Sivatagi vidék a Duna-Tisza közén

Árvalányhaj mező a “magyar sivatagon”

Futóhomok Magyarországon? Bizony igaz! A Duna-Tisza közén található Fülöpháza és Bugac vidéke pontosan ezt a tájat és hangulatot idézi. 1979-ben a  Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckáit bioszféra-rezervátum részévé nyilvánították.  Ezen belül az 1992 hektáron elterülő fülöpházi homokbuckás a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legszebb, szinte érintetlen állapotú védett területe.

A National Geographic Magyarország cikke bepillantást nyújt a Duna-Tisza sivatagi vidékébe, életébe. Az nem kérdés, hogy egy ilyen száraz és meleg éghajlatú területen a víznek óriási értéke van. 

“A vándorló homokbuckák, de a tipikus homoki gyepek megjelenését egy területen a már említett geológiai viszonyok mellett a vízviszonyok is befolyásolják. Ilyen jellegű területeken a mi éghajlatunkon a felszínalatti vizek felső határa, a talajvíztükör szintje általában relatív mélyebben fekszik. Azonban ne gondoljunk szaharai mélységekre, ahol több 10, akár 100 m mélyen húzódhat a vízszint, itt pár (4-5) m-es mélységben helyezkedik el, szemben a fő folyók környezetével, ahol 1-2 m mélyen található. Az ilyen területeken a felszínalatti víz beáramlik a felszín alá és a víz alapvetően lefelé mozog. Ez a helyzet kedvez a homokdűnéknek és a csatlakozó élővilágnak. Ezzel szemben egy folyó közelében a felszínalatti víz a felszín felé áramlik, a talajvíztükör a felszín közelében fekszik kedvezve  vízkedvelő növényzet elterjedésének. Jól láthatjuk tehát milyen jó nyomjelzője a felszínalatti vizeknek a felszíni morfológia és élővilág” - fejtette ki Szkolnikovics-Simon Szilvia hidrogeológus, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra Alapítvány tudományos munkatársa.

Megjegyzések