Rendszerszemlélet a hidrogeológiában

„Vízszállító rendszerek a földkéregben. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos új ismeretek és tanításuk lehetőségei”

Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Makádi Mariann cikke a GeoMetodika online folyóirat 2019/1 számában jelent meg. 

Az írás nemcsak a földrajz tanároknak és középiskolás diákoknak szól, hanem mindenkinek, aki többet szeretne megtudni a felszínalatti vizeket mozgató és összetételüket befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Rovatunkban Mádlné Dr. Szőnyi Judit tolmácsolásában hétről hétre témaköröket közlünk az írásból, kiegészítve azt további információkkal. Jó tanulást kívánunk!

Rendszerszemlélet a hidrogeológiában

A földi rendszerben minden folyamat, jelenség, csak a környezetével együtt, kapcsolataiban értelmezhető. A hidrogeológiában, a felszínalatti vizek estében is ezért a a rendszerekben való gondolkodást érdemes előtérbe helyezni. A felszínalatti vizek szerepe és jelentősége akkor válik mindenki számára egyértelművé, ha ez a szemlélet a hazai köznevelésben és az egyetemi oktatásban, valamint a döntéshozatalban is mindenhol érvényesül. Fontos, hogy a vízkörforgalom működését ne csupán tényekben, hanem összefüggéseiben is megismerjük. S ne zárjuk ki ebből a megértésből a szemünk elől elzárt felszínalatti vizeket sem. 

Sajnos ebben gátolnak minket a múltból visszamaradt és széleskörben ma is használt túlhaladott talajvíz és rétegvíz fogalmaink. A rendszerszemléleten alapuló új vízföldtani paradigma szerint azonban a felszínalatti vizek folyamatainak megértéséhez elsődlegesen a víz felszín alatti útját kell megértenünk. Az elmúlt évtizedekben ugyanis felismertük, hogy a víz a korábban tökéletesen vízzárónak vélt kőzeteken is átjut, kérdés hogyan és mennyi idő alatt. Ez vezetett annak belátásához, hogy a vizek nem talajvízként és rétegvízként elszigetelve találhatók a felszín alatt, hanem különböző behatolási mélységű (lokális, köztes és regionális) rendszerekbe szerveződve folyamatos, többnyire lassú mozgásban vannak. E rendszerek kiindulási pontjai az utánpótlódási területek, ahol a csapadék a talaj és a telítetlen zónán átjutva eléri a felszínalatti víz szintjét. Végállomásaik pedig a megcsapolódási területek, ahol láthatatlan útjuk végén ismét felszínre bukkannak, forrásként, tavakban, mocsarakban vagy a növények által a légkörbe juttatott vízpáraként. A regionális vízáramlási rendszerekben szállított vízrészecskék akár több tíz vagy száz kilométerre is elkerülnek a felszín alá jutási helyüktől.

Láthatatlan vízszállító rendszerek a felszín alatt. Figyeljük meg a vízrészecskék felszín alatti útját, annak különböző hosszát (lokális és regionális rendszerek), valamint a végállomását (forrás, folyó, tó, laguna, tenger stb.)

Forrás: www.meted.ucar.edu után módosítva

Az új ismeretek fizikai mérésekkel és modellekkel is bizonyítást nyertek. E felismerések a rendszerszemlélet bevezetését hozták el a felszínalatti vizek tudománya, a hidrogeológia fejlődésébe.