Bejegyzések

geológia címkéjű bejegyzések megjelenítése

Magyarországi ivóvizek urántartalma – lehetséges jövőbeli kockázat?

Kép
A megfelelő minőségű ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, melyet napjainkban egyre nehezebb biztosítani. A tudományos fejlődésnek köszönhetően egyre több ismeret áll rendelkezésünkre arról, hogy a vízben oldott különféle anyagok közül melyek és milyen mértékben ártalmasak az emberi egészségre . Így új szennyezőanyagok kerülnek azonosításra vagy akár korábban már ismert elemekről derül ki, hogy ártalmasak. Az elmúlt években került előtérbe például az is, hogy az ivóvizek természetes módon tartalmazhatnak oldott uránt , mely urántartalom egy bizonyos koncentráció (30 µg/l) felett egészségkárosító hatással bír.  A tudományos eredményekre adott válaszul az Európai Unió és ezzel együtt Magyarország is szigorította az ivóvíz minőségére vonatkozó szabályozásait. Hazánkban az emberi fogyasztásra szánt ivóvizek minőségére vonatkozó követelményeket tavaly óta új jogszabály, az 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet tartalmazza. A korábbi szabályozáshoz képest ez a Kormányrendelet új param...

Kifűthető volna Magyarország földgáz helyett földhővel? A geotermia jövője a hazai energiamixben // Másfélfok sajtóklub

Kép
A “ Másfél fok - éghajlatváltozás közérthetően ” éghajlatváltozással foglalkozó tudományos ismeretterjesztő blog 2024. március 27-én online sajtótájékoztató t tartott, melynek témája a hazai geotermikus energia fűtési célú hasznosítás. Az esemény meghívott szakértője Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, az MTA doktora, egyetemi tanár az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatóközpont vezetője, akinek - előadása megtartása után - a hazai sajtó prominens képviselői tehették fel a témához kapcsolódó kérdéseiket.   Egyáltalán mire használjuk inkább itthon a geotermiát, villamos energia előállítására vagy fűtésre? Magyarország geotermikus potenciálja jelentős, azonban miért nem lehet egy az egyben megcsinálni azt, amit Izlandon? Összehangolható a geotermia bővítése a vízkincs megőrzésével, vagy ezek kizárják egymást és választanunk kell? A geológiai adottságok vagy a technológia a meghatározó? Többek között ezek...

Duna Nap 2023

Kép
„Őrizzük meg kéknek a Dunát!” – hangzott az idei Duna Nap jelmondata, melyet immár 20. alkalommal rendeztek meg a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából, idén június 17-én. A program ezúttal a Gyerek Sziget rendezvényhez csatlakozott, így a tizenegy meghívott szervezet a Hajógyári-szigeten kínált izgalmas és tartalmas időtöltést sokszáz  érdeklődő családnak. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra, ELTE  és a DUNAKÉKE Egyesület standja Fotó: Kis-Csitári Teréz A Duna Nap helyszínén a kiállítók sátraihoz érve a gyerekek Duna útlevelet vehettek át, s az egyes standokon végighaladva játékos ismeretterjesztő feladatok teljesítése során pecséteket szerezhettek. Az összes pecsétet begyűjtve új ismeretekkel és egy kis ajándékcsomaggal gazdagodhattak. A gyermekeket többek közt ráksimogatás, óriás kirakós játék, és víziállat-kvíz várta. Az immár hagyománynak számító dunai haltepelítés, illetve árvízvédelmi bemutató sem maradt el. A Professzúra idén is r...

Magyar Tudomány Ünnepe 2022

Kép
A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvény keretében adott otthont a “200 éve született Szabó József, a hazai geológia megteremtője” című előadóülésnek 2022. november 9-én. A bicentenárium alkalmából az esemény Szabó József gazdag életútján keresztül mutatta be a geológia főbb tudományterületeinek fejlődési trendjeit. A program részeként Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Prof. Szűcs Péter (egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem általános és tudományos rektorhelyettese, az MTA levelező tagja) közösen mutatták be a „Tegyük láthatóvá a láthatatlant” – A vízföldtan XXI. századi kihívásai” című előadásukat. Az UNESCO és a csatlakozó szervezetek a víztudomány tekintetében a figyelmet – a címben szereplő szlogen értelmében – a 2022. évben a vízföldtanra és a felszínalatti vizekre irányítják. Az év folyamán világszerte és hazánkban is zajlanak szakmai és a nagyközönség ismereteinek bővítését segítő rendezvények a rejtett felszínalatti vizekkel kapcsolatban. Ennek jegyében a két e...

