Vízkörforgalom a felszín alatt is...

Az ELTE TTK Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszékén működő Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai, Iván Veronika és Mádlné Dr. Szőnyi Judit az ENeRAG H2020 projekt nemzetközi együttműködése keretében a Milano-i Egyetem munkatársaival az időszakos és állandó karsztforrások lehetséges előfordulásait vizsgálták egy egészen új megközelítéssel, a térstatisztikai módszereivel. A kidolgozott módszerrel beazonosíthatók azok a területek, ahol karsztos területeken potenciális ivóvíznyerő helyekre bukkanhatunk. Mivel a karsztok értékes ivóvizet rejtenek, így a módszer a jövő vízellátása szempontjából különös jelentőségű. A mindig aktív Jósva-forrás az Aggteleki-karszton Fotó: Iván Veronika Magyarországon az ivóvíz 25%-a származik karsztos kőzetek víztartóiból, karsztforrásokból. A karsztos víztartók kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak, ám igen sérülékenyek az esetleges szennyezőkel szemben. A klímaváltozás hatásai vagy a túlzott vízkitermelés pedig a mennyiségük...

Elgondolkodtál már a kérdésen: vajon honnan származik a poharadba töltött víz? Talán egy mészkőhegység karsztvizét fogyasztod? Vagy számodra is a Duna menti parti szűrésből biztosított a vízellátás? Esetleg egy mélyen a talpad alatt található vízadó réteg rejti ivóvizedet? Ebben a bejegyzésben az ivóvíz előállításához használt vízbázisok alapvető tulajdonságaival ismerkedünk meg. Az ivóvíz előállításához használt vízforrás, azaz nyersvíz többféle eredetű lehet: származhat felszíni vízből vagy a felszín alól, sőt akár közvetlenül a csapadékból is. Az ivóvíz eredete nagyban befolyásolja minőségét, kémiai összetételét, ezáltal élettani hatásait és a szükséges víztisztítási eljárásokat is. Amennyiben lehetséges, felszínalatti vizet célszerű  ivóvíznyerés céljából használni, mert ezek a vízbázisok általában kevésbé sérülékenyek, ezáltal tisztább, biztonságosabb ivóvizet tudnak szolgáltatni, mint a felszíni vizek . Ráadásul legtöbbször a kitermelésük is gazdaságosabb, és kevesebb tisztí...