Víz a világűrben?

Csillagászok szerint egyre nagyobb az esélye, hogy a Jupiter Europa nevű holdján élet alakulhatott ki - olvashatjuk az index.hu Tech-Tudomány rovatában közölt cikkben.  2016-ban a Hubble űrteleszkóp lefotózta, ahogy az Europa jégfelszíne alól  vizet lövell ki a világűrbe. 

2016-is Hubble felvétel az Europa vízkitöréseiről (a kompozit képen 6-7 óránál láthatóak a gejzírek)
Fotó: W. Sparks (STScI)/USGS Astrogeology Science Center / NASA/ESA

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2022-ben induló JUICE (Jupiter Icy Moon Explorer) nevű küldetése az Europát is vizsgálni fogja, az amerikai űrügynökség (NASA) Europa Clipper nevű szondája pedig a tervek szerint 2024-ben indul útnak, hogy az élet lehetséges nyomait keresse kifejezetten az Europán.

A jövőben a tervek szerint a Naprendszerbe kirepített szonda leszáll az Europa felszínére és olvasztás után egy egység lemerül a jégpáncél alá.

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja. Felszínét vastag jégpáncél borítja, melyet repedések tarkítanak. A jégréteg alatt óceán található, melyet az árapály jelenség által generált hő tart folyékony állapotban.

Az Europa felszíne: repedésekkel borított jégpáncél 

Felépítésében és anyagi összetételében az Europa hasonlít a Föld típusú bolygókhoz. Belső magja vasból épül fel, ezért van saját mágneses mezeje, vékony atmoszférája pedig oxigénben gazdag. Fagyott vízből álló kérgével és jég alatti óceánjával az Europa olyan körülményeket biztosít, amelyek kedvezhetnek az egyszerű életformák megjelenésének. Az űrbe lövellő vízcsóvák lehetőséget adnak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét. 

Europa bolygó felépítése
Forrás: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010305Jupiter/Jupiter_holdjai.html

Úgy látszik nem csak a Földön vannak túlnyomásos, jelentős energiával rendelkező felszín alatti víztartó összletek. Reméljük előbb-utóbb valamilyen technológiai vívmány segítségével sikerül majd hasznosítani (pl.: űrállomások villamosenergia-szükségletének fedezésére) ezt a jelenleg kihasználatlan energiaforrást” - Csiszár Endre hidrogeológus.

Megjegyzések