Terítéken a módosított vízgazdálkodási törvény

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását 2020. december 16-án az Országgyűlés megszavazta, az új szabályok 2021. január 15-től hatályba léptek. A módosítások értelmében a kutak létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályozást enyhítették. Ennek ellenére az engedély nélkül kutat létesítő válaszadók közel fele a jövőben sem szándékozik bejelenteni illegális létesítményét az illetékes hatóságnál - adta hírül az agroinform.hu cikkében. A cikk az új szabályokat is röviden összefoglalja.

Locsolás saját kút vizével?

Az öntözési céllal létesített kutak engedélyezése a hazai vízbázis védelmében történik.  Bolyki Bence, az agroinform.hu ügyvezetője a cikkben kiemelte: “Stratégiai feladat, hogy fennmaradjanak az ország máig tiszta vízadó rétegei. A nem megfelelően kialakított kutak a szennyezett talajvizet közvetlenül az alsóbb rétegekben elhelyezkedő rétegvízbe vagy karsztvízbe vezethetik. Ennek könnyen beláthatatlan következményei is lehetnek: egyetlen csepp olaj például képes 1000 liter vizet beszennyezni.”

Az agrár hírportál közleményéhez Csiszár Endre hidrogeológus az alábbiakat fűzi hozzá:

“A válaszadások arra világítanak rá, hogy kiemelten fontos lenne a felszínalatti vizekre vonatkozó ismeretek széleskörű terjesztése, a felvilágosítás. Fontos lenne a kutak létesítésére, üzemeltetésére, fenntartására és megszüntetésére vonatkozó ismeretek közérthető formában történő terjesztése. Ez különböző fórumokon televízió, rádió, nyomtatott sajtó, szociális média felületeken történhet. A kutakat létesítőknek semmiféle ismerete sincs a felszín alatti térrész összefüggéseiről, az ott lejátszódó folyamatokról. Ennek hiányában a hibás és szakszerűtlen kutak okozta, vagy a víz túlhasználatból adódó gondok csak akkor okoznak fejtörést, amikor már a víz elszennyeződött vagy a vízkészletek fogyása a használatot korlátozza. A szemléletformálás ezért kulcselem e tekintetben.

A kerekeskút a régi időket idézi
Forrás: Shutterstock

A tudatos kútlétesítő/-használó megérti, hogy miért fontos a szabályok/előírások betartása. A kútkiképzésre is ügyelni kell. Fontos a megfelelő csőanyagok és csőkötések alkalmazása, a gyűrűsterek és a kútfejek szakszerű kialakítása és lezárása. A kút környezetének (terepviszonyok és területhasználatok) rendben tartásáról nem is beszélve. Meghatározott időközönként szükséges a kút műszeres műszaki felülvizsgálata, a vízminőség- illetve gázvizsgálat, továbbá a karbantartási munkák (szűrőregenerálás, talptisztítás, fertőtlenítés) elvégzése, valamint tönkremenetel, funkcióveszetés esetén a szakszerű megszüntetés.

A cikkben leírtakat pontosítani szükséges, ugyanis  a vízadó rétegek igénybevételére a nyugalmi vízszintek csökkenéséből lehet következtetni. Az üzemi vízszint és a -hozamcsökkenés a szűrőzött szakasz műszaki állapotára (eltömődöttségére), szűrő felhomokolódására enged következtetni.

A rendszeres (évi gyakoriságú) vízminőség-vizsgálat  eredményei alapján lehet következtetéseket levonni a kútszerkezet műszaki állapotára, a kedvezőtlen vízminőségváltozás alapján. Ilyenkor további beavatkozások (pl. műszeres kútszerkezet-felülvizsgálat, szükség esetén javítás/megszüntetés) válnak szükségessé.”

Az agroinform.hu hírportálon megjelent másik cikk egy részeletes összefoglalót adott közzé a kutak létesítésére és üzemeltetésére vonatkozóan. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített egy tájékoztatót a jegyzői hatáskörbe tartozó kutak engedélyezéséről,  ami részletesen tartalmazza az eljárás lefolytatásához tartozó információkat. Valamint további információ érhető el a fennmaradási engedélyezési eljárással kapcsolatban a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának a tájékoztatójában.

Megjegyzések