Bejegyzések

Fontos árvízvédelmi beruházás valósult meg a Rábán

Kép
Befejeződött a Rába árvízi figyelmeztető és előrejelző modell fejlesztése. - olvasható a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján megjelent hírben.
Az Európai Unió által az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program keretében támogatott, 2016-ban indult Raab Flood 4cast projektben a Rába folyó meglévő kiépített árvízi figyelmeztető és előrejelző rendszerét fejlesztették tovább magyar és osztrák szakemberek. A munka során a hidrodinamikai és hidrológiai modellek aktualizálását, a számítógépes háttér fejlesztését, és az előrejelző szoftverek frissítését végezték el.
Forrás: http://www.nyuduvizig.hu/raab_flood_4cast_hu/4-5/
A korszerű, grafikus megjelenítést alkalmazó nagy teljesítményű számítógépes rendszer – különböző árvízi helyzetekben – pontos vízállás és vízhozam adatok alapján, több lehetséges csapadék és elöntés-forgatókönyvet is felhasználva alkalmas valós idejű árvízi elöntések előrejelzésére.

A frissített modell biztosítja az árvízi védekezéshez szükséges i…

NASA: a gleccserek olvadásával százmilliók szenvedhetnek vízhiánytól

Kép
Susitna gleccser, Alaska Forrás: https://climate.nasa.gov/climate_resources/60/susitna-glacier/
A gleccserek olvadása súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetve egyes régiók élelmiszer-biztonságát, földcsuszamlásokat, majd szárazságot és egyéb katasztrófákat okoznak. “A NASA és több egyetem kutatása újabb adatokkal szolgál arra vonatkozóan, mire számíthatunk a jövőben. A tengerszint emelkedése mellett – miután a gleccserek olvadékvize végső soron oda jut – emberek százmillióinak vízellátása kerülhet veszélybe a hatalmas édesvíztartalékokat rejtő gleccserek olvadásával.” - írja a Mérce egy júniusi hírében. 
A NASA anyaga kiemeli, hogy a XX. században a tengerszint emelkedéséhez leginkább az alábbi hét régió járult hozzá:
Alaszka,a kanadai sarkköri szigetvilág,a Déli-Andok,az ázsiai magashegységek,az orosz sarkvidék,Izland,és a Svalbard-szigetek.“A gleccserolvadás amellett, hogy hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez és globálisan a sós víz arányainak növeléséhez, egyúttal az édesví…

Új fogalmak a régiek helyett - Miért idejét múlt a talajvíz és a rétegvíz elkülönítése?

Kép
„Vízszállító rendszerek a földkéregben. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos új ismeretek és tanításuk lehetőségei”Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Makádi Mariann cikke a GeoMetodika online folyóirat 2019/1 számában jelent meg. 
Az írás nemcsak a földrajz tanároknak és középiskolás diákoknak szól, hanem mindenkinek, aki többet szeretne megtudni a felszínalatti vizeket mozgató és összetételüket befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Rovatunkban Mádlné Szőnyi Judit tolmácsolásában hétről hétre témaköröket közlünk az írásból, kiegészítve azt további információkkal. Jó tanulást kívánunk!

Új fogalmak a régiek helyett - Miért idejét múlt a talajvíz és a rétegvíz elkülönítése?
Még ma is széles körben használatosak a talajvíz és az attól vízzáró kőzetrétegekkel elszigetelt rétegvíz fogalmak. Holott a felszín alatti vízszállító rendszerek és a rendszerszemlélet megjelenése alapjaiban változtatta meg a korábbi a hidrogeológiai gondolkodást. Ma már bátran megállapíthatjuk, hogy az ú…

Hol a legmélyebb a Balaton?

