A víz szerepe a lemeztektonikában
Már több mint két évtizede tudjuk Tóth József kutatásai nyomán, hogy a felszínalatti víz és mozgása számos földtani folyamatot befolyásol. Ennek oka, hogy a víz áramlási pályája mentén folyamatos kölcsönhatásba kerül környezetével. Anyagot, hőt mobilizál, szállít és majd más helyeken felhalmozza azt. Ezért a víz a geotermikus folyamatok, ércképződés, mélységi eredetű karsztosodás, földcsuszamlások, és számos más folyamat kialakulásának nélkülözhetetlen eleme. A víz azonban nem csak szabad fázisban, a szilárd földkéregben fejti ki hatását, hanem a litoszférában is jelen van, víztartalmú ásványok formájában. Egy friss és rendkívül nagy érdeklődésre számot tartó kutatás - melyet a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoportjának munkatársai jegyeznek - rámutatott, hogy a lemeztektonikai folyamatokban is kiemelt szerepe lehet az illóknak (elsősorban a víznek), és a víztartalmú ásványoknak, kiemelten egy pargasit nevű ásványnak. Ezen ásványok stabilitása ugyanis befolyásolhatja olyan gyengeségi zónák létrejöttét a litoszférán belül, melyek szerepet játszhatnak abban, hogy annak alsó része leváljon és lesüllyedjen (1. ábra), azaz közvetetten a szubdukció kialakulásában. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a Föld mély régióiban található illó anyagok teszik tektonikailag élő bolygóvá a Földet. A víz tehát számos olyan geológiai folyamatban játszik kulcsszerepet, melyre azelőtt nem is gondoltunk.
A Global and Planetary Change szakfolyóiratban, szeptemberben megjelent publikációban tárgyalt új hipotézis lehetővé teszi az aktív vulkanizmustól távoleső CO2 dús magmás feláramlások eredetének értelmezését is. Az ilyen típusó CO2 kiáramlások eddig nem szerepeltek megfelelő súllyal a globális szén-dioxid körforgás vizsgálatában, így ennek pontosabb meghatározásával a klímaváltozás pontosabb modellezése is lehetővé válik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése