult ki, ami jelenleg az elmocsarasodás és az elöregedés állapotát mutatja. Környezetében nádasok, telepített erdők (akácosok, gyümölcsfák) és homokdűnék találhatóak.  Kolon-tó Forrás:  https://www.turistamagazin.hu/hir/ahol-a-lap-es-a-homokbuckak-talalkoznak-a-kolon-to A cikk a tó történelmi eredetével indul - már a Tihanyi Apátság alapító levelében (1055) említésre került -, a 19.-20. századi vízlecsapolás, tájátalakítás a Kolon-tavat is érintette, valamint tőzegbányászat is folyt itt az 1950-es években. A Kolon-tó gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik, népes az énekesmadár-állománya, amik bemutatását az ide érkezőknek különböző tanösvények kialakításával oldották meg a N...

"A Fertő-tó vízszintje mindig is ingadozó volt, többször ki is száradt. A klímaváltozásnak köszönhetően szélsőségessé váltak az időjárási viszonyok, valamelyik évben aszály, máskor túl sok csapadék a jellemző. Az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása jelentősen leapasztotta a Fertő-tó vízszintjét. Mivel jelentősebb természetes vízfolyás csak a Vulka-patak, a Rákos-patak, illetve pár kisebb patak táplálják a Fertőt, az fokozottan ki van téve a csapadék mennyiségének. Magyarország és Burgenland tartomány egy stratégiát készül kidolgozni a Fertő-tó, a kapcsolódó ökoszisztémát, a mezőgazdaság és a turizmus megmentésére. Konkrétan arról lenne szó, hogy Magyarországról érkezne valamilyen módon plusz víz a mederbe. A WWF és a Zöldek kritikát fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, szerintük ugyanis beláthatatlan következményei lennének annak, ha mesterségesen, teljesen más összetételű vízzel töltenék fel a tavat.  A Fertő ugyanis egy összetett ökoszisztéma, sós tó, a létezéséhez...

A koronavírus áttételes környezeti hatásai egyre meglepőbb összefüggésekre hívják fel a figyelmet, amelyek korábban csak a szakemberek előtt voltak ismertek. A turizmus visszaszorulása és az illegális termálkutak leállítása miatt ismét van víz a Nagyvárad melletti Püspökfürdő kiszáradt tavában, mely több állat és növényfaj utolsó példányainak egykori élőhelye volt. Kérdés, meddig tart a vízbőség a vírushelyzet megszűnése után, s továbbra is csak a turizmus szempontjai érvényesülnek? “A felszínalatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) olyan életközösségek, melyek működése a felszínalatti vízen és annak felszíni megjelenésén alapul. Ezek a vizes élőhelyek kulcsfontosságúak különböző fajok fennmaradásában és tájvédelmi szempontból egyaránt. Károsodásuk egyik oka a vízellátást biztosító vízáramlási rendszerek átalakulása, vízkitermelés hatására. Ez különösen ott fordulhat elő, ahol a tartós vízkitermelés a vízszint csökkenéséhez, majd áttételesen a vízhez kötődő ökoszisztéma károsodá...