Kép
“Tudod, hol a legmélyebb a Balaton?” - teszi fel a kérdést a nlc.hucikk-e.
A Balaton legmélyebb pontja a Tihanyi-félsziget déli csücskénél, a szárazföldtől nagyjából 300 méterre, a Tihany-Balatonszántód kompjárat útvonalától úgy 100-150 méterre keletre található. Ez az úgynevezett Tihanyi-kút.
Tihany madártávlatból Forrás: https://www.elmenyterkep.hu/tihanyi-bences-apatsag-tavasszal.html
A Tihanyi-kút mélysége már régóta foglalkoztatja a tudományos kutatókat. A kút mélységét geofizikai mérésekkel az ELTE kutatóiis meghatározták
A felszínalatti vízáramlások feltérképezése is megtörtént a Tihanyi-félszigeten. Első lépésben a tavak és környezetük üledékeinek geofizikai felmérése zajlott, majd erre alapozva sikerült terepi megfigyelésekkel és numerikus modellezéssel kimutatni, hogy a tihanyi Belső-tó, a Rátai-csáva és a Külső-tó a felszín alatt egymással kapcsolatban állnak. Azaz, nem csak a felszínre hulló csapadék és a felszínen lefolyó víz táplálja azokat, hanem egymástól kapnak, m…

Rendszerszemlélet a hidrogeológiában

Kép
„Vízszállító rendszerek a földkéregben. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos új ismeretek és tanításuk lehetőségei”Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Makádi Mariann cikke a GeoMetodika online folyóirat 2019/1 számában jelent meg. 
Az írás nemcsak a földrajz tanároknak és középiskolás diákoknak szól, hanem mindenkinek, aki többet szeretne megtudni a felszínalatti vizeket mozgató és összetételüket befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Rovatunkban Mádlné Szőnyi Judit tolmácsolásában hétről hétre témaköröket közlünk az írásból, kiegészítve azt további információkkal. Jó tanulást kívánunk!

Rendszerszemlélet a hidrogeológiában
A földi rendszerben minden folyamat, jelenség, csak a környezetével együtt, kapcsolataiban értelmezhető. A hidrogeológiában, a felszínalatti vizek estében is ezért a a rendszerekben való gondolkodást érdemes előtérbe helyezni. A felszínalatti vizek szerepe és jelentősége akkor válik mindenki számára egyértelművé, ha ez a szemlélet a hazai köznevelésben és a…

Öntözés hatása a felszínalatti vizekre

Kép
Forrás: https://www.urbanet.info/world-urban-population/
Föld népessége jelenleg soha nem látott ütemben növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re akár a 9,5 milliárd főt is meghaladhatja. A gyarapodó népesség ellátása új kihívásokat hoz a mezőgazdaság számára. A művelhető területek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, így a terméshozam növelésével kell egyre több élelmiszert termelni. 
De hogyan kapcsolódik mindez a felszínalatti vizekhez? Napjainkban az emberiség 85%-a száraz éghajlatú, arid területen él, ahol a növénytermesztéshez kulcsfontosságú az öntözés, melyhez megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű vizet kell biztosítani. Jelenleg az összes öntözésre használt víz 43%-a a felszín alól származik és a klímaváltozás, valamint a felszíni vizek sérülékenysége miatt ez az arány várhatóan növekedni fog. Ami azt jelenti, hogy a felszínalatti vizek még inkább előtérbe kerülnek a mezőgazdasági használat szempontjából.
Forrás: https://www.agronaplo.hu/hirek/utmutato-a-tartosan-v…

Nem kellenek telepített fák a Duna-Tisza közi homokhátságra

Kép
A fák a Duna–Tisza közi homokhátságokon nem megtartják, hanem csökkentik a talaj víztartalmát, ezzel pedig gyorsítják a kiszáradást, az elsivatagosodás folyamatát. A 24.hu tudomány rovatában megjelent cikkben ezzel a témával foglalkozik az a kutatómunka, amit Dr. Tölgyesi Csaba biológus vezet. Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének munkatársai azt vizsgálták, miként hat a fás szárú vegetáció a regionális vízháztartásra.

"Az itt talajba szivárgó csapadék lejut a talajvízbe, amely igen lassan áramolva a mélyebben fekvő, akár több tucat kilométerre lévő vizes élőhelyeket táplálja, és egyúttal a környező vetések gyökérzónája számára is biztosítja a nélkülözhetetlen vízutánpótlást. A kecskeméti eső az izsáki gazdák termését öntözi." - nyilatkozta Dr. Tölgyesi Csaba.

A biológus fenti állítását megalapozó hidrogeológiai kutatási eredményeket a Professzúra munkatársai, Mádlné Szőnyi Judit, Tóth Józse…