Vízkörforgalom a felszín alatt is...

A NASA űrügynökség bejelentette, hogy sikerült vízmolekulákat felfedezni a Hold azon részén, amit ér napsütés is. A felfedezést az SOFIA nevű (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) infravörös távcsövével sikerült megtenni - olvasható a 24.hu hírportálon megjelent cikk ben. Az illusztráció a Holdat, a regolitban megbújó vízmolekulákat, valamint az amerikai NASA és a német DLR repülő infravörös obszervatóriumát (SOFIA) mutatja. Forrás: NASA Ames A Nature Astronomy tudományos folyóiratban a kutatók publikálták eredményeiket. A tanulmány vezető szerzője C. I. Honniball elmondta: “Fontos azt is megjegyezni, hogy a vízmolekulák külön állnak egymástól, nem jég vagy folyadék formájában találhatók meg, ezekből 100-412 ppm mennyiséget találtunk” . A mennyiség egyébként nagyjából 12 milliliternek felel meg. Rövid videó a SOFIA holdi vízzel kapcsolatos felfedezéséről. Forrás: NASA Ames   A vízmolekulákat a Hold déli féltekéjén, a Clavius-kráterben találták, amely a Földről is l...

Csillagászok szerint egyre nagyobb az esélye, hogy a Jupiter Europa nevű holdján élet alakulhatott ki - olvashatjuk az index.hu Tech-Tudomány rovatában közölt cikk ben.  2016-ban a Hubble űrteleszkóp lefotózta , ahogy az Europa jégfelszíne alól  vizet lövell ki a világűrbe.  2016-is Hubble felvétel az Europa vízkitöréseiről (a kompozit képen 6-7 óránál láthatóak a gejzírek) Fotó: W. Sparks (STScI)/USGS Astrogeology Science Center / NASA/ESA Az Európai Űrügynökség (ESA) 2022-ben induló JUICE (Jupiter Icy Moon Explorer) nevű küldetése az Europát is vizsgálni fogja, az amerikai űrügynökség (NASA) Europa Clipper nevű szondája pedig a tervek szerint 2024-ben indul útnak, hogy az élet lehetséges nyomait keresse kifejezetten az Europán. A jövőben a tervek szerint a Naprendszerbe kirepített szonda leszáll az Europa felszínére és olvasztás után egy egység lemerül a jégpáncél alá. Forrás: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010305J...

Susitna gleccser, Alaska Forrás: https://climate.nasa.gov/climate_resources/60/susitna-glacier/ A gleccserek olvadása súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetve egyes régiók élelmiszer-biztonságát, földcsuszamlásokat, majd szárazságot és egyéb katasztrófákat okoznak. “A NASA és több egyetem kutatása újabb adatokkal szolgál arra vonatkozóan, mire számíthatunk a jövőben. A tengerszint emelkedése mellett – miután a gleccserek olvadékvize végső soron oda jut – emberek százmillióinak vízellátása kerülhet veszélybe a hatalmas édesvíztartalékokat rejtő gleccserek olvadásával.” - írja a Mérce egy júniusi hír ében.  A NASA anyaga kiemeli, hogy a XX. században a tengerszint emelkedéséhez leginkább az alábbi hét régió járult hozzá: Alaszka, a kanadai sarkköri szigetvilág, a Déli-Andok, az ázsiai magashegységek, az orosz sarkvidék, Izland, és a Svalbard-szigetek. “A gleccserolvadás amellett, hogy hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez és globálisan a sós víz arán...