Vízkörforgalom a felszín alatt is...

“Ahol a láp és a homokbuckák találkoznak – a Kolon-tó” - olvashatjuk a turistamagazin.hu oldalán megjelent cikk címeként.  A Kiskunsági Nemzeti Park területén elhelyezkedő, a térség legnagyobb édesvizű mocsara (a 2962 ha kiterjedésével) a Kolon-tó. A Homokhátságba benyúló egykori Duna-ágból alakult ki, ami jelenleg az elmocsarasodás és az elöregedés állapotát mutatja. Környezetében nádasok, telepített erdők (akácosok, gyümölcsfák) és homokdűnék találhatóak.  Kolon-tó Forrás:  https://www.turistamagazin.hu/hir/ahol-a-lap-es-a-homokbuckak-talalkoznak-a-kolon-to A cikk a tó történelmi eredetével indul - már a Tihanyi Apátság alapító levelében (1055) említésre került -, a 19.-20. századi vízlecsapolás, tájátalakítás a Kolon-tavat is érintette, valamint tőzegbányászat is folyt itt az 1950-es években. A Kolon-tó gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik, népes az énekesmadár-állománya, amik bemutatását az ide érkezőknek különböző tanösvények kialakításával oldották meg a N...

A koronavírus áttételes környezeti hatásai egyre meglepőbb összefüggésekre hívják fel a figyelmet, amelyek korábban csak a szakemberek előtt voltak ismertek. A turizmus visszaszorulása és az illegális termálkutak leállítása miatt ismét van víz a Nagyvárad melletti Püspökfürdő kiszáradt tavában, mely több állat és növényfaj utolsó példányainak egykori élőhelye volt. Kérdés, meddig tart a vízbőség a vírushelyzet megszűnése után, s továbbra is csak a turizmus szempontjai érvényesülnek? “A felszínalatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) olyan életközösségek, melyek működése a felszínalatti vízen és annak felszíni megjelenésén alapul. Ezek a vizes élőhelyek kulcsfontosságúak különböző fajok fennmaradásában és tájvédelmi szempontból egyaránt. Károsodásuk egyik oka a vízellátást biztosító vízáramlási rendszerek átalakulása, vízkitermelés hatására. Ez különösen ott fordulhat elő, ahol a tartós vízkitermelés a vízszint csökkenéséhez, majd áttételesen a vízhez kötődő ökoszisztéma károsodá...