Vízkörforgalom a felszín alatt is...

A Ráckevei-Soroksári Dunaágnál az elmúlt évtizedeinek egyik legsúlyosabb környezetszennyezése következett be 2020. december 10-e környékén. Ismeretlenek nagy mennyiségű, több köbméternyi fáradt olajat engedtek le a Szigetszentmiklós, Ádám Jenő sétány és a Tebe utca sarkánál lévő esővízgyűjtő csatornába, valamint annak kifolyójába. Az olajat a kifolyó alatti nádas fogta meg kb. 3-4000 négyzetméteren, így szerencsére a víztestbe nem került be a szennyezés. A nádasban lévő stégek mellett azonban több helyen 20-25 cm vastagságban áll a fáradt olaj a Natura 2000 terület ex-lege védett úszólápjában. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az esetre gyorsan reagált és a vízügyesek alapos és lelkiismeretes munkát végeztek. Felvétel a kármentesítés egyik helyszínéről és a munkálatok résztvevőiről Forrás: OVF   A telex.hu  és a turistamagazin.hu az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF) által készített videót tett közzé , ami az olajszennyezés okozta helyreállító munkálatokat rögzíti. Eb...

Az alábbi bejegyzésünket a telex 2021. március 16-án megjelent “Súlyos talajszennyeződést találtak a dunakanyari vízbázis területén“ című cikke ihlette, amelyben néhány, a felszínalatti vizekkel és az azokat érő szennyezésekkel kapcsolatos ismeretet magyarázunk el az adott eset kapcsán. Tényleg veszélyben az ivóvízkészlet? Hogyan deríthető ki, hogy egy szennyezés merre terjed a felszín alatt , anélkül, hogy egy kapavágást is ejtenénk az adott területen? A földfelszínre kerülő szennyezőanyag a lehulló csapadék segítségével beszivárog a felszín alá , majd eléri a talajvízszintet. Innentől kezdve viszont úgy terjed tovább, amerre az áramlás viszi. Azt pedig alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg. Egy adott terület felszínalatti vizeinek áramlási irányairól képet kaphatunk a területen mélyült kutak létesítéskori - nyugalmi - vízszint és néhány egyéb alapadatából (pl. ahol a kút mélyült annak az adott pontnak a tengerszint feletti magassága - itt jön be a domborzat szer...

Egy korábbi bejegyzés ünkből már kiderült, mennyi természetes vagy épp emberi tevékenységből fakadó szennyezés érintheti vízbázisainkat. Most megismerkedhetünk azokkal a fizikai és kémiai víztisztítási eljárások kal, melyek segítségével a nyersvízből – legyen szó felszíni vagy felszínalatti vízről – végül biztonságos, tiszta ivóvizet állíthatunk elő. Hazánkban a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer az ivóvíz, így nem meglepő, hogy a víztisztításhoz precízen kidolgozott és megbízható technológiákat alkalmaznak. A különböző eljárások szükségessége a nyersvíz minőségétől függ, melyet a víz forrása nagyban befolyásol. Az ELTE Természettudományi Karán Záray Gyula professzor vezetésével, egy négytagú konzorcium összefogásában egy konténeres víztisztítási eljárás t fejlesztettek ki, amely kistelepüléseken tudja biztosítani a már biológiai úton megtisztított szennyvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítását és fertőtlenítését. Ez az új vízkezelési eljárás képes a környezeti veszélyt jelen...

Sajnálatos módon sokszor szembesülünk azzal, hogy az emberi szennyezés nem ismer határokat : az ipari forradalom óta elárasztjuk a bolygót vegyszerekkel, le nem bomló műanyagokkal, szeméttel. A mértéktelen szennyezés mellett kiaknázzuk a Föld nyersanyagkészleteit és megbolygatjuk a természet folyamatait. A felszínalatti vízre a legnagyobb veszélyt talán az jelenti, hogy „láthatlatlan” módon, mélyen a talpunk alatt található, így sokszor bele sem gondolunk jelenlétébe és sérülékenységébe. Bár a felszínalatti víz védettebbnek tekinthető, mint a felszíni víz, mégis számos természetes vagy mesterséges szennyezőanyagot tartalmazhat. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a vizek e két nagy csoportja egymással szoros kapcsolatban áll, így egyiket sem kezelhetjük a másiktól elszigetelten. Ennek jelentőségét jól példázza a 2006-ban Miskolcon kialakult járványhelyzet , amelyet bakteriológiailag szennyezett ivóvíz okozott. A szennyezést az ivóvízellátást biztosító kutak 76 km 2  vízgyűjtő terü...