Két cím egy napon: Mádlné Dr. habil Szőnyi Judit, az MTA doktora

Kép
2022. június 28-án adták át az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében tartott ünnepségen az MTA doktori oklevelet nyolcvan kutató részére, köztük négy ELTE kutatónak . Az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között szerepel, Mádlné Dr. Szőnyi Judit a Tóth József és Erzsébet hidrogeológia Professzúra vezetője. A doktori eljárás még 2020 májusában zárult a disszertáció megvédésével . Mádlné Dr. Szőnyi Judit habilitációs órájára 2022. május 13-án került sor online keretek között, ahol a bírálók 100%-ra értékelték teljesítményét. Az MTA doktori cím átadásával egyidőben az Egyetemi Habilitációs Bizottság úgy döntött, hogy a habilitált doktori címet is viselheti. Balról jobbra: Freund Tamás az MTA elnöke, Mádlné Dr. habil Szőnyi Judit, Benkő Elek az MTA levelező tagja Fotó: mta.hu Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot folytat ki. Háro...

AAPG Europe Regional Conference 2022

Kép
Az AAPG (American Association of Petroleum Geologist) első Magyarországon szervezett konferenciá jának központi témái a globális energia átmenethez kapcsolódtak, így kapott helyet egy a geotermikus energia hasznosítás és a szénhidrogén ipar lehetséges együttműködésével foglalkozó szekció is. A konferencia szervezőbizottságának tagjaként Mádlné Szőnyi Judit (ELTE) a “Geotermikus szekció” társszervezője is volt Andrea Moscariello (University of Geneva) professzorral együtt. A szekció további társelnökei Czauner Brigitta (ELTE) és Tóth Ádám (ELTE) voltak. A meghirdetett témák közül ennek a szekciónak a témája bizonyult a legnépszerűbbnek, ami mutatja a szénhidrogén ipar és a geotermia közeledését. Három blokkban összesen 18 előadás és több poszter foglalkozott a kérdéskörrel. Az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai és diákjai számos, az éppen lezáruló ENErAG projektet is ér...

GEOTERMIKUS BUDAPEST

Kép
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa részletesen ismerteti a főváros energiaigényét és -ellátását, illetve földtani felépítését és hidrogeológiáját.  Az értékes műben elkülönítik a talajvizet, rétegvizet és hévíztároló rétegeket. A Budapestre vonatkozóan az ELTE-n végzett több évtizedes hidrogeológiai kutatások bizonyították a hidraulikus folytonosságot, azt, hogy ezen vízkészletek nem különíthetők el ilyen leegyszerűsített módon. Ezek az összefüggések a geotermikus hasznosítást is befolyásolják.  A munkából betekintést nyerhetünk Budapest meglévő termálkútjaira és a földhőszivattyúzás helyzetére, lehetőségeire. A Geotermikus Budapest egyaránt szól magáncélú, lakossági, vállalati és önkormányzati szféra számára, hasznos írás azoknak, akik a geotermikus hasznosítási módokat tervezik igénybe venni. A dokumentum ezen a linken érhető el. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A víz szerepe a lemeztektonikában

Kép
Már több mint két évtizede tudjuk Tóth József kutatásai nyomán, hogy a felszínalatti víz és mozgása számos földtani folyamatot befolyásol. Ennek oka, hogy a víz áramlási pályája mentén folyamatos kölcsönhatásba kerül környezetével. Anyagot, hőt mobilizál, szállít és majd más helyeken felhalmozza azt. Ezért a víz a geotermikus folyamatok, ércképződés, mélységi eredetű karsztosodás, földcsuszamlások, és számos más folyamat kialakulásának nélkülözhetetlen eleme. A víz azonban nem csak szabad fázisban, a szilárd földkéregben fejti ki hatását, hanem a litoszférában is jelen van, víztartalmú ásványok formájában. Egy friss és rendkívül nagy érdeklődésre számot tartó kutatás - melyet a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoport jának munkatársai jegyeznek - rámutatott, hogy a lemeztektonikai folyamatokban is kiemelt szerepe lehet az illóknak (elsősorban a víznek), és a víztartalmú ásványoknak , kiemelten...

Könyvajánló: The Lands of Karst

Kép
Egy könyv a barlangok és a karsztképződmények csodálatos világáról. A szerzőpáros Neven Kresic és Zoran Stevanovic hidrogeológusok, akik „The Lands of Karst: A Visual Story” címmel egy képes albumot állítottak össze, amely mintegy 500 fényképet tartalmaz. A színes fotók a volt Jugoszlávia hat karsztvidékéről származnak (Szlovéniából, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Montenegróból és Észak -Macedóniából), amelyeket több mint 70 geológus, barlangkutató, biológus, régész, hegymászó, hivatásos fotós rögzített vagy egyszerűen amatőrök karszt- és barlangbarátok készítettek. A szerzők az „egy kép többet ér ezer szónál” szabály betartásával nagyon rövid tájékoztató szövegeket készítettek a 10 fejezethez, amelyek zajos folyókról, vad hegyekről, csendes tavakról, tengerről, mészkőfalakról, durva felületekről szólnak. Többek között olyan kifejezéseket is olvashatunk, mint “az élet szökőkútjai”, “ablakok ismeretlenek felé”, “varázskamrák”, “földalatti lények”, “vadvilág” és...