Vízkörforgalom a felszín alatt is...

A megfelelő minőségű ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, melyet napjainkban egyre nehezebb biztosítani. A tudományos fejlődésnek köszönhetően egyre több ismeret áll rendelkezésünkre arról, hogy a vízben oldott különféle anyagok közül melyek és milyen mértékben ártalmasak az emberi egészségre . Így új szennyezőanyagok kerülnek azonosításra vagy akár korábban már ismert elemekről derül ki, hogy ártalmasak. Az elmúlt években került előtérbe például az is, hogy az ivóvizek természetes módon tartalmazhatnak oldott uránt , mely urántartalom egy bizonyos koncentráció (30 µg/l) felett egészségkárosító hatással bír.  A tudományos eredményekre adott válaszul az Európai Unió és ezzel együtt Magyarország is szigorította az ivóvíz minőségére vonatkozó szabályozásait. Hazánkban az emberi fogyasztásra szánt ivóvizek minőségére vonatkozó követelményeket tavaly óta új jogszabály, az 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet tartalmazza. A korábbi szabályozáshoz képest ez a Kormányrendelet új param...

A “ Másfél fok - éghajlatváltozás közérthetően ” éghajlatváltozással foglalkozó tudományos ismeretterjesztő blog 2024. március 27-én online sajtótájékoztató t tartott, melynek témája a hazai geotermikus energia fűtési célú hasznosítás. Az esemény meghívott szakértője Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, az MTA doktora, egyetemi tanár az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatóközpont vezetője, akinek - előadása megtartása után - a hazai sajtó prominens képviselői tehették fel a témához kapcsolódó kérdéseiket.   Egyáltalán mire használjuk inkább itthon a geotermiát, villamos energia előállítására vagy fűtésre? Magyarország geotermikus potenciálja jelentős, azonban miért nem lehet egy az egyben megcsinálni azt, amit Izlandon? Összehangolható a geotermia bővítése a vízkincs megőrzésével, vagy ezek kizárják egymást és választanunk kell? A geológiai adottságok vagy a technológia a meghatározó? Többek között ezek...

Az ősz beköszöntével szeptember utolsó péntekén hagyományosan a tudományé a főszerep, hiszen minden évben ezen a napon kerül megrendezésre a Kutatók Éjszakája . Idén szeptember 29-én több, mint ezren látogattak el az ELTE Természettudományi Karára, ahol a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület tel közösen számos izgalmas programmal várta a felszínalatti vizek iránt érdeklődőket. Két diákcsoport már a kora délutáni órákban rendhagyó földrajzórán vett részt a kutatók vezetésével, ahol a vízkörforgalom folyamatait és a felszínalatti vizek működését és jelentőségét ismerhették meg. A nagyközönség a Professzúra standjánál egész este a nagysikerű Láthatatlan és látható vizek terepasztalán kapott betekintést a felszínalatti vizek rejtőzködő világába, emellett kísérleteken keresztül tanulhatott a hidrogeológiában használatos legfontosabb fogalmakról, mérőszámokról. A vízföldtani kutatómunka gyakorlati oldala iránt érdeklődők i...

Őskori múlt, veszélyeztetett jelen és remény a jövőre. A víz múltja, jelene, jövője. - Peter Gleick legújabb könyve “Új vízkorszak küszöbén” címmel jelent meg a Mandiner oldalán a vízproblémát aktuálisan boncolgató cikk, amely Dr. Peter Gleick amerikai professzor legújabb könyvét ismerteti. A könyv egy leleplező beszámoló arról, hogy a víz hogyan alakította az emberi élet és történelem menetét, valamint pozitív vízió arról, hogy mit tartogathat a jövő, ha most rögtön cselekszünk. Gleick kiemeli, hogy míg a fosszilis tüzelőanyagok kimerülésének esetére már vannak helyettesítő megoldások, addig a víz esetében ez nem mondható el. Legjelentősebb problémának a felszínalatti víztartalékok kimerülését tartja , amit Magyarországon leginkább talán a tavalyi, 2022-es nyár során érzékeltünk. Hazánkban ebben a száraz időszakban számos település ivóvízellátását lajtos kocsikkal láttak el. Ez a jelenség egy olyan globális tendencia része, ami előrevetíti a vizekben gazdagnak tartott országok álla...

„Őrizzük meg kéknek a Dunát!” – hangzott az idei Duna Nap jelmondata, melyet immár 20. alkalommal rendeztek meg a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából, idén június 17-én. A program ezúttal a Gyerek Sziget rendezvényhez csatlakozott, így a tizenegy meghívott szervezet a Hajógyári-szigeten kínált izgalmas és tartalmas időtöltést sokszáz  érdeklődő családnak. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra, ELTE  és a DUNAKÉKE Egyesület standja Fotó: Kis-Csitári Teréz A Duna Nap helyszínén a kiállítók sátraihoz érve a gyerekek Duna útlevelet vehettek át, s az egyes standokon végighaladva játékos ismeretterjesztő feladatok teljesítése során pecséteket szerezhettek. Az összes pecsétet begyűjtve új ismeretekkel és egy kis ajándékcsomaggal gazdagodhattak. A gyermekeket többek közt ráksimogatás, óriás kirakós játék, és víziállat-kvíz várta. Az immár hagyománynak számító dunai haltepelítés, illetve árvízvédelmi bemutató sem maradt el. A Professzúra idén is r...

Középiskolásoknak szóló Innovation Challenge verseny t tartott 2023. június 1-jén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Junior Achievement Magyarország (JAM). A vetélkedő idei témája: látható és láthatatlan vizeket érintő problémák a klímaváltozás és az emberi egészség tükrében. A WHO budapesti irodájának nagyterme megtelt az ország számos pontjáról érkező középiskolás csapattal, akiknek alig egy nap leforgása alatt kellett egy innovatív terméket vagy szolgáltatást kidolgozniuk a témához kapcsolódóan, mindezt üzleti modellbe foglalva. A csapatok munkáját a pénzügyi és tudományos élet meghívott képviselői segítették. A középiskolások számára két óra állt rendelkezésre, hogy mentoraikkal találkozva feltegyék kérdéseiket és további inspirációt nyerjenek ötletpályázatuk kiteljesítéséhez.  A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra részéről mentorként volt jelen Oláh Soma , az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium munkatársa. Ő elsősorban a felszínalatti...