Vízkörforgalom a felszín alatt is...

Az Alföld süllyedéséről és az ott lévő települések lakóinak helyzetéről a 2020-as évben több média felületen is jelentek meg cikkek. (Itt a blogon mi is foglalkoztunk a témával ebben a bejegyzésben .) A háttérben a kőolaj- és földgáz kitermelés és a túlzott felszínalatti vízkivétel áll. A Magyar Nemzet hírportálon közölt cikk ben a legújabb mérési adatokba kaphatunk betekintést. Farkas ­Péter , a Geo-Sentinel Kft. ügyvezetője új trendeket talált és felhívta a figyelmet, hogy nem szabad az 1970-es években végzett mérési eredményeket a mai viszonyokra is kiterjeszteni. A Geo-Sentinel Kft. 2014 és 2020 között műholdas méréseket végzett az egész országot lefedve. Az így feltérképezett felszínmozgások a vízügy által végzett adatokkal összhangban vannak és a vízbázisok kiegyensúlyozottabb használatát és a felelősebb vízgazdálkodást mutatják. A szakember kiemeli: “Egyértelmű, hogy megszűntek azok az intenzív süllyedések, amelyek korábban Debrecenben voltak, vagy amelyek például az algyői sz...

Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője, egyetemi tanár a tiszai Alföld változásairól, tektonikai és az ember által előidézett, és az itt soha nem látott ütemű talaj süllyedéséről írt az Ellensúly közéleti folyóiratban közölt cikk ben. Az index.hu szemlézte az írást és “Debrecen alatt évente fél centimétert süllyed az Alföld, ez pedig baljós előjel” címmel cikk et adott közzé. Az ELTE TTK oktatója szerint a térszínsüllyedésnek két fő oka van: a szabályozatlan talajvíz-kitermelés és a kőolaj, illetve a földgáz kinyerése (ami miatt a meglazult talajszerkezet összeroskad); ehhez hozzájáruló tektonikus lemezek mozgása. Tímár Gábor elmondása szerint a kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. A kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 mm-re gyorsult. Debrecen környezetben 5 mm és Szolnok esetében évi 3-4 mm térszínsüllyedést mértek a geodéták. ...